Tetszett a cikk?

Remek fegyvert adott az ellenzék – saját maga ellen – Orbán Viktor kezébe: a felhatalmazási törvény elutasítása miatt gyaníthatóan a következő választásig hallgathatják, hogy hátráltatták a koronavírus-járvány elleni védekezést. Orbán egy másik kommunikációs csatát is megnyert: a törvény miatt Magyarország nem lett diktatúra, éles kritikusai ismét csak farkast kiáltottak. A rendkívüli időszaknak hamarosan vége, végigvettük, mi maradhat az elmúlt hetek szabályaiból.

Koronavírus-világjárvány
Több mint 11,5 millióan fertőződtek meg, és csaknem 600 ezer beteg halálát okozta a 2019 végén kitört koronavírus-járvány világszerte. A pandémia felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozott annak ellenére, hogy a járvány csillapodásával mind több országban elkezdték enyhíteni a korlátozásokat. (Igaz, több helyen már ismét szigorításokat vezettek be.) Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Komoly hazai és nemzetközi cirkuszt spórolt volna meg Orbán Viktor miniszterelnök, ha a rendeleti kormányzásra nem határidő nélküli felhatalmazást kér a Parlamenttől, hanem belemegy abba a 90 napos keretbe, amit az ellenzék javasolt, hiszen még most is ezen belül vagyunk.

Orbán márciusban még a legrosszabb forgatókönyvvel készült, a Parlamentre nézve azzal, hogy bármikor kiszaladhat alóla a kétharmad, amely nélkül viszont bajban lett volna. Március 23-án a Parlamentben azzal érvelt,

önök, mi, mindannyian együtt 90 nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most vagyunk.

©
A kormány lassítani akarta a járványt, annak érdekében, hogy az egészségügy elbírja a betegeket. Orbán pedig azzal számolt, ez jóval tovább tart majd 90 napnál.

Minél inkább lassítani tudjuk a terjedést, a baj, amiben leszünk, egyre hosszabb lesz, és az nem három hónap lesz, kedves barátaim!

Végül az ország meglepően gyorsan és olcsón megúszta a járványt, a tetőzés nagyjából akkor, május 3. körül lehetett, amikorra – bizonyára a szakemberek becslései alapján – Orbán is jósolta, most "annyira jól állunk", hogy Orbán szerint vissza is lehet adni a rendkívüli felhatalmazást. Igaz, a kezdeményező szerepet nem adta át a Parlamentnek, hiába beszélt arról, a képviselők bármelyik nap, "akár holnap" visszavehetik tőle a rendkívüli jogkört. Maga jelentette be május 15-én Belgrádban, hogy

számításai szerint a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást,

ami így júniusban véget is érhet. A menetrend az utóbbi napok nyilatkozatai alapján egyre tisztább: először a Parlament megszavazza a felhatalmazási törvény visszavonását (vagyis Orbán nem írhat felül korlátlan időre törvényeket), majd a kormány lefújja a veszélyhelyzetet is. Azonban nem világos, mikor, ahogy még az sem ismert, a március 11. óta elfogadott, és a veszélyhelyzet végével hatályukat vesztő rendeletek közül mit emelnek törvényi szintre, vagy akár erősítenek meg miniszteri rendeletben, tisztifőorvosi döntésekben.

©

A maszk sima ügy, a parancsnokok nem annyira

Végignézve az elmúlt időszak döntéseit a kötelező maszkviselés további előírása tűnik a legsimábbnak: a járvány megelőzése érdekében ugyanis erre lehet kötelezni az embereket, ahogy – miután nem jogkorlátozás, hanem könnyítés –, maradhat a telefonos orvosi konzultáció és a receptírásra és kiváltásra kitalált egyszerűsítések is – mondja Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója.

Az időseknek a vásárlásra fenntartott 9-12 órás sáv megtartása már kérdéses, hiszen az Szabó szerint a vállalkozások szabadságának aránytalan korlátozása is lehet. A három órás időkeret csökkentéséért már elindult a lobbizás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György is arról beszélt, támogatnák a szűkítést.

