Hétfőtől a vidéki, egy hétre rá a budapesti óvodák és bölcsődék is teljes létszámmal nyithatnak, és június 2-ától kis csoportokban vissza lehet menni az iskolákba is - jelentette be a kormány döntését Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár a Facebookon. A digitális oktatás megmarad, a diákok konzultációra, felzárkóztatás miatt mehetnek majd be a saját iskolájukba.

Maruzsa Zoltán bejelentette azt is, a gyerekek felügyelete is változik, június 2-től minden iskolában meg kell szervezni az adott intézménybe járó gyerekek felügyeletét, egészen június 26-ig. Igazolást bölcsődés, óvodás és iskolás gyerek után sem kérhetnek az intézmények.

Június 2-től vissza lehet menni az iskolába, nyitnak az óvodák, bölcsődék

A digitális oktatás marad, de be lehet menni konzultálni.

A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban felmerült, júniusra az alsósok visszatérhetnének az iskolapadba az alacsonyabb fertőzöttségű területeken. A munkacsoport nem klasszikus, tanórai foglalkozást képzelt el, hiszen az pedagógialiag értelmetlen, járványügyi szempontból pedig megvalósíthatatlan. Az sem biztos, hogy minden szülő visszaengedte volna a gyerekét. Az alsók újranyitása mellett egyébként az szólt, hogy náluk a legnehezebb megvalósítani a digitális oktatást, az ő bejárásuk a legbiztonságosabb, hiszen jellemzően a lakóhelyükhöz közeli intézményben tanulnak. A felsősök – pláne a középiskolások – visszaterelése járványügyi szempontból ennél jóval kockázatosabb lenne, már csak azért is, mert ők a kicsiknél jóval aktívabb társasági életet élnek, így egy esetleges újabb fertőzést könnyebben „széthordhatnának”.

Ehhez képest döntött úgy a kormány: bármilyen, felzárkóztatásra szoruló diák bemehet az iskolába.

Ez szerintem jó

- kommentálta a mostani döntést Horváth Péter. Értelmezése szerint a diákok önkéntes alapon járhatnak be (tehát a tanár csak felajánlja a konzultációt, de nem hivathatja be a tanulót - a szerk), viszont miután megmarad a digitális oktatás is, fontos a jó szervezés.

Egy tanár egy osztályban egyféle dolgot csináljon, az, hogy egy helyett két órát tartson, nem fér bele. Nem szerencsés, ha a fél osztály kontaktórát kér, a másik felét meg digitálisan kellene oktatni.

Horváth szerint megoldás lehet például, hogy a tanár négy órából hármat továbbra is megtart digitálisan, egyet pedig konzultációs óraként hirdet meg, amire bemehetnek a diákok, ha van kérdésük. Pedagógiailag sok napot ez érdemben nem jelent: június 2-től 10 munkanap van tanév végéig, ebből két nap az osztályozó értekezlet.

Horváth saját tapasztalata alapján nem számít arra, hogy tömegesen bemennének majd a diákok: az általa vezetett győri Révai Gimánziumban a természettudományos tárgyakból emelt szinten érettségizőknek felajánlottak legfeljebb három fős konzultációkat, de csak 4-5 diák ment be arra is, holott az érettségi "életük nagy szereplése".

Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke határozottan örült a bejelentésnek, mert most már legalább tudják, mire számíthatnak. Szerinte ez jobb döntés, mintha azt mondták volna, hogy kezdődjön meg a hagyományos oktatás, különösen az alsósoknál. Azzal ugyanis a kisdiákokat kizökkentették volna a bejáratott ritmusukból, a szünidő előtt két héttel. Az elmúlt hónapok önmegtartóztatása, visszafogott mozgása után szerinte nem lett volna szerencsés a teljes létszámot rászabadítani az iskolákra.

Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?

Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel - foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál" iskola. Mint írtuk, Horváth Péter pedagóguskamarai elnök, a kormány márciusban létrehozott oktatási akciócsoportja tagja beszélt arról, hogy nem kötelezően, de valamilyen módon az alsósoknak meg lehetne nyitni az iskolákat június első két hetében.

Kérdésünkre, hogy zökkenőmentesen át tudnak-e állni az új rendszerre, Szabó azt mondta,

a pedagógusok péntekről hétfőre a digitális oktatásra is át tudtak állni, egy pillanat alatt megszervezték magukat.

Az szerinte a pedagógus döntése lehet, hogy a konzultáció, felzárkóztatás mennyire fél bele a digitális oktatás mellé. Ugyanúgy osztott megoldást mondott, mint Horváth: az egyik nap a teljes osztály megkapja a digitális oktatást, másnap a tanár behív néhány gyereket konzultálni, aki nem tudott olyan tempóban haladni. A változtatást hasznosnak tartja a hátrányos helyzetű térségekre nézve is, ahol nehézséget okozott részt venni a digitális oktatásban.

Iskolába tízen, oviba mindenki?

Maruzsa Zoltán nem részletezte, hogy a kiscsoportos foglalkozás pontosan hány főt jelent, a járvány alatt 10 fő volt a maximum. Ez azonban csak az iskolásokra vonatkozik: mint a cikkünk elején említettük, az óvodások és bölcsődések teljes létszámban - 25-30 fővel - visszatérhetnek az intézményekbe. Az nem világos, hogy ennek a különbségtételnek mi az oka.

AFP / DPA / Sven Hoppe

Mivel az újranyitásról szóló kormányrendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, egyelőre azt sem tudni, hogy vajon azt az április 27-i határozatot helyezik hatályon kívül vele, amely az akkori járványügyi helyzetnek megfelelően öt főben maximálta az óvodai és csoportok létszámát.

Az ötfős létszámkorlát eddig – ahogy korábbi cikkünkben megírtuk – nehéz helyzet elé állította az önkormányzatokat: a járványügyi korlátozások feloldásával és gazdaság újraindulásával ugyanis egyre több szülő akart visszamenni dolgozni, a kapacitásaik töredékén működő óvodák azonban nem tudtak annyi gyereket befogadni, amennyi után a szülők ellátást igényeltek. Csak érzékeltetésképpen: egy négy csoportos, 100 fős óvoda mindössze 20, de egy nagyobb, 200 fős is csak 40 gyereket tudott elhelyezni a kis létszámú csoportokban, emiatt a legszigorúbban csak azokat vették be, ahol mindkét szülő munkáltatója igazolta, hogy az illető személyes megjelenése elengedhetetlen.

A szülői igények – lassan tarthatatlan – emelkedése miatt több település polgármestere levélben fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, hogy oldja fel a létszámkorlátot, de Kásler Miklós, illetve az Emmi Maruzsa Zoltán kedd délutáni bejelentéséig nem reagált erre. Akadt viszont olyan polgármester, aki nem várt a miniszterre vagy a kormányra: a szocialista Tóth József vezette XIII. kerület például az oktatási államtitkár bejelentése előtt nem sokkal tudatta, hogy június 2-tól saját hatáskörben hozott döntéssel a kerület összes óvodáját eredeti csoportlétszámmal megnyitja.