A magyar felhatalmazási törvényről vitázott csütörtök délelőtt az Európai Parlament. Orbán Viktor ugyan meghívást kapott Brüsszelbe, de a koronavírus miatti védekezésre hivatkozva nem élt vele, inkább az igazságügyi minisztert küldte volna maga helyett. Az Európai Parlament szabályai – emlékeztetett csütörtökön a szóvivő – azonban szigorúak, a tagállamokat csak a kormányfő vagy az államfő képviselheti.

Varga Judit erről csütörtök reggel az Inforádiónak nyilatkozva azt mondta, "bárhogy is történik, meglesznek a tanulságok, diplomáciai következmények".  Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője pedig kiábrándítónak és szánalmasnak nevezte, ami az Európai Parlamentben történik, hiszen „még a koronavírus alatt sem nyugszik az európai baloldal a liberálisok és a Soros-hálózat”.

Foghíjas padsorok

A vita röviddel kilenc után, a Tanács képviselőjének felszólalásával kezdődött, online felszólalásokra most nem volt lehetőség, így az a néhány EP-képviselő vett rajta részt, aki személyesen is el tudott utazni Brüsszelbe. Elsőként a soros horvát elnökség képviselője, Nikolina Brnjac kapott szót. Ő elmondta: bíznak benne, hogy minden magyar intézmény együttműködik majd az uniós intézményekkel, hiszen a jogállamiság az Európai Unió sarokköve, ami különösen fontos ebben a nehéz időszakban.

Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke beszélt másodiknak, aki emlékeztetett rá, hogy minden tagállamnak be kell tartania a jogállamiságot, és figyelni fogják Magyarországot. A magyar felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban azt nevezte a legnagyobb problémának, hogy nincs időkeret meghatározva, valamint azt is meg kell vizsgálni, az intézkedések megfelelnek-e az európai jognak.

Magyarország esete aggodalomra ad okot, mert sokkal szélesebb körben alkalmazza a sürgősségi törvényt, mint más tagállam és nem kötötték időkerethez.

Az alelnök a rémhírterjesztésre vonatkozó törvényt is ide sorolta.

Jourová külön kitért a médiára: a rémhírek elleni harc nem érheti hátrányosan a demokratikus értékeket. Magyarországon romlik a média helyzete, ezt nagyon sok civil szervezet és újságírók is folyamatosan jelzik - mondta. A sajtó képviselői nem kapnak elég információt, pedig az lenne a dolguk, hogy elszámoltassák a politikusokat és a döntéshozókat.

A bizottság alelnöke várja, hogy a magyar parlament minél előbb visszakapja teljes jogkörét, és megismételte, hogy az Európai Bizottság folyamatosan monitorozza a helyzetet.

Az EP-képviselők közül először Deli Andor fideszes képviselő szólalt fel, aki bírálta az Európai Parlamentet, amiért a járványhelyzet alatt foglalkozik ezzel a kérdéssel, és nem engedik, hogy a magyar kormány részt vegyen rajta. Deli szerint a régi koncepciós pereket idézi az eljárás.

A szociáldemokrata S&D frakció részéről Iratxe García Pérez a Freedom House jelentését idézte, amely Magyarországot a hibrid rezsimek közé sorolta. Eközben folyamatosan romlanak a demoratikus normák, a Fidesz még az isztambuli egyezményt sem hajlandó ratifikálni. Mire vár még az Európai Tanács és az Európai Bizottság? - kérdezte. Szerinte azzal, hogy hallgatnak, vétkessé válnak ők is, a hetes cikk alkalmazására ezért mielőbb szükség van. A képviselő az Európai Néppártnak is üzent, szerinte most már ki kell zárni a Fideszt a tagjai közül.

A Renew Europe frakció részéről Ramona Strugariu bírálta Orbán Viktort, amiért az időhiányra hivatkozva nem ment el a plenáris vitára. A liberális képviselő azt sem érti, hogy az isztambuli egyezmény elutasítása, vagy a kormány kritikusainak rendőrségi kihallgatása hogyan fér bele a járvány elleni védekezésbe. Szerinte itt lenne az ideje, hogy Magyarország ne kapjon közvetlen támogatást az uniós költségvetésből, legalábbis ne Orbánon keresztül.  

