De most még igen, mert az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg az ezt lehetővé tevő törvényhelyet, csak feladatot adott az országgyűlésnek, hogy a jövőre nézve tiltsa meg a visszaéléseket.
A hvg.hu is beszámolt róla, hogy a tolnai megyeszékhelyen szeptemberben leszedették az Éljen Szekszárd Egyesület választási plakátjait a villanyoszlopokról, mert nem volt engedélyük az önkormányzattól. De azért nem volt, mert amikor kértek, akkor a polgármesteri hivatal különböző részlegei labdáztak a kérelemmel ahelyett, hogy gyorsan és tisztességesen elintézték volna.
Az egyesület részben az őket elmarasztaló bírósági ítélet ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt, részben a választási eljárási törvény ellen, amely szerint „plakátot elhelyezni állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet”. Érvei szerint a helyi önkormányzat tulajdonosi minőségében ellehetetlenítheti a választási kampány idején a köztulajdonban álló közterületi eszközökön a választási plakátok elhelyezését, ha a plakát elhelyezéséhez szükséges hozzájárulás iránti kérelemre észszerű időben nem válaszol.
Márpedig a törvény ezt lehetővé teszi számára.
Az Alkotmánybíróság többsége elutasította a panaszt, mert szerinte abból, hogy engedélyt kell kérni az önkormányzattól a plakátok elhelyezésére, nem következhet, hogy a hivatalnak joga lenne „a véleménynyilvánítási szabadság alaptörvény-ellenes, az alkotmányosan elfogadható indokot meghaladó, aránytalan korlátozására”. Vagyis nem azzal van baj, ami benne van a törvényben, hanem azzal, ami nincs benne. Ezzel kapcsolatban az Ab-határozat kimondja: az országgyűlés „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő” azáltal, hogy „nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat”. Ezt ez év végéig pótolni kell, mert enélkül valóban sérülhet a véleménynyilvánításhoz való alapvető jog, és ezt a közvagyon, például a villanyoszlop védelme nem indokolhatja.
Öt alkotmánybíró írt különvéleményt, de egymással is vitatkozva. Varga Zs. András és Horváth Attila szerint nincs mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség, elég lett volna az elutasító határozat indoklásába beleírni, hogy az önkormányzat köteles az igénybevételi kérelemre válaszolni, és megjelölni azt a vagyonelemet, amelyet a kérelmező igénybe vehet, ha az eltér a kérelemben szereplőtől. Salamon László szerint bizonytalan, mit hiányol a többség a törvényből. Sulyok Tamás Ab-elnök megsemmisítette volna az egyesületet elmarasztaló ítéletet, és kimondaná: az önkormányzat köteles az általa rendelkezésre bocsátott helyeken a választási plakátok elhelyezéséhez késlekedés nélkül hozzájárulni. Hörcherné Marosi Ildikó volt az egyetlen alkotmánybíró, aki az előzetes engedélyeztetést előíró törvényi pontot is megsemmisítette volna jövőbeli határidővel, mert szerinte az önmagában is túlzottan korlátozza az alkotmányos véleményszabadságot.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
