Önkormányzati választás 2019
Idézze fel a 2019-es önkormányzati választás kampányának és a szavazás napjának eseményeit, illetve kövesse a fejleményeket cikksorozatunkkal. Innen megtudhat mindent arról, mi történik az ország önkormányzataiban.
Felcsúton még napvilágra sem merészkedtek az ellenzéki jelöltek (ha a hezitálás után egyáltalán az indulás mellett döntenek), viszont a szomszédos járásközpontban, Bicskén egy 27 éves fiatalember, a Momentum jelöltje mögött már fel is sorakoztak azok a pártok, amelyek a folyamatos pénzeső ellenére is elégedetlenek. Nem könnyű átlátni, mi a rossz abban, ha öt év alatt mintegy 50 milliárd forinttal szórnak meg egy 30 ezres közösséget. Molnár Dániel családja azonban a saját bőrén tapasztalta meg, milyen módszerekkel élnek a fideszesek. Édesanyja jegyző volt Bicskén, amikor egy időközi választáson már 2008 őszén a Fidesz–KDNP jelöltje, Tessely Zoltán került hatalomra a városban. Ő azóta országgyűlési képviselővé és a térségért, vagyis Pannónia szívéért felelős miniszterelnöki biztossá avanzsált, Molnár anyukáját viszont kirúgták, mert – mint fia mondta – nem fogadta el, hogy „a város fideszes kifosztásában bűnrészes legyen”.
De mitől lenne „kifosztás” a városba és a térségbe érkező több tízmilliárd forintnyi támogatás? A bicskeiek szemszögéből elsősorban azért, mert a fejlesztések önkényesek és átgondolatlanok. Ráadásul az elmúlt években még a járásközpont is háttérbe szorult Felcsúttal szemben, nem beszélve az olyan renitens falvakról, mint Etyek vagy Óbarok, amelyek nem fideszes képviselőket választottak maguknak. Az ország egésze szempontjából pedig azért, mert az egyik legfejlettebb régióban – pusztán azért, mert a kormányfő és családja a gánti kőbányától a csabdi Tiborcz-tanyáig oda kötődik – jóval több pénzhez jutottak az elmúlt öt évben, mint a leghátrányosabb térségek lakói.
Aggódnak is a fideszesek Bicskén, hogy visszahullhat rájuk a felcsúti tarolás, ezért Mészárosné barátnőjével erősítenek. Bálint Istvánné, akit a felcsúti milliárdosfeleség még a család médiavállalkozásaiba is elvitt igazgatósági tagnak, a bicskei menekülttábor főnővéréből lett a város alpolgármestere és most a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje. Pedig az eddigi városvezető, Pálffy Károly sem állt messze Mészároséktól, különösen akkor, amikor testvére a Mészáros lányok egyikének udvarolt.
Pálffy azonban tétova ember hírében áll, ráadásul már a románcnak is rég vége szakadt, így magasabb pozíció várhat Bálintnéra. Ő például nem habozott, amikor úgy küldött ki meghívót egy fotótárlatra, hogy az ünnepi beszédet Bálint Istvánné celebrálja, és a kiállító művészek egyike is Bálint Istvánné. Az eseményt abba a hófehér Kultúrkúriába szervezték le, amelynek mutatós épületét éppen három hónapja újították fel 70 millió forint uniós támogatásból, de még a nyár elején gyorsan ki is függesztették a legfontosabb tudnivalót: szeptember közepéig hetente csak egyetlen napon, akkor is mindössze négy órára nyitják ki az ajtót. A városnak régóta van művelődési háza, amely a helyiek szerint megfelelne az igényeknek, egy-két éve 200 millióból mégis átalakítottak egy épületet, mintegy 50 méterre, Fiatalok Házának. Ott ugyan többször van fideszes rendezvény, mint bármi más, de így is feleslegesnek tűnik 200 méterre a Kultúrkúria.
Cserébe viszont megszűntek a városban az egész nyáron átívelő vándorszínházi előadások és művészeti fesztiválok a Batthyány-kastély ma már lezárt parkjában. A Kultúrkúriával átellenben pedig málló vakolattal gornyadozik a családsegítő központ a családbarát kormány egyik fellegvárában. A Kultúrkúria kulcsra zárt épületéből a védőnőket is kifüstölték, az arra járó helyiek hirtelen meg sem tudták mondani, hova kerültek a kisgyermekek gondozói.
Egyelőre bizonytalan, hogy szeptemberben minden tantermet használni tudnak-e a városi gimnáziumban, az épület ugyanis rendszeresen beázik, és életveszélyes a vasúti gyalogos-felüljáró is. Bezzeg Felcsúton – mondják a helybéliek – a legmodernebb eszközökkel szerelték fel az új szakközépiskolát. Arról persze elfeledkeznek a bicskeiek, hogy a világhírű felcsúti kisvasutat előbb-utóbb a járásközpontba is elvezetik.
Bicske csak az elmúlt ötéves önkormányzati ciklusban mintegy 16 milliárd forint uniós forrásból építkezhetett, és a környező kisebb-nagyobb falvak is több százmillió forinthoz jutottak, Felcsút például 380 millióhoz. Persze Mészáros cégei is hozzájutottak néhány százmillióhoz, de ez sem egyedülálló, más vidékek (földes)urai is eredményesek ezeken a pályázatokon.
De mintha nemcsak százmilliókról, hanem tízmilliárdokról szoktunk volna hallani!? Igen, csakhogy nem uniós pénzből. Brüsszel ugyanis jóval szigorúbb és számonkérhetőbb feltételeket szab a dotációnak, mint a kormány a költségvetési támogatásoknak, nem beszélve a fociszponzoráció átláthatatlan bugyrairól. Alaposabban megvizsgálva kiderül, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nem elsősorban arra való, hogy a magyar focisták győzzenek a nemzetközi meccseken, hanem arra, hogy számonkérés nélkül el lehessen költeni tízmilliárdokat.