Nicolas Bay, az Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoport alelnöke felszólalásában megvédte Orbánt, emlékeztetett rá, hogy a felhatalmazási törvényt is demokratikusan fogadták el.

Deli Andor

A Sargentini-jelentés jelenlegi felelőse, a holland Gwendoline Delbos-Corfield szerint az Európai Unióban Magyarország az egyetlen kormány, amely határidő nélkül vezette be a veszélyhelyzetet. Erre azonban nem lett volna szükség, sőt bevezetésével hátat fordítanak a demokráciának.

"Egyre több az anyag az asztalainkon, amik Magyarországról szólnak, tudunk a sajtószabadság elleni támadásokról, a bírói rendszerben történt lépésekről, tudjuk, hogy Magyarországon 5 éves börtönbüntetést kockáztat az, aki állítólag rémhíreket terjeszt" - sorolta a képviselő, megemlítve a keddi és szerdai rendőrségi intézkedéseket is. Delbos-Corfield szerint Magyarországon egyszerűbb az élet, ha valaki férfi, fehér és keresztény. Nem érti, a tagállamok miért nem tesznek valamit, miért nem használják ki a hetes cikkely adta lehetőségeket.

Azt szeretnénk, ha a magyarok ugyanazokat a jogokat élvezhetnék, mint az összes többi uniós állampolgár - emlékeztetett.

Az olasz Nicola Procaccini, az euroszkeptikus ECR képviselője megvédte Magyarországot, szerinte kommunista elnyomás van Magyarországon. A svéd Malin Björk (GUE) viszot a jogállamiságot védte, ami szerinte Magyarországon nincs meg. Ő is az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot és az Európai Néppártot szólította fel arra, hogy tegyenek végre valamit az ügyben.

A magyar Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője csalódottságát fejezte ki, amiért Orbán nem jött el a vitára, de azért is, hogy nem engedték Varga Juditot felszólalni. Orbán Viktor szerinte visszaélt hatalmával, családja és barátai több milliárdnyi támogatáshoz jutottak, az ellenzéki önkormányzatokat azonban megfosztotta a jogköreiktől és a pénzektől.

Orbán gyáva, mert nem jött el a vitára és opportunista, mert lábbal tiporja az európai értékeket és autokrata rendszert épít - mondta.

Az Európai Néppárt képviselője, Christophe Hansen szerint a bizottságnak határozottabban kellene védeni az európai értékeket. Miért nem tettek valamit, amikor mindez megtörtént Magyarországon? Itt az ideje, hogy cselekedjünk, eleget beszéltünk már - mondta.

Birgit Sippel, az S&D képviselőcsoport tagja is az elmúlt két hónap magyar intézkedéseit sorolta, amiből szerinte jól látszik, hogy a magyar kormány a vírus elleni védekezést használja, hogy korlátozza a jogokat. Csatlakozott azokhoz, akik szerint le kellene állítani az uniós pénzek folyósítását és többet kellene tennie a bizottságnak. A Renew képviselője, Maite Pagazaurtundúa úgy látja, nem szabad hagyni, hogy mindez büntetlenül maradjon.

Az Európai Parlament kiszolgáltatott a baloldalnak, prioritásként kezeli a magyar helyzetet, amikor a vírus elleni védekezéssel kellene foglakozni. Azért támadják Magyarországot, mert a baloldalnak nem tetszik, amit tesz. Olaszországban is rendeletekkel kormányoznak, őket mégsem bírálja senki - állt ki Orbán mellett Annalisa Tardino (ID).

Meglepően felkészült a Zöldek képviselője, Terry Reintke is, aki felhozta a gyulai és szerencsi letartóztatásokat. A magyar kormány ezt nem fogja megúszni, attól nem fognak megszűnni a transzszexuális emberek sem, mert az Orbán-kormány megfosztja őket a jogaiktól. A lengyel Elżbieta Rafalska (ECR) ugyanakkor úgy látja, hogy szándékosan támadják Lengyelországot és Magyarországot, a magyar felhatalamazási törvényt demokratikusan szavazta meg a magyar Országgyűlést - tette hozzá.

