Nincs semmi értelme gyógyszertárban vásárolt antitestteszttel mérni az ellenanyagszintet az oltások után – fejtette ki Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az Origónak nyilatkozva. Mint részletezte, a vakcinák hatására a vírus tüskefehérjének néhány alkotóeleme, vagy fehérjerészecske-csoportja ellen termel ellenanyagot a szervezet, a gyógyszertári tesztek pedig csak egyetlen fajta antitestet mutatnak ki, amelynek mennyisége teljesen más lehet a különböző vakcinák esetében. Hangsúlyozta:

Akinél kevés az antitest a teszt szerint, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem védett.

Merkely saját történetével is érvelt emellett: miután átesett a koronavírus-fertőzésen, 2,5 egységnyi antitesttel rendelkezett, és nem kapta el újra a kórokozót. Ugyanakkor találkoztunk olyannal, akinél az oltás több ezres nagyságrendű antitestszámot váltott ki, mégis beteg lett. A védettség mértéke Merkely szerint nem függ össze az oltási reakciók súlyosságával sem.

Rendkívül károsnak tartja Merkely a Sinopharm és az AstraZeneca vakcinával kapcsolatos híreszteléseket is. A kínai védőoltásról azt mondta el, ugyanolyan jó, mint a többi. Azt is hozzátette, szerinte a fiataloknak „ideális” a Sinopharm-vakcina:

Kevés az oltási reakció, négy héten belül túl vannak a dózisokon, megkapják a védettségi kártyát, és mehetnek bulizni.

Az AstraZeneca vakcinával sok helyen a vérrögképződés kockázata miatt függesztették fel hosszabb-rövidebb időre az oltást. Merkely erről azt mondta, a dohányzással százszoros, a fogamzásgátló tabletta rendszeres használatával szintén százszoros a vérrögképződés esélye, a vírusfertőzés pedig ezerszeresére emeli ennek kockázatát – ehhez képest az AstraZeneca védőoltás által kialakult vérrögképződés valószínűsége statisztikailag elenyésző. Magyarországon nem is tud Merkely súlyos oltási szövődmény kialakulásáról.

A rektor röviden nyilatkozott az indiai koronavírus-mutációról is. Szerinte ez ellen a Magyarországon alkalmazott oltások az eddigi adatok alapján jól védenek.