Bár kormánypárti képviselők szerint rendkívüli jogrend nélkül nem lehetett volna a kijárást korlátozni, Szabó szerint ez nincs így, ő azt mondja, egy bizonyos területen élők érintkezését, mozgását normál esetben is lehet korlátozni, gazdasági társaságok irányítását viszont nem lehet átvenni. A kormány a veszélyhelyzetben 140 olyan céget azonosított be, amelyek működése létfontosságú, soknál a működés koordinálása érdekében meg is jelentek a honvédelmi irányítótörzsek még márciusban. Itt nemcsak állami, hanem magáncégekről is szó van, mint például gyógyszercégek és nagyobb kereskedelmi láncok. A Kartonpacknál ennél is tovább mentek, a céget állami felügyelet alá vonták, a vezetőséget lecserélték.

©

A járvány elleni védekezésre hivatkozva a kormány több szektort is megsarcolt, például a bankokat és a kiskereskedelmet. Utóbbi különadója állandósulhat, az erről szóló törvényjavaslat már a Parlament előtt van. Az önkormányzatok pedig a gépjárműadó miatt izgulhatnak: a kormány idén elvett tőlük 35 milliárdot, és erősen kérdéses, hogy jövőre visszakapják-e részüket. A jövő évi költségvetési terv egyelőre titkos, a Költségvetési Tanács véleményéből lehet csak belelátni, abban viszont a következő mondatot találtuk:

a járványalap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó és a gépjárműadó teljes bevétele.

Ez alapján feltételezhető, hogy jövőre is elvonják ezt a pénzt, hiszen a gépjárműadó részben az államot, részben az önkormányzatokat illeti meg.

Amennyiben a veszélyhelyzet június közepén szűnik meg, a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a március-áprilisban június végéig beígért adó és járulékfizetési mentességek ne vesszenek el, illetve a veszélyhelyzet alatt a Munka törvénykönyvét is nagyon rugalmasan lehetett alkalmazni, a munkáltató bármikor módosíthatta a beosztást és elrendelhetett home office-t.

©

Lassan készülhetnek azok, akiknek a veszélyhelyzet alatt járt le a személyijük vagy a forgalmi engedélyük, azok ugyanis már csak a veszélyhelyzetet követő 15 napig lesznek használhatók, ahogy a menet közben lejáró gyest, gyedet vagy gyetet sem kapják majd tovább az érintettek.

Meddig terjeszthetők rémhírek?

Nagy kérdés, mi lesz a rendkívüli felhatalmazással együtt elfogadott Büntető törvénykönyv módosítással – ami 3 év börtönnel bünteti a közveszéllyel fenyegetést és 5 évvel a rémhírterjesztést –, illetve a közérdekű adatok titkolhatóságával.

A Btk. módosítást komolyan vette a rendőrség: csütörtökig 105 büntetőeljárás indult rémhírterjesztés, 29 pedig közveszéllyel fenyegetés miatt. Kezdetben a rendőrök álhíroldalak üzemeltetőire és teljes képtelenséget állítókra csaptak le, az elmúlt két hétben viszont

  • elvitték Kusinszki András Szerencs közelében élő nyugdíjast, aki a Facebookon diktátorozta Orbánt, és veszélyeztetésnek tartotta, hogy a járvány tetőzése után nyitja az országot,
  • álhírterjesztés gyanúja miatt előállították Csóka-Szűcs Jánost, a gyulai Kossuth Kör vezetőjét, aki egy Hadházy Ákos posztot osztott meg azzal a kommenttel, hogy Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat (mint kiderült, a polgármester jelentette fel),
  • és a HVG tud olyan egy olyan férfiről is, akit azért vittek el a rendőrök, mert a koronavírus-tesztjéről osztott meg kételyeket Facebook-oldalán.

Az első két esetről Varga Judit miniszter azt mondta, tévedés volt, és az ügyészség is így látta.

Noha a szigorú büntetés a különleges jogrend idejére szól, azt fenyegetik öt év börtönnel, aki a járvány elleni védekezés eredményességét akadályozó valós vagy valótlan tényt híresztel. Azért gyanítjuk, hogy ez a szabály fennmarad, mert a járványveszély még nem múlt el, a védekezés eredményességének akadályozására pedig nem csak csúcsidőben lehet hivatkozni. Ugyanilyen apropóból maradhat fenn a 90 napos válaszadási határidőre kitolt közérdekű adatigénylés is, például a kórházak vagy egyes minisztériumok esetén, hiába mondta az ITM, hogy a rendelet csak a veszélyhelyzet idejére szól.

