szerző:
Serdült Viktória

Először hallgatták meg hivatalosan Magyarország képviselőjét az uniós szakminiszterek Brüsszelben a 7-es cikkely szerinti eljárás ügyében. A finnek szerint ez nem boszorkányüldözés, csak azt teszik, amit az eljárás előír.

Személyeskedéstől sem mentes viták előzték meg Magyarország hétfői brüsszeli meghallgatását, amelyen Varga Judit igazságügyi miniszter arról igyekezett meggyőzni minisztertársait, hogy a hazánk ellen indult 7-es cikkely szerinti uniós eljárás ellenére az országban semmi gond nincs a jogállamisággal.

Az eseményre szinte pontosan egy évvel a Sargentini-jelentés elfogadása után került sor, ez volt az első alkalom, hogy Magyarország képviselőjét hivatalosan is meghallgatták a tagállamok szakminiszterei. Varga Judit nemcsak a kormány álláspontját mondta el, hanem a felvetődő kérdésekre is válaszolt, az egész meghallgatás körülbelül két órán át tartott.

©

A magyar politikus már érkezésekor úgy fogalmazott: azért jött, hogy megvédje Magyarországot. Nem sokkal később a Twitteren pedig arról írt, hogy azért állítják pellengérre az országot, mert elutasítja a tömeges bevándorlást.

Ezt a holland liberális EP-képviselő, Sophie in 't Veld nem is hagyta szó nélkül.

"Nem a tömeges bevándorlás ellenzése miatt állítják önöket pellengérre, hanem az emberi jogok megsértése, a jogállamiság leépítése és az uniós jog megsértése miatt. Ne játssza a mártírt!" – szólt vissza a magyar miniszternek egy válaszposztban.

Az, hogy a délutáni meghallgatáson is hasonló volt-e a hangulat, valószínűleg sosem fog kiderülni, az ülést zárt ajtók mögött tartották, sőt még az Európai Parlament (EP) képviselője sem vehetett részt rajta. Ezt sokan bírálták, hiszen egy évvel ezelőtt éppen az EP plenáris ülése fogadta el a Sargentini-jelentést, mely alapján hazánk ellen elindult az eljárás.

Bevándorláspártiak bosszúhadjárata

Twitter-oldalán Varga Szókratész védőbeszédének első sorával jelezte, hogy indul a meghallgatás, esti sajtótájékoztatóján viszont azt mondta, hogy a tagállamok képviselői intelligensen álltak hozzá, viszont sokan "láthatóan nem ismerték a magyar jogrendszert, ezért néha megmosolygató kérdéseket is kapott".

Az igazságügyi miniszter az ülést a bevándorláspárti bosszúhadjárat újabb állomásának nevezte, Magyarországot pedig véleménye szerint azért támadják, mert nemet mondott a bevándorlásra. „Az alaptalan, hazug, valóságot nélkülöző vádak ismétlődnek a bevándorláspárti liberális elit részéről. A meghallgatáson azonban tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást, tisztáztuk a jogi kérdéseket és elutasítottuk a kettős mércét” – mondta.

Varga kiemelte azt is, hogy az eljárás eleve egy nem létező határozat alapján folyik, és ha nem politikai megrendelésre zajlana, akár most is le lehetne zárni az egészet. Beszámolója szerint összesen kilenc tagállam tett fel kérdéseket, de semmi új dolog nem merült fel, „ugyanabból a kottából játszottak és

 a magyar ellenzék politikai kérdéseit tették fel”.

Tytti Tuppurainen, az Európai Uniós ügyekért felelős miniszter konstruktívnak és előremutatónak nevezte a találkozót, azt viszont nem tudta megmondani, mikor kerülhet sor a következőre. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az ügyet nem zárták le, és tagadta, hogy boszorkányüldözést folytatnának a magyarok ellen.

„Ez a meghallgatás nem valaki ellen volt, mi csak betartjuk az eljárás szabályait, és lehetőséget adunk az érintetteknek, hogy elmondják a véleményüket” – mondta Tuppurainen.

Valamivel bőbeszédűbb volt Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, aki utalt rá, hogy legközelebb azokat az uniós intézményeket, vagy akár civil szervezeteket is szívesen meghallgatnák, akik kritikákat fogalmaztak meg a Sargentini-jelentésben. Így talán teljesebb képet kapnának a jogállamisági problémákról.

Tytti Tuppurainen
©

Timmermans a zárt ajtók mögött elhangzott vitáról szintén nem mondhatott semmit, annyit viszont elárult, hogy a magyar politikusok négyszemközt mindig nagyon udvariasak és kedvesek.

„Aztán hazamennek és én is meglepődöm, miket mondanak rólam a közösségi médiában” – tette hozzá.

