Budaörs másodszor veszített az Alkotmánybíróságon: tavaly azt panaszolta hiába, hogy gazdag településként szerinte túlzott mértékű „szolidaritási hozzájárulást” kell fizetnie a központi költségvetésbe, most pedig azt, hogy az önkormányzati iskolákat át kellett adni „ingyenes vagyonkezelésre” a tankerületi központoknak.

A város a panaszban előadta: évtizedek alatt, nagyrészt saját erőből létrehozott egy ingatlanból és nagy értékű ingóságokból álló iskolavagyont. Mivel ezt lényegében elvették, a formálisan megmaradt tulajdon tartalma kiüresedik. Ez egy közvetett kisajátítás, amely mögött közérdek nem húzódik. Az önkormányzat „csak szemléli a tulajdon pusztulását, és csak harmadik személynek való való károkozás kapcsán lép elő tulajdonossá, amikor viselnie kell a következményeit az olyan helyzetnek, amiben semmilyen mozgástere sincs”– szól az érvelés.

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben hangsúlyozza: az nem alkotmányossági kérdés, hogy az oktatás közvetlenül az állam feladata vagy az önkormányzatoké. Ezt a törvényhozók joga eldönteni. Ha az országgyűlés „szakmai szempontok alapján úgy ítéli meg, hogy a köznevelési feladatok állam általi ellátása hatékonyabb és a szakmai szempontokat jobban érvényesítő rendszert eredményez, mint ha ezen feladatok ellátását az önkormányzatok végzik”, akkor korlátozhatja az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát is. A tankerület ingyenes vagyonkezelői joga azonban csak addig tart, amíg az épületben iskola működik, mert ha az megszűnik, az önkormányzat újra rendelkezhet a vagyonával.

Mindezek alapján az Ab szerint nem sérti az Alaptörvényt az iskolák államosítása, az önkormányzati tulajdon korlátozása nem aránytalan. Azonban a város joggal várhatja el, hogy tanítási időn kívül közösségi célra használhassa az épületet és felszerelését például délután, hétvégén vagy szünidőben, tulajdonost megillető feltételekkel. Ez utóbbi mondat azonban nem a határozat szövegében szerepel alkotmányos követelményként megfogalmazva, hanem csak az indoklásban.