Az Egységes Európai Baloldal (GUE) képviselője, Clare Daly elképeszető autoriter hatalomátvételnek nevezte azt, ami Magyarországon az elmúlt tíz évben történt. Úgy vélte, azonnal fel kell függeszteni a támogatások kifizetését azoknak, akik nem hajlandóak a demokratikus értékeket betartani. A magyar polgároknak fordítunk hátat, ha ezt nem tesszük meg - mondta.

A független Clara Ponsatí Obiols arra emlékeztetett, hogy a spanyol kormány is hasonló intézkedéseket vezetett be, mint a magyar. Nem szabad megengedni a kettős mércét az Európai Unióban - mondta.

A Néppárti román politikus, Vincze Loránt hamisnak nevezte a Magyarországról terjedő híreket, brüsszeli boszorkányüldözésnek nevezte a történteket. Az Európai Parlament szerinte ezzel a saját hitelét veszíti el, minden tagállammal foglalkozni kellene, itt külön említette Romániát.

A szociáldemokrata Sylwia Spurek azoknak adott igazat, akik szerint Magyarországon sérülnek az alapvető emberi jogok, ezt szerinte nem lehet tovább megengedni. Az EU nem kerülheti el a felelősséget, a bizottság intézkedései nem megfelelőek.

A holland Sophia In 't Veld sajnálja, hogy Orbán Viktor nem vette a bátorságot, hogy elmenjen a plenárisra. Úgy vélte:

A demokráciát kinyírták Magyarországon, gyakorlatilag halott, mégsem tűzik napirendre a kérdést.

Az Európai Néppártra is kitér: amíg a Fidesz a tagjuk, addig gyakorlatilag cinkostárs. "Rúgják végje ki őket" - üzente.

Gunnar Beck (ID) személyében ismét támogatót talál a magyar kormány, ő is arra emlékeztetett, hogy a felhatalmazási törvényt demokratikusan szavazta meg a magyar Országggyűlés. Beata Kempa (ECR) szintén úgy látja, hogy minden kormánynak joga van a koronavírus elleni védekezéshez, ehhez megvannak az eszközeik és nem szabadna őket ebben megakadályozni.

A Néppárt részéről érkezett még kritika: a görög Maria Spyraki az elmúlt két hónap magyarországi intézkedéseit kritizálta. Fontos, hogy a magyar kormánnyal szemben fellépjenek, hogy visszatérjen az európai normákhoz, ezzel azonban nem a magyar emberek ellen vannak - tette hozzá. Párttársa, a német Lena Düpont is arra figyelmeztetett, meg kell vizsgálni a történéseket, de igazságosan kell fellépni. Objektív, állandó jogállamisági mechanizmust vár el.

A vita végén Vera Jourová kapott ismét szót, aki megint arról beszélt, nyomon kell követni az összes tagállam intézkedéseit. Megismételte, hogy nagyon kivételes időket élünk, ami megköveteli a rendkívüli intézkedéseket. Ezeket azonban csakis a szükséges mértékben szabad bevezetni, fontos az arányosság és az időbeli korlát bevezetése, ez utóbbi miatt aggódik a leginkább az Európai Bizottság Magyarország esetében. A magyar helyzetet Jourová elmondása szerint nagyon szorosan nyomon követi, napi szinten kapja a beszámolókat, tud az álírterjesztési letartóztatásokról, az önkormányzatokkal kacsolatos intézkedésekről is.

Még nem indítunk viszont kötelezettségszegési eljárást - mondta.

Az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztéséről azt mondta: mindenhol fel fogja vetni a feltételhez kötést, nem szabad leszavazni a konkrétumokat sem ezzel kapcsolatban. Örül, hogy a költségvetési javaslatok között ez a felvetés még mindig ott van.

