Orbán kiválasztja, mi kell neki a rendkívüli időszakból
Remek fegyvert adott az ellenzék – saját maga ellen – Orbán Viktor kezébe: a felhatalmazási törvény elutasítása miatt gyaníthatóan a következő választásig hallgathatják, hogy hátráltatták a koronavírus-járvány elleni védekezést. Orbán egy másik kommunikációs csatát is megnyert: a törvény miatt Magyarország nem lett diktatúra, éles kritikusai ismét csak farkast kiáltottak. A rendkívüli időszaknak hamarosan vége, végigvettük, mi maradhat az elmúlt hetek szabályaiból.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
Komoly hazai és nemzetközi cirkuszt spórolt volna meg Orbán Viktor miniszterelnök, ha a rendeleti kormányzásra nem határidő nélküli felhatalmazást kér a Parlamenttől, hanem belemegy abba a 90 napos keretbe, amit az ellenzék javasolt, hiszen még most is ezen belül vagyunk.
Orbán márciusban még a legrosszabb forgatókönyvvel készült, a Parlamentre nézve azzal, hogy bármikor kiszaladhat alóla a kétharmad, amely nélkül viszont bajban lett volna. Március 23-án a Parlamentben azzal érvelt,
önök, mi, mindannyian együtt 90 nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most vagyunk.
Minél inkább lassítani tudjuk a terjedést, a baj, amiben leszünk, egyre hosszabb lesz, és az nem három hónap lesz, kedves barátaim!
Végül az ország meglepően gyorsan és olcsón megúszta a járványt, a tetőzés nagyjából akkor, május 3. körül lehetett, amikorra – bizonyára a szakemberek becslései alapján – Orbán is jósolta, most "annyira jól állunk", hogy Orbán szerint vissza is lehet adni a rendkívüli felhatalmazást. Igaz, a kezdeményező szerepet nem adta át a Parlamentnek, hiába beszélt arról, a képviselők bármelyik nap, "akár holnap" visszavehetik tőle a rendkívüli jogkört. Maga jelentette be május 15-én Belgrádban, hogy
számításai szerint a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást,
ami így júniusban véget is érhet. A menetrend az utóbbi napok nyilatkozatai alapján egyre tisztább: először a Parlament megszavazza a felhatalmazási törvény visszavonását (vagyis Orbán nem írhat felül korlátlan időre törvényeket), majd a kormány lefújja a veszélyhelyzetet is. Azonban nem világos, mikor, ahogy még az sem ismert, a március 11. óta elfogadott, és a veszélyhelyzet végével hatályukat vesztő rendeletek közül mit emelnek törvényi szintre, vagy akár erősítenek meg miniszteri rendeletben, tisztifőorvosi döntésekben.
A maszk sima ügy, a parancsnokok nem annyira
Végignézve az elmúlt időszak döntéseit a kötelező maszkviselés további előírása tűnik a legsimábbnak: a járvány megelőzése érdekében ugyanis erre lehet kötelezni az embereket, ahogy – miután nem jogkorlátozás, hanem könnyítés –, maradhat a telefonos orvosi konzultáció és a receptírásra és kiváltásra kitalált egyszerűsítések is – mondja Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója.
Az időseknek a vásárlásra fenntartott 9-12 órás sáv megtartása már kérdéses, hiszen az Szabó szerint a vállalkozások szabadságának aránytalan korlátozása is lehet. A három órás időkeret csökkentéséért már elindult a lobbizás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György is arról beszélt, támogatnák a szűkítést.
Bár kormánypárti képviselők szerint rendkívüli jogrend nélkül nem lehetett volna a kijárást korlátozni, Szabó szerint ez nincs így, ő azt mondja, egy bizonyos területen élők érintkezését, mozgását normál esetben is lehet korlátozni, gazdasági társaságok irányítását viszont nem lehet átvenni. A kormány a veszélyhelyzetben 140 olyan céget azonosított be, amelyek működése létfontosságú, soknál a működés koordinálása érdekében meg is jelentek a honvédelmi irányítótörzsek még márciusban. Itt nemcsak állami, hanem magáncégekről is szó van, mint például gyógyszercégek és nagyobb kereskedelmi láncok. A Kartonpacknál ennél is tovább mentek, a céget állami felügyelet alá vonták, a vezetőséget lecserélték.
