A kormány határozott és rugalmas intézkedéseket hozott a koronavírus-helyzet kezelésére, amelyek betartását most szigorúbban ellenőrzi – közölte az emberi erőforrások minisztere az Életközelben című műsornak adott interjújában azokról az lépésekről, amiknél még fideszesek is keményebbeket vártak.

Azt lehet mondani, hogy 11-12 naponként megduplázódik a fertőzöttek, a kórházba kerülők és az intenzív kezelést igénylők száma – mondta Kásler Miklós. Szerinte a korábbi intézkedések

bizonyos fegyelmezetlenség, oda nem figyelés következtében nem voltak elégségesek.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e elég kórházi ágy és szakszemélyzet, nem adott konkrét választ, csak annyit mondott, hogy most körülbelül két és fél hétre tud a kormány előre tervezni, mert megváltozott a járvány természete; szemben a tavaszi fázissal, amikor még három-négy hétre előre tudtak gondolkodni.

"Ugyanakkor viszont az intézkedések hatása megnyúlik. Tehát ha szigorító intézkedések jönnek, annak az eredményeit majd négy-öt-hat hét múlva érezhetjük.”

Kitért arra is, a tavaszi első fázisban úgy kezdődött a járvány, hogy külföldről egy-egy ember behozta a vírust. Ha azt a fertőzöttet sikerült izolálni és a környezetét megvizsgálni, akkor meg lehetett akadályozni a vírus terjedését. A következő lépcső tavasszal jött: a gócok kialakulása. Ekkor egy-egy közösségen belül, például idősotthonokban, kórházakban jelentkezett a fertőzések legnagyobb része. A járvány jelenlegi fázisában pedig már közösségi terjedés van, ami azt jelenti, hogy bárki fertőzött lehet úgy, hogy akár nem is tud róla – mondta.

A magyar egészségügy teljes átalakulásának a része, de nyilvánvalóan összefügg a járvánnyal is, ami "rendkívül markánsan mutatott rá a magyar egészségügy erényeire, erősségeire, de a hiányosságaira is" – mondta a miniszter az öttagú bizottságról, ami az állami kórházak vezető tisztségére tesz majd javaslatot.

Szerinte az egészségügyben sokirányú változás kezdődött meg: átalakul a magyar egészségügyi ellátás struktúrája is, és

a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi kórházakat. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családi orvosait, praxisközösségeit, járóbeteg-szakrendelőit.

"Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértünk fel, akik ismerik a magyar kórházak világát, ismerik a vezetőket, hiszen nem egyéni döntésekre készülődünk, hanem közmegegyezésre"

– mondta a miniszter. Arra a kérdésre pedig, hogy mindenki le lesz-e váltva, azt mondta, hogy nem kell alulértékelni a megyei kórházak, országos intézetek, egyetemi klinikumok vezetőit,

de a legalkalmasabb embereket keressük.

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 1,6 milliárd forint értékben zajló – a kérdező, nemrégiben a kormány által állami kitüntetéssel elismert Gazsó L. Ferenc által bravúrnak nevezett – fejlesztésről azt mondta, hogy ez a kormánynak arra a szemléletére vezethető vissza, ami szerint az egészségügy további folyamatos fejlesztése rendkívül lényeges.