A Mészáros Lőrinc vezette alapítványhoz tartozik szinte az összes nagyberuházás a faluban, a kisvasúttól az új középiskolán és kollégiumon keresztül a 12,5 milliárd forintból megépített sportcsarnokig és konferencia-központig. Az alapítványnak 2018-ban már 30 milliárd forint vagyona volt, és egyetlen év alatt több mint 13 milliárd forintot szívott fel. Ennek felét a Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatokra törekvő vállalkozások dobták össze a társaságiadó-felajánlásaikkal, másik fele pedig egyéb adományokból és állami támogatásokból származik.
Ez azonban még mindig nem volt elég a kormány(fő) céljaira. Ezért a fejlesztéseket kiterjesztették a határon túlra. Immár az is tízmilliárdra rúg, amennyit az MLSZ és az állam – a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül – a határon túli focira költött. A csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi vagy éppen eszéki akadémia milliárdjaiból aztán a szakmai közreműködésre hivatkozva csurog vissza pénz a felcsúti akadémia büdzséjébe – különösen pedig a Mészáros család zsebébe. A Mészáros gyerekek cégei ugyanis nemcsak a felcsúti 12,5 milliárdos sportcsarnokot építhették meg, hanem – ahogy azt korábban az Átlátszó oknyomozó portál megírta – például a sepsiszentgyörgyi stadiont is az ő tervezővállalatuk álmodta meg. És persze Mészáros-cégek tarolnak a környék többi településének közbeszerzésein is.
A finanszírozási modellt más települések is követik, a Bicskei Torna Club például közvetlenül 120 millió forintot kapott a Bethlen Gábor Alapkezelőtől, hogy telket vegyen Tusnádfürdőn, és ott sport- és turisztikai célú beruházásokba fogjon. A Bicskei Torna Club – a maga NB III.-as besorolásával – önálló tényező a városban. Elnöke nem más, mint a körzet országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán. A fociklub például időről időre ingatlanokat vásárol fel Bicskén, távolról sem csak sportcélokra. Legutóbb a régi bőrgyár épületét vette meg. Ez még üdvözölhető is, hiszen megszűnhet egy rozsdaövezet. A 12 ezres kisváros 418 millió forint uniós és 200 millió forint hazai forrást kapott, hogy (a művelődési ház, a Fiatalok Háza és a Kultúrkúria után) egy negyedik kulturális központot is felhúzzon. Tessely egy néptáncmúzeumról álmodozik. Nem véletlenül: mielőtt politizálásra adta volna a fejét, néptáncot oktatott.
A térség kifogyhatatlan azokból az ötletekből, amelyek kizárólag konjunktúrában és uniós mannaeső idején tarthatók fenn. A közelmúltban például az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület nyert el 380 millió forintot egy ökoturisztikai beruházáshoz. Az erdészek zömében annak az állami erdészetnek, a Vértesi Erdőnek a munkatársai, amelynek a felügyelőbizottságában a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán is bent ül. Guller tanácsadója a kormányfő lánya, Orbán Ráhel, a fejlesztést pedig arra az egykori Esterházy-birtokra tervezik, amely Gánt területét is érinti.
Egyik attrakciója Ráhel nagyapjának a kőbányája mellett, a volt bauxitbánya területén van. Bár a múzeum eddig is létezett, most körbevették kerítéssel, és elkezdtek pénzt szedni a látogatóktól. Habár egy marsbéli tájjal párosult, föld alatti kiállítás izgalmakkal is szolgálhatna, egyelőre megragadtak a hagyományos, „semmit a kéznek” múzeumpedagógiai elv mellett. Ottjártunkkor ugyanakkor azt mondták, októberben építkezés kezdődik: rendezvénytermet és büfét alakítanak ki a természet lágy ölén.
A hátrányos térségek egy-egy hasonló települését véletlenszerűen kiragadva azt lehet tapasztalni, hogy – nem a hazai, hanem – az uniós támogatások néha akár több pénzt is jelentenek Borsod vagy Baranya egy-egy településén, mint Felcsúton és környékén. A borsodi Halmaj például 720 millió forintot kapott a 2014-ben kezdődött fejlesztési ciklusban, a baranyai Vajszló pedig 950 milliót, amit Orbán Viktor még meg is toldott 2,4 milliárd forinttal, amikor személyesen az Ormánságban járt. Csakhogy azokon a vidékeken még mindig 8–10 százalék körül van a munkanélküliek aránya, míg a kormányfő szülőföldjén már szinte kimutathatatlan: ha valaki helyben nem talál munkát, akkor megy Budapestre vagy Székesfehérvárra. Etyek példája azt is jól mutatja, hogy ezen a vidéken a magántőke – némi támogatással – életet tud lehelni a falvakba, ilyen a borszőlőre épülő etyeki piknik és a gasztrosétány ötlete. Ráadásul Etyek még kiesebb is, mint a faluképből kilógó stadion mellett a gizgazos felcsúti főutca.
A stratégia mégis működőképesnek tűnik. A zömében uniós támogatásokért a borsodi vagy baranyai aprófalvak is hálásak, a fideszes jelöltek ott is bizton számíthatnak az 50–60 százalékos választási eredményekre az október eleji önkormányzati voksoláson. Orbán szűkebb hazájában viszont egyszerűen kirobbanthatatlannak tűnnek a kormánypártok. A legutóbbi szavazásokon a 70 százalékos győzelmi arány sem volt példa nélküli a környéken, Felcsúton pedig Mészáros Lőrinc testvére már a demokráciákra kevésbé jellemző 90 százalékos álomhatárt ostromolta.