Előre készültek

Azt nem lehet mondani, hogy a magyar kormány ne készült volna fel alaposan a brüsszeli meghallgatásra. Még a találkozó előtt saját honlapján hozta nyilvánosságra azt a 158 oldalas dokumentumot, melyet Varga Judit is magával vitt, és melyben tételesen igyekszik cáfolni a kritikákat. A dokumentum egy kibővített változata annak a korábbi gyűjtésnek, amit a Sargentini-jelentés elfogadása után, tavaly novemberben küldött el a magyar fél a Tanácsnak. Az akkorihoz képest mindössze pár oldalnyi az eltérés.

A Sargentini-jelentést egy éve fogadták el
©

A frissített dokumentumba bekerült például a terrorizmus miatt elítélt Ahmed H., akit szabadulása ellenére a magyar kormány szerint egyetlen uniós tagállam sem hajlandó befogadni. Kiszedték viszont a szövegből a közigazgatási bíróságok bevezetéséről szóló passzust, amit éppen az Európai Néppárt kritikái miatt halasztott el a Fidesz. A felsőoktatási törvény melletti érvek között pedig szerepel a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem közötti megállapodás, amely az eredeti elképzelés szerint lehetővé tenné, hogy a CEU Budapesten maradhasson. Igaz, erről nemrég éppen a hvg.hu írta meg, hogy a magyar kormány vonakodása miatt semmi nem lesz belőle.

A végkövetkeztetés azonban idén is ugyanaz: a magyar kormány szerint az Európai Parlament határozata politikailag motivált, elfogult és ténybeli tévedéseket is tartalmaz. (Aki kíváncsi a teljes magyarázatra, az angol nyelven elolvashatja a magyar kormány honlapján.) Ráadásul a magyarok azt is azt EP szemére vetik, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása törvénytelen volt, hiszen abba nem számolták bele a tartózkodásokat.

Beindították a motort

Az alapos felkészülés ellenére sokáig úgy tűnt, hogy Magyarországnak még jó ideig nem kell hivatalos fórumon foglalkoznia a kritikákkal. A Sargentini-jelentést tavaly szeptemberben fogadta el az Európai Parlament, ennek ellenére egy évig semmilyen előrehaladás nem történt az ügyben. Ehhez persze kellett az is, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő osztrákok és románok jegeljék a témát, az európai parlamenti választások és az új bizottság felállása teljesen elterelje róla a figyelmet.

©

Július óta azonban a finnek töltik be az elnöki tisztséget, ők pedig nagyon hamar világossá tették, hogy a jogállamiság kérdése lesz az egyik fő prioritásuk. A mai ülésen ezért nemcsak Magyarország meghallgatása volt a téma, a miniszterek megvitatták azokat a javaslatokat is, melyek garantálnák, hogy a tagállamok betartsák a demokratikus alapértékeket.

Ezek egyike – amihez szintén ragaszkodnak a finnek – hogy kössék a költségvetési kifizetéseket a jogállami feltételek teljesüléséhez. Néhány felszólaló támogatta a javaslatot, a közép-európai országok közül azonban többe is fenntartásuknak adtak hangot, például a lengyelek. Az Európai Bizottság pedig nemrég egy olyan javaslatot tett az asztalra, mely szerint a tagállamoknak éves jelentést kellene készítenie a jogállamiság betartásáról, így könnyebb lenne észrevenni az esetleges hiányosságokat is.

Varga Judit saját felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a jogállamiság Magyarország számára is rendkívül fontos kérdés, de a fogalom minden tagországban mást jelent, és betartása a nemzeti kormányok, nem pedig az uniós intézmények feladata. Ettől függetlenül a magyarok hajlandóak lennének elfogadni a mechanizmust, de ragaszkodnának hozzá, hogy ennek értékelését a tagállamok szakértői végezzék el.

A magyar kormánynak ennek ellenére egy ideig biztosan nem kell attól tartania, hogy szégyenpadra kerül. A mai meghallgatás csak az első lépés volt, a miniszterek egy későbbi időpontban szavazhatnak arról, hogy hazánkban valóban sérülnek-e a demokratikus alapértékek, de még ekkor is csak ajánlásokat fogalmaz meg. Azok ellenőrzése pedig egy újabb kör, ráadásul az egész folyamatnak semmilyen időkorlátja nincs, így akár még évekig is elhúzódhat, mire a végső szakaszba ér.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kinyomtattak egy komplett hajót – videó

Kinyomtattak egy komplett hajót – videó

Videó: Karácsony biciklivel érkezett, Tarlós bőrdzsekiben fogadta

Videó: Karácsony biciklivel érkezett, Tarlós bőrdzsekiben fogadta

Pont úgy "üvölt" az új top Ferrari, ahogy egy hibridtől várni lehet – videó

Pont úgy "üvölt" az új top Ferrari, ahogy egy hibridtől várni lehet – videó

Marad az októberi nyár

Marad az októberi nyár

Egy Boris Johnsonnak öltözött klímaaktivista felmászott a felállványozott Big Benre

Egy Boris Johnsonnak öltözött klímaaktivista felmászott a felállványozott Big Benre

Babos párosban is kiesett Moszkvában

Babos párosban is kiesett Moszkvában