A főorvos épp vizitet tartott, amikor megjelentek az ÁVH emberei, megragadták, majd betuszkolták a kórház udvarán várakozó fekete autóba. Mindez 1952 januárjában történt nagyapámmal, aki a mai Heim Pál Kórház, akkori nevén Gyermekmenhely orvos igazgatójaként dolgozott. A bűne az volt, hogy kórházának politikai indíttatású átszervezését szakmailag elhibázottnak minősítette; a besúgóját idézve: „A kormánynak a gyermekek ellen elkövetett legszörnyűbb bűneként tüntette fel.” Talán a személyes érintettség az oka, de ezt a családi emléket hívta elő, hogy Orbán Viktor utasítására a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani akkora mértékű fertőzés lehetőségére készülve, amelyhez foghatót a világban még sehol sem produkált a vírus. Hiába a szakmai érvek, a hozzátartozóik ápolására kényszerített emberek megrázó történetei, rémhírterjesztő, aki szerint sokkal többen halhatnak meg az átszervezések következtében, mint ahány áldozatot a járvány követelhet. Fókuszban rovatunk bemutatja e
politikai ukázra folyó emberkísérlet hátterét, amelynek végzetes következményeit persze könnyen rá lehet fogni a vírusra. Vagy az ellenzékre.
A vírust nem csak befelé viszik a kórházakba, onnan kifelé is hozzák, amikor tesztelés nélkül küldik vissza például az idősotthonok lakóit. A Fidesz korábban a fővárosi vezetést vádolta azzal, hogy a vírusnak drukkol, pedig a kormány az, amelyik akadályozza az önkormányzatokat a védekezésben. Orbán persze úgy intézte, hogy – köszönhetően például a most új vezetővel megerősített kormánymédiának (amelyről Magyarország rovatunkban írunk) – ezekről a többség tudomást se szerezzen. Ahogy Putyinnak sem kell tartania attól, hogy a rossz hírek eljutnak az orosz polgárok többségéhez. A moszkvai tájékoztatási központ vezetője még március végén is szezonális, április közepére eltűnő járványról beszélt – emlékeztet Világ rovatunk cikke.
Ami Magyarország esetében eddig álruhás diktatúra volt, az ma a maga pőreségében áll előttünk: ez bizony már a minden kontroll nélküli egyeduralom – mondja Kim Lane Scheppele, a magyar politikai és jogrendszer elismert kutatója, a Princeton Egyetem professzora a vele készült interjúnkban.
Orbánnak szerinte már legfeljebb a saját fantáziája szabhat határt.
Pedig bizalom kellene, enélkül nem lesz kilábalás – derül ki a Gazdaság rovatunkban nyilatkozó vállalkozók, befektetők szavaiból. Mára „az alkotókat is megfosztották attól, hogy beleszólásuk legyen sorsuk alakulásába” – ezt az első online mozibemutatót, a Békeidőket rendező Hajdu Szabolcs mondja Szellem rovatunkban. Ugyanott történeti visszatekintést adunk az egykori szükségállapotokról. A mostani feloldását a pesti bonmot-val szólva már annyira várják a szülők, hogy ha még sokáig zárva lesznek az iskolák, előbb találják meg a vírus ellenszerét, mint a tudósok. A feszültséggel Orbánnak is számolnia kell, ám a vezénylő tábornok intézkedéseivel szemben mutatkozó elégedetlenség kifejezése éppolyan izolált, mint maguk a karanténba kényszerült emberek. Tech + tudomány rovatunk mutatja be, hogy amiként a munka, a tüntetések is átköltözhetnek a virtuális térbe. De voltak már járványbiztos utcai demonstrációk is, például az az izraeli szájmaszkos felvonulás, ahol a kormány elleni tüntetők pedánsan betartották az előírt kétméteres távolságot, ahogy ötletes volt a hétfői budapesti és gödi autós-dudálós politikai performance is.
A szerző a HVG vezető szerkesztője