A járvány elleni védekezésre hivatkozva a kormány több szektort is megsarcolt, például a bankokat és a kiskereskedelmet. Utóbbi különadója állandósulhat, az erről szóló törvényjavaslat már a Parlament előtt van. Az önkormányzatok pedig a gépjárműadó miatt izgulhatnak: a kormány idén elvett tőlük 35 milliárdot, és erősen kérdéses, hogy jövőre visszakapják-e részüket. A jövő évi költségvetési terv egyelőre titkos, a Költségvetési Tanács véleményéből lehet csak belelátni, abban viszont a következő mondatot találtuk:
a járványalap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó és a gépjárműadó teljes bevétele.
Ez alapján feltételezhető, hogy jövőre is elvonják ezt a pénzt, hiszen a gépjárműadó részben az államot, részben az önkormányzatokat illeti meg.
Amennyiben a veszélyhelyzet június közepén szűnik meg, a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a március-áprilisban június végéig beígért adó és járulékfizetési mentességek ne vesszenek el, illetve a veszélyhelyzet alatt a Munka törvénykönyvét is nagyon rugalmasan lehetett alkalmazni, a munkáltató bármikor módosíthatta a beosztást és elrendelhetett home office-t.
Lassan készülhetnek azok, akiknek a veszélyhelyzet alatt járt le a személyijük vagy a forgalmi engedélyük, azok ugyanis már csak a veszélyhelyzetet követő 15 napig lesznek használhatók, ahogy a menet közben lejáró gyest, gyedet vagy gyetet sem kapják majd tovább az érintettek.
Meddig terjeszthetők rémhírek?
Nagy kérdés, mi lesz a rendkívüli felhatalmazással együtt elfogadott Büntető törvénykönyv módosítással – ami 3 év börtönnel bünteti a közveszéllyel fenyegetést és 5 évvel a rémhírterjesztést –, illetve a közérdekű adatok titkolhatóságával.
A Btk. módosítást komolyan vette a rendőrség: csütörtökig 105 büntetőeljárás indult rémhírterjesztés, 29 pedig közveszéllyel fenyegetés miatt. Kezdetben a rendőrök álhíroldalak üzemeltetőire és teljes képtelenséget állítókra csaptak le, az elmúlt két hétben viszont
- elvitték Kusinszki András Szerencs közelében élő nyugdíjast, aki a Facebookon diktátorozta Orbánt, és veszélyeztetésnek tartotta, hogy a járvány tetőzése után nyitja az országot,
- álhírterjesztés gyanúja miatt előállították Csóka-Szűcs Jánost, a gyulai Kossuth Kör vezetőjét, aki egy Hadházy Ákos posztot osztott meg azzal a kommenttel, hogy Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat (mint kiderült, a polgármester jelentette fel),
- és a HVG tud olyan egy olyan férfiről is, akit azért vittek el a rendőrök, mert a koronavírus-tesztjéről osztott meg kételyeket Facebook-oldalán.
Az első két esetről Varga Judit miniszter azt mondta, tévedés volt, és az ügyészség is így látta.
Noha a szigorú büntetés a különleges jogrend idejére szól, azt fenyegetik öt év börtönnel, aki a járvány elleni védekezés eredményességét akadályozó valós vagy valótlan tényt híresztel. Azért gyanítjuk, hogy ez a szabály fennmarad, mert a járványveszély még nem múlt el, a védekezés eredményességének akadályozására pedig nem csak csúcsidőben lehet hivatkozni. Ugyanilyen apropóból maradhat fenn a 90 napos válaszadási határidőre kitolt közérdekű adatigénylés is, például a kórházak vagy egyes minisztériumok esetén, hiába mondta az ITM, hogy a rendelet csak a veszélyhelyzet idejére szól.
