Közel negyven szülői panaszbeadvány érkezett az alapvető jogok biztosához a tankötelezettség megkezdésének elhalasztására vonatkozó szabályok módosítása miatt. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa megvizsgálta az eljárásrendet, és több visszásságot is feltárt.

Az alapvető jogok biztosa rámutatott arra, hogy a 2020. január 1-jei hatálybalépéshez képest csak 2019 novemberében, illetve 2019 decemberében hirdették ki a szabályozás részleteit, azt viszont nem mérték fel, hogy a szabályok alkalmazásához érintettnél rendelkezésre állnak-e a feltételek.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálta az Oktatási Hivatal gyakorlatát, és megállapította, hogy a Hivatalnál a szervezet egészét tekintve az új hatáskör gyakorlásához a szükséges személyi alapfeltételek rendelkezésre álltak, több bizottságnál azonban átirányított munkaerővel, túlórában dolgoztak, a vizsgált megyékben a leterheltségben komoly eltérés volt.

A Hivatal tájékoztatása szerint a kérelmet űrlap formájában kitöltve, elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy azt kinyomtatva, postai úton lehetett beküldeni, az alapvető jogok biztosa szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez a benyújtási korlátozás nemcsak a hatályos törvényi szabályozással ellentétes, hanem alapjogi aggályokat is felvet.

A gyerekeken csattant az ostor az iskolaérettség rendszerének átszervezésekor

Verba Attiláné, a PSZ Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke szerint akkor is túlzó volt kivenni a hatévesek iskolaérettségéről való döntést az óvodák kezéből, ha a - hivatalos fórumok információinak megfelelően - néhol tényleg visszaéltek a lehetőséggel.

A jelentés további eljárási problémákra is felhívta a figyelmet, például arra, hogy az Oktatási Hivatal a kisebb számban előforduló téves kirendeléseket "jogosultság átadással" oldotta meg, ami a garanciális törvényi rendelkezésekkel nem egyeztethető össze.

Az alapvető jogok biztosa ezért kezdeményezte Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternél, hogy tekintse át a szakértői bizottságok eljárására vonatkozó szabályozást, illetve biztosítsa azt, hogy a felmentési kérelem a megállapított határidőn túl is benyújtható lehessen.

Felkérte a minisztert arra is, hogy átfogó felmérés keretében vizsgálják a 2020/2021-es tanév első osztályosaival kapcsolatos iskolai tapasztalatokat, és azok eredményéről adjon tájékoztatást.

Az alapvető jogok biztosa kérte azt is, hogy a szakértői bizottságok valamennyi feladatának ellátásához a szükséges feltételrendszert biztosítsák, az iskolakezdéssel érintett szülők számára pedig közérthető, hozzáférhető hagyományos és online tájékoztató anyagok segítségével biztosítsák a megfelelő tájékozódást a jogaikról, lehetőségeikről, az eljárás menetéről és elemeiről.

Az ombudsman végül kezdeményezte az Oktatási Hivatal elnökénél, hogy a hatósági eljárás során a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítsa a szakvélemények megismerését.

Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon - döcögve indul a kormány oktatási reformja

Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét mégis továbbküldik az egyébként is túlterhelt pedagógiai szakszolgálatoknak. Ez abból a szempontból jó, hogy így legalább szakértő nézi meg a gyereket ahelyett, hogy pusztán papírok alapján döntenének a sorsáról, de ettől még nagy problémák vannak a rendszerrel.

Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, ami tulajdonképpen megszüntette a rugalmas iskolakezdést. Ez alapján azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, kötelező iskolába menniük. Ha a szülők mégis szeretnének egy év halasztást, akkor a kérelmüket már nem az óvoda vezetőinek, hanem az Oktatási Hivatalnak kell benyújtaniuk. Az OH bizonyos esetekben a pedagógiai szakszolgálatok véleményét is kikéri a döntés meghozatalához.

A kérelmeket alapszabályként január 15-ig kell megküldeni, de 2020-ban átmenetileg január 31-re módosították a határidőt.

Idén január 15-éig lehetett benyújtani a további egy év óvodára vonatkozó kérelmeket. A szülők azonban nem kaptak elegendő tájékoztatást, hogy meghozhassák döntésüket a Szülői Hang Közösség felmérése szerint, amelyet az érintettek megszólaltatásával készített el.