Ujhelyi István veszített az Alkotmánybíróságon, az Origónak kedvező ítéletek érvényben maradtak

A szocialista EP-képviselő beperelte az Origót, mert nem hozták le a helyreigazítását Deutsch Tamás egyik nyilatkozatával kapcsolatban, ami megjelent egy cikkükben. Deutsch azt állította, hogy Ujhelyi a 90-es években be akart lépni a Fideszbe.

  • D.A D.A
Ujhelyi István veszített az Alkotmánybíróságon, az Origónak kedvező ítéletek érvényben maradtak

Ujhelyi István az MSZP európai parlamenti képviselője beperelte az Origo portált, mert nem volt hajlandó közölni egy helyreigazítását. Ujhelyi még 2019-ben előre bejelentve, „performanszként” be akart menni Deutsch Tamás Fidesz-politikus sajtótájékoztatójára, hogy kérdéseket tegyen fel neki. Ez végül nem sikerült, amit Deutsch egyebek közt egy gúnyos megjegyzéssel nyugtázott, amely szerint a szocialista politikus valamikor a 90-es években be akart lépni a Fideszbe, de nem vették fel.

Ujhelyi szerint ez nem igaz, és a valótlan állítás sérti az ő személyiségi jogait. Az Origo azonban arra hivatkozott, hogy ők csak tudósítottak egy Fidesz-politikusnak a Fideszt érintő kijelentéséről, és mivel régen nem volt írásos formája a párttagfelvételi kérelemnek, nem lehet bizonyítani, hogy az ilyesmiben egyébként biztosan tájékozott Deutsch állítása valótlan-e. Tehát a helyreigazítást megtagadták, és a bíróságok a portálnak adtak igazat.

Ezért fordult Ujhelyi István az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte a cáfolatlanul maradt hazug kijelentés sérti a jogait. Az Ab Handó Tünde vezette tanácsa azonban nem így látta: a cikk „tényszerűen tájékoztatott a sajtótájékoztatón elhangzottakról”. Kétségtelen, hogy Ujhelyit nem kérdezték meg, és helyreigazítását nem közölték, de ezt menti, hogy Deutsch a Twitteren már régebben is leírta a kifogásolt állítást. A szocialista politikusnak tehát „korábban is lehetősége lett volna cáfolatot adni”, valamint „a konkrét cikkben elhangzó mondatra is tudott volna más fórumon reagálni”. Ezért a panaszát elutasították, az Origónak kedvező ítéleteket érvényben tartották.

Megsemmisítették viszont azt az ítéletet, amelyben rágalmazásért marasztaltak el egy szegedi polgárt. A Facebookon magánemberként, konkrét ügyek miatt élesen bírálta a lakásgazdálkodásért felelős önkormányzati céget. A vállalkozás beperelte őt, mondván, hogy egy vállalkozásnak is van becsülete, és azt itt megsértették. A bíróságok ezzel két szinten is egyetértettek, hozzátéve, hogy a köztulajdonú gazdasági társaság nem közszereplő, amelynek több bírálatot kell eltűrnie, mert gazdálkodó szervezetként nem formálja a közéletet és nem gyakorol hatást a társadalomra, a közvéleményre.

Az Ab szerint ez nem így van. Az önérzetes cég önkormányzati bérlakásokkal gazdálkodik, tevékenysége tehát közügy. Az öncélú gyalázkodással szemben joga van ugyan védekezni, de a bíróság nem megfelelően mérlegelte az állampolgár véleménynyilvánítási szabadsága és az önkormányzati cég jogai közti ütközést, ezért az alkotmánybírák az ítéletet megsemmisítették.