A nagy pénteki Pfizer-roham után megtorpantak az oltások, de az oltási kedv sem túl erős: még mindig csak 4,7 millióan regisztráltak oltásra, ami nemcsak a nyájimmunitáshoz édeskevés, de ahhoz is, hogy valóra váljon a kormányzati jóslat, és május 10-től, az 5 millió beoltottat elérve tovább enyhítsenek a korlátozásokon.

Vakcina van, most az aprómunka kezdődik, mikor akit csak lehet, rá kell venni az oltásra. Sok oka lehet annak, ha valaki nem regisztrált: elsőre a vírusszkeptikusok vagy -tagadók juthatnak eszünkbe, pedig sokszor inkább csak a rossz életkörülményekről van szó. Jó példa erre az Encshez tartozó, nagyjából 450 lakosú szegregátum, Fügöd is, ahol a 10 százalékos oltási kedvben egyszerre van ott a szegénység, a tájékozatlanság, a mindenhonnan ömlő álhírek, az állammal szembeni bizalmatlanság, és semmit sem jelent az a vonzerő, hogy védettségi igazolvánnyal lehet majd moziba vagy étterembe menni. Kocsma évek óta nincs, a két környékbeli bolt pedig a vírus alatt is működött.

Túry Gergely

Fügöd főleg romákból álló lakossága már a koronavírus előtt sem volt kivételezett helyzetben, ezért talán nem is annyira meglepő, hogy az oltási tervben sem gondoltak rájuk és máshol élő sorstársaikra: annyi információjuk van a koronavírusról és a védőoltásokról, amennyit a tévéből vagy a szomszédtól hallottak, esetleg Facebookon olvasnak. És bár a vírus nem válogat, szakemberek szerint a nehéz helyzetben élők körében nagyobb a kockázat az általánosan rosszabb egészségi állapot és a szociális körülmények miatt.

Gulyás Gergely korábban a Reutersnek arról beszélt, hogy “a roma közösségeknek maguknak is kezdeményezőnek kell lenniük, de az átoltottságot növelni fogja, ha a fiatalabb korosztályokhoz is elér a tömeges oltás.” Egy januári felmérés szerint a cigányságnak mindössze a 9 százaléka akarta akkor beoltatni magát, azóta nincs erről elérhető adat, de Fügöd példáján látszik, hogy a tömeges oltás lehetősége önmagában nem hozott átütő sikert.

A roma közösség kezdeményezőkészségével amúgy nincs gond: magánadományokból, több roma szervezet támogatásával elindult az "Oltass, hogy élhess" néven futó kampány, ám a Magyarországon található nagyjából 1300 szegregátum nagy része viszont ezt leszámítva szinte teljesen magára van hagyva.

Túry Gergely

Encs ellenzéki polgármestere, Mikola Gergely a hvg.hu-nak azt mondta, ők állandó tájékoztatással tudnak segíteni – például szórólapokat és a helyi újságot is eljuttatják az embereknek, a Facebookon pedig motivációs szöveget tesznek közzé, de a direkt "propaganda" nem az ő dolguk lenne, hanem a szakmai szervezeteké. Bár magánemberként és polgármesterként is tud segíteni, a túlzott erőltetést veszélyesnek tartaná. “Mindenhol van félelem az újdonságtól, főleg a szegregátumokban, nekünk pedig kicsi az eszköztárunk. Abban látnám a lehetőséget, ha a szakmai szervezetek mellett bekapcsolódna valaki, aki foglalkozik az maszkban lévő férgekről és hasonlókról szóló álhírekkel” – mondta Mikola.

Ha valaki esetleg regisztrálna ahelyett, aki erre valami miatt képtelen, annak sincs mindig könnyű dolga: mivel a tajszám és az oltási szándék is szenzitív adatok, az önkormányzatnak törvénytelen lenne begyűjtenie a fügödiek adatait, hogy aztán egyszerre regisztrálja őket. Erre a héten született egy megoldás: a helyben működő, főleg gyerekek oktatásával foglalkozó InDaHouse Egyesület meghatalmazásokat kapott azoktól, akik akartak oltást, hogy felhasználhatják az adataikat, az encsi önkormányzat pedig két embert küldött ki laptopokkal és internettel, és helyben segített az adatok feltöltésében. A helyzetet nehezíti az is, hogy néhányaknak e-mail-címe sem volt, a telefonjukat pedig – a számmal együtt – gyakran cserélgetik.

Túry Gergely

“Rossz hír, hogy 30–50 fő regisztrált Fügödön, ami nagyon kevés. Félnek tőle, ezen kéne valahogy változtatni, de a mi mozgásterünk kicsi, kötelezni pedig nem kötelezhetjük őket” – mondta a polgármester, aki már egyértelműen nem az eszközök hiányának tudja be az alacsony oltási kedvet, hiszen az önkormányzat Facebookján is látható, hogy jópáran interneteznek a szegregátumokból is.

