Véleménycikkben bírálta a The Washington Post amerikai lapban a Rutgers Egyetem politológusa, R. Daniel Kelemen, a Magyarországon hétfőn elfogadott felhatalmazási törvényt. Először felidézte: a törvény, megtámogatva a kormánypárti kétharmaddal a parlamentben, gyakorlatilag korlátlan hatalmat biztosít Orbán Viktornak. Nem lehet választásokat tartani, "rémhírterjesztésért" pedig öt év börtön is járhat.
Különféle definíciók szerint viszont már eddig is egy autokratikus rendszer volt Magyarországon, jelzi a szerző. A Freedom House szerint az ország nem szabad, a V-Dem szerint pedig nem demokrácia, mégis lényegi változást jelent a felhatalmazási törvény elfogadása, amivel az unió vezetőinél is kihúzhatja a gyufát Orbán. A cikk úgy spekulál, hogy az ezzel járó kockázatot az alulfinanszírozott, és a járvány hatására az összeomlás szélére került egészségügy, valamint a válságba kerülő gazdaság miatt vállalhatta a magyar miniszterelnök. Így ugyanis könnyebben szabhat maga irányt a közbeszédnek.
Orbán a szerző szerint a koronavírus-járvány miatti krízishelyzetben arra is lehetőséget láthat, hogy bebizonyítsa az EU előtt autoriter módszereinek létjogosultságát.
Kelemen úgy látja, a magyar kormányfő, ahogy korábban, most is komolyabb következmények nélkül úszhatja meg antidemokratikus lépését. Erre utal, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyan látszólag bírálta a felhatalmazási törvényt, de meg sem említette keddi közleményében a magyar miniszterelnöki nevét. (Csütörtökön von der Leyen már határozottabban figyelmeztette a magyar kormányzatot egy sajtótájékoztatón.)
Az EB-elnöknél valamivel keményebben fogalmazott az uniós országoknak egy 13 tagú csoportja. Ezek közös közleményben sürgették a testületet, hogy indítson vizsgálatot, ám Magyarországot vagy Orbánt ők sem említették név szerint, és konkrét lépésekre sem tettek javaslatot.
Konkrétumról egyedül az Európai Néppártban esett szó: ismét felvetődött a Fidesz kizárása. Vélhetően azonban ez sem okoznak gondot az európai szélsőjobb más pártjaival is jó viszonyt ápoló Orbánnak, aki – ahogy Kelemen fogalmaz – egészen addig taposhat a demokratikus értékeken, amíg rezsimjét fenntartják az uniós pénzek.
