Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Bár az oltási adatok rendkívül kedvezőek, ez nem jelenti azt, hogy a védekezést „el kell engednünk” – jelentette ki Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője a közmédiának adott interjúban. Szlávik János figyelmeztetett, hogy a brit vírusmutáns jobban terjed a fiatalabbak körében is, így a maszkhasználatra, a távolságtartásra és az egymás iránti figyelemre továbbra is, akár még egy jó ideig szükség lesz.
A korlátozások lazításáról azt mondta a főorvos, hogy két szempontot kell figyelembe venni: a folyamatosan emelkedő oltások számát és az új fertőzöttek számának csökkenését. Hozzátette:
az elhunytak száma nem a kellő mértékben csökken, aminek az lehet a magyarázata, hogy még mindig nagyon sokan vannak kórházban, intenzív osztályon és lélegeztetőgépen.
Kemenesi Gábor szerint fel kell készülni a vírus visszatérésére
Beszélnünk kell a negyedik hullámról, ugyanis egyáltalán nem zárható ki, hogy be fog következni - indítja Kemenesi Gábor víruskutató a Portfolio.hu-n megjelent cikkét, amelyben középtávú előrejelzést ad a járvány alakulásáról.
„Összességében optimista kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy a következő hetekben, hónapokban milyen mértékben csökkenhet az új fertőzöttek száma és milyen lehetőségünk nyílik arra, hogy tovább enyhítsünk a korábban bevezetett korlátozásokon” – magyarázta az infektológus.
Úgy tűnik – folytatta –, hogy most nem azzal kell foglalkozni, hogy milyen lesz majd a negyedik hullám, hanem, hogy miként lehet azt megelőzni. „Úgy tudjuk megelőzni, hogy mindenki, aki teheti beoltatja magát” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Magyarországon elérhető oltások mind hatékonyak és alkalmasak arra, hogy megvédjék az embereket a betegség súlyos lefolyásától.
Szlávik szerint a vakcinák hatékonyságát nem antitest-vizsgálatokkal kell meghatározni, hanem tudományos eredményekkel. Méghozzá azokkal, amelyek arra jutottak, hogy a beoltottak 80-90 százalékkal kisebb valószínűséggel fertőződnek meg, mint azok, akik nem kaptak vakcinát.
Emlékeztetett, nem lehet nyájimmunitásról beszélni, amíg a lakosság 80-90 százaléka nincs beoltva, és még azután is lehetnek majd fertőzésgócok; előfordulhat, hogy a koronavírus még hónapokra, de akár évekre velünk marad.
Senki ne ringassa magát abba az illúzióba, hogy azzal, hogy mások beoltatják magukat, majd őt megvédik. Egyelőre ebben a helyzetben, ebben az átoltottságban mindenki veszélyben van, aki nem olttatta be magát”
– hangsúlyozta Szlávik János. Jelezte azt is, valamilyen fokú védettség csak az első oltás beadását követő két-három hétben alakul ki, de a teljes védettséget csak a második oltás utáni második vagy harmadik héten éri el a szervezet.
Sarkadi Balázs: Sürgősen kutatni kellene a kínai vakcinával oltottak immunitását
Az akadémikus a vizsgálat eredményétől függően azt is szükségesnek tartaná, hogy a nem megfelelő immunitást szerző embereknek adják be a Pfizer vagy a Moderna vakcináját.