A járványveszély miatt Orbán megtartja az operatív törzset, és lehet, hogy alaposan átszabja az egészségügyet: a MedicalOnline szerint a háziorvosi ellátás államosítására készül a törzs vezetője, Pintér Sándor, mert a háziorvosok a járvány alatt nem voltak vezényelhetőek. Erősen gyanítható, hogy a kórházparancsnokokat sem engedik szélnek a veszélyhelyzet végén, hiszen akkor még lehetnek koronavírusos betegek kórházakban, és adott esetben új megbetegedések is előfordulhatnak. De nem csak emiatt lehet következtetni a szigorú kontroll fenntartására: vasárnapi hír, hogy a kórházak eladósodásának megakadályozása érdekében a külsősökkel kötött szerződésekhez Kásler Miklós illetve Pintér Sándor engedélye kell. Az egészségügy fokozatosan áll vissza, most például már a nem halasztható műtéteket is el lehet végezni, a korábban felszabadított ágyak harmadára pedig visszatérhetnek a betegek. Nem tudni, hogy ez a krónikus betegekre is vonatkozik-e, kérdésünkre ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt.
Orbán hétfőn dönt
Megkérdeztük az operatív törzset, hogy rendkívüli felhatalmazás visszaadása után meddig tarthat még a veszélyhelyzet, de kérdésünket fel sem olvasták. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot is, hogy mire lehet számítani, marad-e a rémhírterjesztésről szóló szabályozás, meddig tart az ingyenes parkolás, a honvédelmi irányító törzsek és a kórházparancsnokok a helyükön maradnak-e, mire azt írták,
a koronavírus-járvány nem ért véget, a veszély nem szűnt meg, a veszélyhelyzet megszüntetése után is szükség lesz a járványügyi készültség fenntartására, az ezt szabályozó törvényjavaslat előkészítése zajlik, hétfőn tárgyalja a kormány, az Országgyűlés elé történő benyújtással egy időben tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
Nem csak a járvány volt
Bár kezdetben arra lehetett számítani, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kezelése majd leköti a kormány összes energiáját, elég hamar kiderült, hogy ez nem így van, ugyanis több, a járványhelyzethez egyáltalán nem kapcsolódó törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, amelyek zömét múlt kedden el is fogadta a Parlament. Így 10 évre titkosak a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházás részletei, alapítványi fenntartásba került hat egyetem, a színházak felügyelőbizottsága átalakult (többségben lettek Kásler Miklós delegáltjai), a születéskori nem bekerül a személyi igazolványba, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok pedig sokak szerint aggasztóan nagy felhatalmazást kaptak.
Mindeközben a gazdasági válság hatásaira lassan reagált a kormány és van, aki szerint elégtelen intézkedéseket hozott, ahogy az sem látszik még egészen pontosan, hol kapnának állást azok, akik a járvány alatt elvesztették a munkájukat.
Noha a kormány most visszaadja a rendkívüli felhatalmazást, könnyen lehet, hogy ősszel visszakéri azt: Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a járvány várható második hulláma szükségessé teszi,
ismét bevezetik a rendkívüli jogrendet.
Akkor viszont Orbán előnyben lehet: a mostani hetekre mutogatva háríthatja el az amiatt diktatúrát kiáltókat. Az ellenzék csapdába esett: a felhatalmazási törvény elutasítása miatt a következő két évben azt olvassa majd a Fidesz a fejükre, hogy hátráltatták a koronavírus-járvány elleni védekezést. Ráadásul egy normális tüntetést sem tudtak tartani, a veszélyhelyzet miatt ugyanis tilos volt a demonstráció, Hadházy Ákosék dudálós-autós tüntetéseit különböző ürügyekkel végigbüntették a rendőrök.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