A járványveszély miatt Orbán megtartja az operatív törzset, és lehet, hogy alaposan átszabja az egészségügyet: a MedicalOnline szerint a háziorvosi ellátás államosítására készül a törzs vezetője, Pintér Sándor, mert a háziorvosok a járvány alatt nem voltak vezényelhetőek. Erősen gyanítható, hogy a kórházparancsnokokat sem engedik szélnek a veszélyhelyzet végén, hiszen akkor még lehetnek koronavírusos betegek kórházakban, és adott esetben új megbetegedések is előfordulhatnak. De nem csak emiatt lehet következtetni a szigorú kontroll fenntartására: vasárnapi hír, hogy a kórházak eladósodásának megakadályozása érdekében a külsősökkel kötött szerződésekhez Kásler Miklós illetve Pintér Sándor engedélye kell. Az egészségügy fokozatosan áll vissza, most például már a nem halasztható műtéteket is el lehet végezni, a korábban felszabadított ágyak harmadára pedig visszatérhetnek a betegek. Nem tudni, hogy ez a krónikus betegekre is vonatkozik-e, kérdésünkre ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt.

©

Orbán hétfőn dönt

Megkérdeztük az operatív törzset, hogy rendkívüli felhatalmazás visszaadása után meddig tarthat még a veszélyhelyzet, de kérdésünket fel sem olvasták. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot is, hogy mire lehet számítani, marad-e a rémhírterjesztésről szóló szabályozás, meddig tart az ingyenes parkolás, a honvédelmi irányító törzsek és a kórházparancsnokok a helyükön maradnak-e, mire azt írták,

a koronavírus-járvány nem ért véget, a veszély nem szűnt meg, a veszélyhelyzet megszüntetése után is szükség lesz a járványügyi készültség fenntartására, az ezt szabályozó törvényjavaslat előkészítése zajlik, hétfőn tárgyalja a kormány, az Országgyűlés elé történő benyújtással egy időben tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.

Nem csak a járvány volt

Bár kezdetben arra lehetett számítani, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kezelése majd leköti a kormány összes energiáját, elég hamar kiderült, hogy ez nem így van, ugyanis több, a járványhelyzethez egyáltalán nem kapcsolódó törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, amelyek zömét múlt kedden el is fogadta a Parlament. Így 10 évre titkosak a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházás részletei, alapítványi fenntartásba került hat egyetem, a színházak felügyelőbizottsága átalakult (többségben lettek Kásler Miklós delegáltjai), a születéskori nem bekerül a személyi igazolványba, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok pedig sokak szerint aggasztóan nagy felhatalmazást kaptak.

Mindeközben a gazdasági válság hatásaira lassan reagált a kormány és van, aki szerint elégtelen intézkedéseket hozott, ahogy az sem látszik még egészen pontosan, hol kapnának állást azok, akik a járvány alatt elvesztették a munkájukat.

©

Noha a kormány most visszaadja a rendkívüli felhatalmazást, könnyen lehet, hogy ősszel visszakéri azt: Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a járvány várható második hulláma szükségessé teszi,

ismét bevezetik a rendkívüli jogrendet.

Akkor viszont Orbán előnyben lehet: a mostani hetekre mutogatva háríthatja el az amiatt diktatúrát kiáltókat. Az ellenzék csapdába esett: a felhatalmazási törvény elutasítása miatt a következő két évben azt olvassa majd a Fidesz a fejükre, hogy hátráltatták a koronavírus-járvány elleni védekezést. Ráadásul egy normális tüntetést sem tudtak tartani, a veszélyhelyzet miatt ugyanis tilos volt a demonstráció, Hadházy Ákosék dudálós-autós tüntetéseit különböző ürügyekkel végigbüntették a rendőrök.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
"Én, Ennio Morricone, meghaltam” – előre megírta saját gyászjelentését a zeneszerző

"Én, Ennio Morricone, meghaltam” – előre megírta saját gyászjelentését a zeneszerző

Az ügyészség nyomoz a Mozaik utcai vizsgaállomáson

Az ügyészség nyomoz a Mozaik utcai vizsgaállomáson

Most talán kiderül, mire ment ki a kormány játéka az MTA-val

Most talán kiderül, mire ment ki a kormány játéka az MTA-val