Tízezernyi kisgyerek kerülhet idő előtt iskolába a hiányos kormányzati tájékoztatás miatt

Január 15-éig, péntekig lehet benyújtani a további egy év óvodára vonatkozó kérelmeket. A szülők azonban nem kaptak elegendő tájékoztatást, hogy meghozhassák döntésüket – ez derül ki a Szülői Hang Közösség felméréséből, amelyet az érintettek megszólaltatásával készített el.

Az iskolaérettségről szóló pedagógiai döntések esetében megszűnt az óvoda jogköre, a döntés ezért a szülőké. A felmérés eredményei szerint az óvoda csupán az esetek 44%-ában tájékoztatta a szülőket az iskolaérettségi döntés pedagógiai szempontjairól, mivel a kormány nem rendelte el a szülők érdemi, pedagógiai kérdésekre is kiterjedő tájékoztatását. Az esetek 15%-ában az óvoda még az OH-kérelmezés lehetőségéről sem informálta a szülőket, derül ki a felmérésből.

Korábban a szülők a pedagógiai szakszolgálatokhoz is fordulhattak iskolaérettségi vizsgálatot kérve, de a kormány 2020-tól rendeletben akadályozta meg, hogy a szülők ezt igénybe vehessék (az SNI-/BTMN-esetek kivételével). Az OH bármely szakember által kiállított írásos szakmai véleményt figyelembe vesz az iskolaérettségi döntésében, a Szülői Hang szerint azonban a kormányzat elfelejtett szólni az érintett szakembereknek arról, hogy kiadhatnak ilyen írásos véleményt, nem tett közzé iránymutatásokat, mintákat ezekkel kapcsolatban.

A Szülői Hang felmérésének eredményei szerint a kérvényező szülők 70%-a találkozott elutasítással, amikor támogató írásos szakmai véleményt kértek azoktól a szakemberektől vagy óvodapedagógusoktól, akik egyébként egyetértettek azzal, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradjon.

Ezen belül 42%-ban találkoztak a szülők azzal, hogy egyáltalán nem is állították ki az írásos szakmai véleményt, 28%-ban pedig azt tapasztalták, hogy bár a szakember egyetért a további egy év óvodával, ezt konkrétan mégsem meri beleírni a szakmai véleménybe. Ilyenkor azt a téves tájékoztatást adták a szülőknek, hogy számukra nem engedélyezett a szülők ilyen formában való támogatása, holott a valóságban ezt semmi sem tiltja. A felmérés szerint az esetek 18%-ában a fejlődési napló másolatát sem adták ki szülőknek.

Éppen azokra sújt le a köznevelési törvény, akiknek segítség járna

Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, közülük eddig sokan szakértői engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják.

A Szülői Hang közleményében emlékeztet, hogy a tavalyi év nyilvános adatai szerint az OH-ba benyújtott kérvények 90%-át, mintegy 10 ezer kérelmet fogadtak el, emellett 2019-ben még mintegy 12 ezren szerezhettek egyes szakszolgálatoknál szakértői véleményt az óvodában maradásról.

Így tavaly összesen mintegy 22 ezer gyermek maradhatott még egy évet az óvodában, ami kb. 10 ezerrel kevesebb, mint a korábbi években jellemző 30–35 ezer közötti szám.

A Szülői Hang úgy véli, hogy a fenti okok miatt idén a tavalyi 22 ezernél is kevesebb szülő fogja kezdeményezni az eljárást.

A Szülői Hang online felmérése január 1. és 10. között zajlott a kérvényezésben érintett szülők körében 1179 önkéntes résztvevővel.

Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, ami tulajdonképpen megszüntette a rugalmas iskolakezdést. Ez alapján azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, kötelező iskolába menniük. Ha a szülők mégis szeretnének egy év halasztást, akkor a kérelmüket már nem az óvoda vezetőinek, hanem az Oktatási Hivatalnak kell benyújtaniuk. Az OH bizonyos esetekben a pedagógiai szakszolgálatok véleményét is kikéri a döntés meghozatalához.

A kérelmeket alapszabályként január 15-ig kell megküldeni, de 2020-ban átmenetileg január 31-re módosították a határidőt.