Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határsértés miatt ítélték el azokat a vádlottakat, akiket a kedd hajnalban a Röszkénél történt incidens után fogtak el és állítottak bíróság elé csütörtökön. Az öt vádlott közül az első négyet a fenti vádpontban találták bűnösnek, és 1 év letöltendő börtönt kaptak, az ötödiket a zavargásban nem találták bűnösnek, ám a határ átlépésében igen, őt 10 hónap szabadságvesztésre ítélték, 2 évre felfüggesztve. Az ítélet nem jogerős, az első, másod, harmad és negyedrendű vádlott enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Az ötödik vádlott is enyhítést kért, esetében az ügyész nem javasolt szigorítást.

Az incidens kedden hajnalban történt: figyelmeztető lövést adott le egy biztonsági őr a röszkei közúti átkelőn, amikor azt látta, hogy több tucatnyian megközelítik a még zárva tartó állomást, akik a kapu melletti kerítést is lebontották, majd átfutottak volna magyar területre. A határon a kamerák rögzítették is a rohamot, a felvétel szerint mindösszesen három és fél percig tartott az attak.

Csütörtökön gyorsított eljárásban álltak bíróság elé azok, akiket sikerült elfogni a művelet után, kicsit hasonlóan a 2015-ös zavargáshoz, amely egyébként ugyanezen a helyszínen zajlott. Akkor is éppen azokat tudták előállítani, akik nem voltak képesek elmenekülni, a sánta, a cukorbeteg és a tolókocsiban ülő menekültet is tömegzavargásban való részvétel miatt ítélték el. Szerbiában már hónapok óta kitapintható a feszültség, erről nemrég írt a hvg.hu is, és decemberben is beszámoltunk arról, hogy az egyre növekvő számban Szerbiába érkező menekültek teljes bizonytalanságban sodródnak az ország területén.

Az öt előállított menekült tárgyalásán kiderült, hogy négyüknek azért kell felelniük a tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határsértés miatt, mert a nagy létszám, a kerítés lebontása miatt a garázda fellépés, valamint a hangos skandálás lényegében kimeríti ezt a fogalmat.A fellépésük a hatóságok szerint alkalmas volt arra, hogy az átkelőt őrző biztonsági őrökben, őket már szerdán ki is tüntették.

hvg.hu

A vádlottakat a szegedi bíróságra védőöltözetben, bilincsben vezették elő, mint kiderült , bőrbetegség fertőzte meg egyiküket, ezért kellett még kesztyűt is viselniük.A négy vádlott közül az egyik damaszkuszi férfi 2011-ben sérült meg városának bombázásakor, a belső szervei is károsodtak, így most katéterrel és egy műanyag edénnyel a derekán jött el a tárgyalásra. Róla még az egyik biztonsági őr is azt vallotta, hogy ült a határátkelő kapuja melletti betonon. Ő maga pedig azt állította, hogy még segítséget is kért az egyik rendőrtől, ám szerinte az belerúgott. A bíró arra volt kíváncsi, hogy miért nem beszélt erről letartóztatásakor, erre a damaszkuszi férfi azt válaszolta, hogy mivel őt vádolták bűncselekménnyel, nem gondolta, hogy a rendőr nem tehet ilyet. „Azt gondolta, hogy a rendőr belerúghat magába, ha bűncselekményt követ el?” – kérdezte a bíró. Végül a vádlott ezt az állítását visszavonta, és láthatóan már bánta is, hogy szóba hozta az ügyet. A vádlottak nem sokat beszéltek, vallomást a bíróság előtt nem tettek. Egyiküket, aki a kedd hajnalon külön utakon járt, csak a határ tiltott átlépése miatt ítélték el.

Ez utóbbi azért szokatlan, mert 2015-ben, a jogi határzár bevezetésekor – vagyis a zöldhatár átlépésének bűncselekménnyé minősítésekor – szinte naponta állították gyorsított eljárásban bíróság elé a menekülteket, akik rendre felfüggesztett börtönt kaptak és kiutasították őket az országból. Egy idő után azonban ez a gyakorlat megszűnt: 2017-től a szabályok módosítása után az elfogott határsértőket visszakísérték a határzárhoz, és egyszerűen visszalökték őket Szerbiába. Most az algír férfi mégis fennakadt a szitán, és büntetőeljárás indult ellene is. Neki az volt a pechje, hogy pont a röszkei incidens közelében próbált átjutni, a vád szerint pont azt használta ki, hogy a nagyobb csoport eltereli róla a figyelmet. A szerdán elfogott határsértőket a rendőrségi jelentés szerint, a korábbihoz hasonlóan, visszakísérték a kerítéshez.