Egyelőre azért nem látványos a probléma, mert a 7000 lakosú Encsen így is elfogytak a beérkező oltóanyagok, Mikola szerint hozzák az országos átlagot, és még nagyjából 400–500 olyan regisztrált van, aki nem tudta vagy nem akarta felvenni az oltását. A baj ott kezdődik, ha ők elfogytak. A polgármester véleménye szerint a szegregátumokban a legtöbbet a civil szervezetek segíthetnek az oltási kedv javításában, már csak azért is, mert velük közel sem olyan bizalmatlanok az emberek, mint az önkormányzattal vagy akár az állammal. Nélkülük a polgármester szerint még az a 30–50 fügödi sem regisztrált volna.

Az InDaHouse Egyesület az előző héten kezdett felvilágosító kampányba, miután látták, hogy enélkül nem történik változás, bár az alapító Benkő Fruzsina szerint ez azért nem kifejezetten az ő feladatuknak kellene lennie. A meghatalmazások átvétele mellett annyit tudnak tenni, hogy elmondják, milyen oltástípusok vannak, ezekhez hogyan lehet hozzájutni és milyen hatásra lehet számítani. “Azért sem mondjuk senkinek, hogy oltassa be magát, mert ha neadjisten utána rosszul lesz, úgy tűnne, hogy az miattunk történt. Annyit lehet elmondani, hogy nincs benne a vírus, és lehet, hogy belázasodnak tőle, esetleg fájhat a karjuk” – mondta Benkő a hvg.hu-nak.

Benkő Fruzsina

Túry Gergely

Beszéltünk egy helyi férfivel, a harmincas éveiben járó Dáviddal is, aki nem hajlandó beoltatni magát, mert úgy hiszi, az oltásban benne van a vírus is, hiszen "több helyen is ezt olvasta". Őt például saját bevallása szerint a háziorvosa talán meg tudná győzni, ha részletesen és hihetően elmagyarázná neki, hogy miért nem kell félni a vakcinától, de azért van benne némi fenntartás: ő sem tudhatja igazán, mi is van az oltásokban.

A helyi közmunkásokat szervező Terebesi Gábor azt mondta, “senki nem vette komolyan a járványt addig, ameddig az egyik szomszédom kórházba nem került. Ő lélegeztetőn is volt, azt mondta, az ellenségének sem kívánja ezt. Azóta már annyira figyelünk, hogy a bulizás is megszűnt, pedig sokan szeretnek itt csinálni ezt-azt. Még a húsvét is csendben ment le, pedig az roma körökben nagyon menő dolog.”

Ahhoz is egy első ember kellett, hogy a vakcinát ne tartsák ördögtől valónak: Terebesi Gábor elmondása szerint az volt a másik fordulópont, amikor a falu első lakosa megkapta az oltást, és láthatták az emberek, hogy nincs baja. “Addig csak hallottuk meg olvastuk, ki halt meg az oltás után meg ki nem, de most mindenki láthatta, hogy túl lehet élni. Azóta mi is regisztráltunk a feleségemmel, és ha bárki megkeres, segítek neki regisztrálni is.”

Terebesi Gábor

Túry Gergely

Pedig ha valahol, akkor Fügödön fontos lenne, hogy visszatérjen az élet a rendes kerékvágásba. Nem azért, mert “békeidőben” egy virágzó település lenne, hanem mert akkor a legalább “csak” a szokásos nehézségekkel kellene megküzdeni.

Terebesi elmondása szerint normális esetben négy-öt közmunkása van, most harminchat, ugyanis megszűntek például a messzebb található építkezésen vállalható munkák, mivel nem mernek ennyi embert utaztatni. “A közmunka most az egyetlen lehetőség sokaknak. Mások járnak be dolgozni Miskolcra, onnan könnyen haza is tudják hozni ezt a vírust.”

A kistelepüléseken a Honvédség biztosít oltóbuszokat, ennek útvonalát “az országos oltási munkacsoport határozza meg az adott település átoltottságát, háziorvosi ellátottságát és az önkormányzat együttműködését is figyelembe véve”. A hvg.hu-nak adott válaszukból azonban kiderült, ők az önkormányzat feladatának gondolják a sikeres oltást. “A kistelepüléseken az oltóbuszok megérkezése előtt maguk az önkormányzatok is segítik, hogy aki még nem tette a településen, az regisztráljon.”

Túry Gergely

Honvédségi oltóbuszok a tervek szerint érkeznek is Encsre májusban, erről jelenleg is folynak egyeztetések, de ha nem jelentkeznek a szegregátumokban élők oltásra, akkor sokat ez sem fog segíteni. Ezt a helyzetet nem lehet megoldani egy Nacsa Olivér mosolyával ellátott óriásplakáttal.

A koronavírus sajtóközpont, úgy tűnik, nem lát problémát: arra kérdésre, hogy milyen módszerekkel próbálják növelni az oltási kedvet a hátrányos helyzetű településeken, azt a választ kaptuk, hogy “az oltási és regisztrációs hajlandóságot több hónapja intenzív kampány szolgálja, és ennek köszönhetően még most is napról napra nő a regisztráltak száma.”