Kozma Ákos kezdeményezte Kásler Miklósnál, hogy vizsgálják felül a szabályozást.
Közel negyven szülői panaszbeadvány érkezett az alapvető jogok biztosához a tankötelezettség megkezdésének elhalasztására vonatkozó szabályok módosítása miatt. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa megvizsgálta az eljárásrendet, és több visszásságot is feltárt.
Az alapvető jogok biztosa rámutatott arra, hogy a 2020. január 1-jei hatálybalépéshez képest csak 2019 novemberében, illetve 2019 decemberében hirdették ki a szabályozás részleteit, azt viszont nem mérték fel, hogy a szabályok alkalmazásához érintettnél rendelkezésre állnak-e a feltételek.
Az alapvető jogok biztosa vizsgálta az Oktatási Hivatal gyakorlatát, és megállapította, hogy a Hivatalnál a szervezet egészét tekintve az új hatáskör gyakorlásához a szükséges személyi alapfeltételek rendelkezésre álltak, több bizottságnál azonban átirányított munkaerővel, túlórában dolgoztak, a vizsgált megyékben a leterheltségben komoly eltérés volt.
A Hivatal tájékoztatása szerint a kérelmet űrlap formájában kitöltve, elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy azt kinyomtatva, postai úton lehetett beküldeni, az alapvető jogok biztosa szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez a benyújtási korlátozás nemcsak a hatályos törvényi szabályozással ellentétes, hanem alapjogi aggályokat is felvet.
Verba Attiláné, a PSZ Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke szerint akkor is túlzó volt kivenni a hatévesek iskolaérettségéről való döntést az óvodák kezéből, ha a – hivatalos fórumok információinak megfelelően – néhol tényleg visszaéltek a lehetőséggel.
A jelentés további eljárási problémákra is felhívta a figyelmet, például arra, hogy az Oktatási Hivatal a kisebb számban előforduló téves kirendeléseket "jogosultság átadással" oldotta meg, ami a garanciális törvényi rendelkezésekkel nem egyeztethető össze.
Az alapvető jogok biztosa ezért kezdeményezte Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternél, hogy tekintse át a szakértői bizottságok eljárására vonatkozó szabályozást, illetve biztosítsa azt, hogy a felmentési kérelem a megállapított határidőn túl is benyújtható lehessen.
Felkérte a minisztert arra is, hogy átfogó felmérés keretében vizsgálják a 2020/2021-es tanév első osztályosaival kapcsolatos iskolai tapasztalatokat, és azok eredményéről adjon tájékoztatást.
Az alapvető jogok biztosa kérte azt is, hogy a szakértői bizottságok valamennyi feladatának ellátásához a szükséges feltételrendszert biztosítsák, az iskolakezdéssel érintett szülők számára pedig közérthető, hozzáférhető hagyományos és online tájékoztató anyagok segítségével biztosítsák a megfelelő tájékozódást a jogaikról, lehetőségeikről, az eljárás menetéről és elemeiről.
Az ombudsman végül kezdeményezte az Oktatási Hivatal elnökénél, hogy a hatósági eljárás során a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítsa a szakvélemények megismerését.
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét mégis továbbküldik az egyébként is túlterhelt pedagógiai szakszolgálatoknak. Ez abból a szempontból jó, hogy így legalább szakértő nézi meg a gyereket ahelyett, hogy pusztán papírok alapján döntenének a sorsáról, de ettől még nagy problémák vannak a rendszerrel. Hátrányosabb helyzetű térségekben sokan azt sem tudják, hogy kérvényt kellett volna beadniuk, így akkor is iskolába küldik az óvodásokat, ha még nem lenne itt az ideje.
Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, ami tulajdonképpen megszüntette a rugalmas iskolakezdést. Ez alapján azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, kötelező iskolába menniük. Ha a szülők mégis szeretnének egy év halasztást, akkor a kérelmüket már nem az óvoda vezetőinek, hanem az Oktatási Hivatalnak kell benyújtaniuk. Az OH bizonyos esetekben a pedagógiai szakszolgálatok véleményét is kikéri a döntés meghozatalához.
A kérelmeket alapszabályként január 15-ig kell megküldeni, de 2020-ban átmenetileg január 31-re módosították a határidőt.
Idén január 15-éig lehetett benyújtani a további egy év óvodára vonatkozó kérelmeket. A szülők azonban nem kaptak elegendő tájékoztatást, hogy meghozhassák döntésüket a Szülői Hang Közösség felmérése szerint, amelyet az érintettek megszólaltatásával készített el.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
A vállalatnak nincs is engedélye a fűtési rendszere használatára