Jourová ezután cseh nyelvre váltott át és személyes tapasztalatairól beszélt:

"Jól emlékszem, amikor Csehszlovákiában éltünk, az 1968-as megszállásra is. Rengeteg félelmünk és álmunk volt. Arról álmodtunk, hogy egy napon majd egy szabad társadalomban élhetünk, élhetünk a szabadságjogainkkal, szabad választások lesznek és lesznek olyan hatalmasaink, akik nem ragadják magukhoz a teljes hatalmat. Arról álmodtunk, hogy egy nyitott országban élünk majd. Most a koronavírus van hatalmon, és sok uniós vezető úgy gondolta, hogy emiatt egy bizonyos időre korlátozni kell a polgárok szabadságát. El kell viselnünk, de egy idő elteltével ezeket fel kell oldani. Biztos vagyok abban, hogy a magyar emberek is arról álmodnak, hogy visszatérhetnek a demokratikus alapelvek talajára és ez meg fog történni, amint a koronavírus urama véget ér. Ezért mi mindent megteszünk, napi szinten tárgyalunk a magyar kormánnyal. A nemzetközi közösségnek is nyomást kell gyakorolnia, hogy Magyarország visszatér a demokratikus értékekhez, ez azonban már országokra is igaz" - fejezte be hozzászólását.

A vitát az elsőként felszólaló Nikolina Brnjac zárta, aki szerint garantálni kell a demokratikus értékeket. A koronavírus elleni védekezés persze elsőrendű, de monitorozni kell a fejleményeket, amit a Tanács meg is tesz. Az első jogállamisági jelentést az év második felében adják ki, folyik az előkészítése. Sajnos azonban a rendkívüli helyzet miatt egyelőre nem tudnak formális tanácsüléseket tartani, ez akadályozza az előrelépést. Amint a helyzet engedi, ezeket folytatni fogják. A soros horvát elnökség külön oda fog figyelni a mai vitába elhangzottakra - zárta a Magyarországról szóló vitát a politikus.

Nem először téma

A március végén elfogadott felhatalmazási törvény miatt nem először fejtette ki aggodalmát az Európai Parlament. Sőt, még Ursula von der Leyen bizottsági elnök is azt monda, hogy kifejezetten aggódik a magyarországi események miatt. Vita alakult ki viszont Vera Jorurová bizottsági alelnök véleménye körül, aki szerint – a kormánypárti média állításával szemben – egyszer sem mondta, hogy a magyar felhatalmazási törvény nem ütközik a közösségi jogba.

Az Európai Parlament már áprilisban elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondta, hogy az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartja a veszélyhelyzet korlátlan idejű meghosszabbítását és a rendeleti kormányzást. Ide sorolták a transzneműek nemváltoztatási lehetőségének megszüntetését is.

A csütörtöki plenáris vitát az EP zöld frakciója kezdeményezte, amit az elnökök értekezlete is jóváhagyott, azt viszont az Európai Néppárt és a liberális Renew Europe nem támogatták, hogy újabb állásfoglalásról szavazzanak a képviselők az ügyben.

Donáth Anna, a Renew Europe frakció tagja az EUrológusnak erről azt mondta: „a magyarországi helyzet komoly, emiatt is tartunk róla vitát, de az EP álláspontja alapvetően világos a helyzetről, ezért nincs szükség újabb állásfoglalásra a témában”.

Orbán Viktor utoljára 2018 szeptemberében szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyen a Sargentini-jelentés elfogadásáról vitáztak a képviselők. A magyar miniszterelnök szót kapott 2015-ben a menekültügyről és a halálbüntetésről tett kijelentései miatt is.

Varga Judit számára sem ismeretlen terep a brüsszeli vita: tavaly szeptemberben az uniós szakminiszterek előtt fejtette ki véleményét a hetes cikk szerinti eljárásról. Fontos azonban, hogy itt ezt minden gond nélkül megtehette, hiszen saját minisztertársait igyekezett meggyőzni a magyar kormány intézkedéseinek jogosságáról.