Mozgalmas napnak ígérkezik a csütörtök, Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása fenekestül felforgatja a fővárosiak életét. A rendőrség oldala szerint a török elnök konvojának útját keresztező közutakat is lezárják szakaszosan, márpedig ő bejön a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, ellátogat a Rózsadombon a Gül Baba türbéjéhez, amit részben török pénzből újítottak fel, majd a budai Várba, a Karmelita kolostorba is felmegy. Így több tucat utcát érint lezárás és megállási tilalom.

A lezárásokat ezen a térképen nézheti meg 

Ahogy megszokhattuk a Putyin-látogatásokkor, a konvoj haladási útja mentén ellenőrzik a szemeteskukákat és lehegesztik a csatornafedeleket is, ez már rutineljárásnak számít.

"Itt a kelet-európai szokások érvényesülnek" – mondja magyarázatképpen Kisbenedek József biztonságpolitikai szakértő, tőlünk nyugatabbra egyszerűbben szokták megoldani a delegációk közlekedését, kevésbé forgatja fel a helyi lakosok életét. Erdogan elnök a szakértő szerint világszerte a legvédettebb vezetők közé tartozik, ez indokolja az erős biztonsági lépéseket, de erre még rátesz egy lapáttal, hogy az észak-szíriai török hadjárat miatt még erősebb védelem lehet indokolt, "sok ember haragszik rá" – emeli ki a szakértő.

Az ilyen látogatásokat alaposan elő kell készíteni, a magyar hatóságok egyeztetnek a török titkosszolgálatokkal, hírszerzéssel, és az elnök biztosításáért felelős török állami szervezettel. Magyar részről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a TEK a felelős és a tárgyalási partner, mondja Kisbenedek. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, az NKE tudományos főmunkatársa szerint ez a biztosítás nem számít kiemelkedően nagynak, szerinte a Putyin-látogatásokkor is ilyen intézkedések történnek.

Tiltakozások várhatók

Lesznek tüntetések is, a Budapest Blokádja elnevezésű akció is tiltakozni kíván a szíriai háborús események, illetve a magyar kormány Ankarát támogató hozzáállása ellen. A tüntetés célja, hogy megmutassa, a magyarok szolidárisak a kurd néppel, és "nem látják szívesen a diktátorokat", a megmozduláshoz tucatnyi szervezet, leginkább baloldaliak és zöldek csatlakoztak hozzá. Ez is vonulás lesz, ami tovább fokozza a főváros közlekedési káoszát. 14 órakor az Oktogonon kezdődik, majd 17 órára átmennek a Széll Kálmán térre, ami után a Szentháromság tér lesz a végállomás.

Sőt, a tüntetésnek lesz egy autós-biciklis „lába” is. Fél 3 és fél 4 között a Nyugati tér – Váci út – Lehel út – Róbert Károly krt. – Hungária krt. – Thököly út – Keleti pu. – Kerepesi út – Hungária krt. – Róbert Károly krt. – Váci út – Nyugati tér – Szent István krt. – Margit híd – Margit krt. – Széll Kálmán tér – Ostrom utca útvonalon haladnak – szintén rendőri biztosítással. A Facebook-eseménynél 4 ezer ember jelezte, hogy részt vesz.

17 órától az Amnesty International Magyarország szervez blokádot szintén a török háborús atrocitások ellen az id. Antall József rakpartra, ez kisebb közlekedési galibát jelent majd. A szervezők azt írták a hvg.hu érdeklődésére, a blokádot úgy értik, hogy a törvényesség határain belül maradva szeretnének minél látványosabb és feltűnőbb módon, a lezárt haladási útvonal mentén kiállni a kurdokért, "a többi az utcára vonuló embereken múlik". A szervezésben és a tüntetésen is részt vesznek magyarországi kurdok.

Kérdésünkre, hogy mennyire tudják vagy tervezik megközelíteni az elnök konvoját, azt mondják, "Örülünk, ha észrevesz minket, pláne, ha nehézséget tudunk neki okozni az itt tartózkodása alatt, de fontosabbnak tartjuk, hogy látványosan az egész világ tudtára adjuk, a miniszterelnök nem a magyar nép nevében beszél, amikor egy tömeggyilkost támogat az értelmetlen háborújában, nincs üdvözölve Budapesten, valamint üzenetet küldjünk Orbán Viktornak, hogy mit várnak el tőle a magyarok az ügyben: azonnali elhatárolódást és részvételt az egységes európai fellépésben, hogy véget érjen a vérontás." Látták, mi történt Washingtonban, utalnak a verekedő Erdogan-őrökre de "nem fogunk megijedni magyarországi és budapesti lakosokként, amikor egy idegen ország diktátora ellen tüntetünk".

Erdogan elleni akció Budapesten a hétvégén

Mérce

A tüntetőket általában a fogadó ország igyekszik a vendég látókörén kívül tartani, ez az elemi udvariasság szabálya is, mondja Egeresi Zoltán Törökország-kutató, az NKE tudományos segédmunkatársa. Amikor korábban például ellentüntetők fizikai közelségbe kerültek Erdogan biztonsági embereivel az USA-ban, abból csúnya verekedés lett.

A tüntetők között minden bizonnyal lesznek Magyarországon élő kurdok is. Nálunk nagyjából 3000 török állampolgár él, ezek egy kisebb része kurd. Ugyanakkor Szíriából és Irakból is érkeztek hozzánk kurdok. A budapesti kurdok közül többen török büféket üzemeltetnek, mondja Egeresi. Összességében a kurd közösség pár tucat családot jelenthet, legfeljebb pár száz embert. A kurdok egy része (szélső)baloldali, PKK-szimpatizáns, ez a kurd illegális párt az EU besorolása alapján is terrorszervezet, de ettől függetlenül szerte a világban vannak szimpatizánsai, Franciaországban vagy Németországban, ahol nagyobb kurd közösség él, nagyobb számban. A kurdok viszont nemcsak különböző államokban élnek széttagolva, de maguk is megosztottak. Így a törökországi kurdok között is vannak sokan, akik elutasítják a szekuláris, maoista gyökerű szélsőbalos PKK-t, és sok kurd szavazott Erdogan pártjára, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjára. A PKK-nak a nyugati liberális, baloldali körökben elég jó a PR-je, ahogy a kurd kisebbségeknek is, különösen, mióta az Iszlám Állam elleni harcban komoly sikereket értek el. Törökország megítélése pedig az utóbbi években igencsak megromlott Nyugaton, mondja Egeresi.

Így érthető, hogy a Nyugatra alig látogató török elnököt nem csak magyar ellentüntetők várják majd, hanem külföldről is érkeznek kurdokkal szimpatizálók, ezt a tüntetés szervezői mondták el a hvg.hu-nak. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezekről is tájékozódtak a magyar szakszolgálatok, a látogatásért felelős szervek, ilyenkor az osztrák, német társszervezetekkel egyeztetnek, miket tapasztalnak, ők jelzik, mire és kire kell figyelni.