szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Évek óta benn heverő panaszok ügyében szüntette meg az eljárást az Alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy azokat egy tavalyi törvénymódosítás okafogyottá teszi. Azt nem lehet tudni, hogy a testület miért nem foglalkozott előbb az ügyekkel. Mindhárom esetben tüntetésekről volt szó.

Az első, Orbán Viktor háza elé tervezett tüntetést 2013-ban tiltotta be a bíróság a rendőrség véleménye alapján, ami a meg nem nevezett panaszos szerint megalapozatlanul tette lehetővé pusztán a lakókörnyezetre hivatkozással a gyülekezési jog korlátozását.

A másik panaszt Póka László, a devizahiteleseket képviselő Nem adom a házamat! mozgalom egyik vezetője adta be egy szintén 2013-as tilalom miatt 2014-ben.

A harmadik eset 2016 januári, akkor egy lánchídi tüntetés szervezői akadtak fenn a hatóságon és a bíróságokon. A TASZ ügyvédje szerint ez esetben törvénysértő volt a „fennáll a közlekedés rendjének aránytalan sérelme” indoklás, mert tiltani csak akkor lehetne, ha „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”.

Az Ab az első két panaszt 2015-ben, a harmadikat 2016-ban befogadta, vagyis úgy döntött, hogy érdemben tárgyalja, mert lát benne valós alkotmányossági problémát. Ám ezután négy, illetve három évig nem csinált semmit. Most viszont megszüntette az eljárásokat, mondván: miután a gyülekezési törvény kapcsán korábbi határozataiban törvényhozói mulasztásokat állapított meg, mert a bíróságok a hiányos jogszabály miatt a magánélethez való jogra, a szabad helyváltoztatáshoz való jogra és a közjogi méltóságok törvényben garantált védelméhez fűződő közérdekre hivatkozással túlzott korlátozásokat alkalmaztak, ezt követően az országgyűlés 2018 nyarán új törvényt hozott.

Ez a törvény, amelynek értékeléséhez a jelek szerint szintén másfél évre volt szüksége az Ab-nak, a testület szerint ma már fölöslegessé teszi a sok évig hevertetett panaszok tárgyalását, ezért az eljárásokat megszüntette.

A jogszabály egyébként kimondja: mindenkinek joga van, hogy békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. A megmozdulást megtiltani csak akkor lehet, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot, közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

Ugyanakkor a szintén 2018-as hetedik alkotmánymódosításba belevették, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Az, hogy ténylegesen mit szabad és mit nem, az a bírósági gyakorlatban alakul ki, az pedig néhány esetben a tüntetésszervezőknek kedvezett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!