Feszült volt a helyzet

A kedd hajnalban Röszkén, a határátkelő kapujánál történtek után a hvg.hu stábja is megkísérelte az eset körülményeit szétszálazni.

Túry Gergely

Horgoson, a határátkelő melletti kis faluban is egyre feszültebbek a helyiek, de maguk a menekültek is kilátástalannak gondolják a jövőjüket. A horgosiak az üres házaikba beköltözők miatt dühöngenek, mert a csoportok napokra bevackolják oda magukat, tüzet gyújtanak, de tartanak a meglehetősen leharcolt külsejű fiataloktól is.

Sokan egészen szélsőségesen fogalmaznak az idegenekről. Nem vállalták, hogy kameránk elé álljanak, de arról szívesen beszéltek, hogy nem nézik jó szemmel azt, hogy míg szerintük a menekültek pénzt kapnak, addig a falvakban nyomorognak a családok, főként az idős nyugdíjasok.

Maguk a különböző országokból érkezők pedig igencsak híján vannak az információknak, sokszor fogalmuk sincs arról, hol kaphatnának legalább minimális segítséget. Egyikük egy sérülést mutatott, ahol korábban egy elfertőződött seb volt, amit az égő cigaretta parázsával "fertőtlenített". Szerbiában 18 befogadó állomás működik, a magyar–szerb határ közelében három, Horvátország szomszédságában is három, és Romániától alig néhány kilométerre is néhány. Most ezek a táborok a zsúfoltabbak. Míg tavaly januárban a déli befogadók voltak zsúfoltabbak, addig most az északiakban vannak többen, a magyar határ közelében levő kikindiai szálláson, már egy férőhelyre akár hárman is jutnak.

Túry Gergely

Ezeket a tömegszállásokat nem szívesen veszik igénybe a menekültek, de hiába is jelentkeznének újonnan, nem is lenne hely már. Így sodródnak, Horgos mellett a Kamarás erdőben, vagy odébb, a határ mentén levő Szelevényi erdőben húzzák meg magukat. Éjjelente elhagyott házakban, vagy a szabad ég alatt alszanak, napközben meg nekiindulnak, hol buszokkal indulnak egyik településről a másikra, vagy akinek még van pénze, az taxival próbálkozik. Sokszor fogalmuk sincs, hogy merre indulhatnának, azt többen tapasztalták, hogy a horvát és a román rendőrök keményen bánnak a menekültekkel, többen a sérüléseiket is megmutatják.

Többüknek az álláspontja a hallomások és a tapasztalataik alapján, hogy még a magyar kerítésnek a legkevésbé kockázatos nekimenni, mert ott a rendőrök legfeljebb csak visszafordítják őket a határra. Mostanáig így volt.

A mantra a régi: a kormány 1-2 napon belül biztos megnyitja a határt

A szerbiai minisztérium adatai szerint tavaly január és december között nagyjából ezerrel nőtt a regisztrált menekültek száma az országban, a valóságban nagy valószínűséggel a decemberi hatezer főnél jóval többen kóborolhatnak, az utóbbi hónapokban főként a magyar–szerb határ térségében.

Itt a falvakban és kisvárosokban gyakran már önvédelmi csapatok felállítását tervezik, mert úgy érzik, hogy az állam nem sok törődést mutat, ugyanakkor a rendvédelmi szervek keze is meg van kötve. A röszkei hajnali csoportos kísérlet után azok, akik visszatértek Szerbiába, Horgoson gyülekeztek egy ideig, majd délután már a kiérkező szerb rendőrök rabszállítóval vitték el őket, de egy rövid meghallgatás után a kikindiai táborhoz, és Szabadkára irányították őket, más teendőjük ott nincs. A helyi önkormányzati vezetők sem tudnak mit kezdeni a kialakult helyzettel, ahogy korábban és most is elmondta Laczkó Róbert, a térség válságstábjának koordinátora, nekik nincs is hatáskörük a menekültekkel kapcsolatosan. Most is azt szorgalmazzák, hogy egyeztessenek velük az állami szervek, egyelőre úgy tudják, hogy talán a jövő héten összeülhetnek az illetékesekkel.

Túry Gergely

A menekültek, ahogy írtuk decemberben is, csak utaznak egyik helyről a másikra, de egyre kilátástalanabb az, hogy elérhetik azt az országot, ahol az új életüket tervezték elkezdeni. Horgoson több tucatnyian várakoztak egy menetrend szerinti buszra, de az nem vette őket fel. A helyiek a falun kívül akarják őket látni, de látva az iméntit, menjenek gyalog. A mostani büntetőeljárással, és az ítélettel, nagy valószínűséggel még a magyar egérút illúziója is elillan.