A NER eddigi 11 évének egyik leglátványosabb következménye, hogy a korábban is jelen lévő Budapest-vidék ellentét már nemcsak szavakban érhető tetten, hanem politikai kérdésekben is. A kormánypárt a 2019-es bukással végződött önkormányzati választás óta már vállaltan inkább a vidékhez próbált szólni, a Karácsony Gergely-vezette főváros pedig inkább negatív példaként kerül elő.

A Republikon Intézet részvételével is készült, Bige László által megrendelt ötezer fős közvélemény-kutatás a szokásosnál nagyobb rálátással mutatta be, hogy bizonyos dolgokban nem is tér el valójában annyira Budapest a legkisebb településektől, de azért tetten érhetők a különbségek. Ezekről is beszélgettek a vendégek a főváros és a vidék viszonyáról szóló online konferencián.

Thury György kutató prezentálásból kiderül, hogy országosan eltérő mértékben, de a többség elégedetlen Magyarország dolgaival: Budapesten 57 százalék mondja, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, a megyeszékhelyeken 55 százalék, a kisebb városokban 52 százalék, a községekben pedig 49 százalék. Még utóbbiban is többen elégedetlenek, ugyanis kifejezetten csak 47 százalék elégedett a dolgok alakulásával, a maradék nem válaszolt.

Hasonló a különbség, ha kifejezetten az Orbán-kormányt kell értékelni: Budapesten 50 százalék elégedetlen és csak 26 százalék elégedett, a megyeszékhelyeken 44-33-ra vezetnek az elégedetlenek, a kisebb városokban 42-32-re, viszont a községekben először jön elő, kikre támaszkodhat igazán a kormánypárt: 37 százalékuk elégedett, és csak 36 elégedetlen.

Különösebben nyertesnek senki nem érzi magát az elmúlt négy évben, Budapesten csak 11, de még a községekben is csak 13 százalék válaszolt úgy, hogy annak gondolja magát és családját.

Érdekes, hogy a községekben élők 45 százaléka jobban örülne annak, ha a Fidesz-KDNP maradna kormányon annak ellenére, hogy elégedetlenek a munkájukkal.

Ha a prefereciákat nézzük (tehát ellenzéki közös lista vagy Fidesz-KDNP), akkor Budapesttől haladva lejjebb a kisebb lélekszámú településekig változik a helyzet: a főváros 52 százaléka az ellenzékre szavazna, 30 százalék a Fideszre, a megyeszékhelyeken 38-36-ra vezet az ellenzék, a kisebb városokban viszont már a kormánypárt győzne 40-36-ra, a községekben pedig 44-33-ra.

Komoly világnézeti különbségek vannak az országban: ameddig Budapesten sok szabadelvű él, addig az ország nagyrésze erős nemzeti érzelmeket táplál. Viszont a vallásnak mindenhol többsége van.

Ehhez képest érdekes tény, hogy az azonos neműek házasságával kapcsolatban nem a főváros a legliberálisabb, hanem a megyeszékhelyek: utóbbiakban a válaszadók 32 százaléka megengedőbb, Budapesten ez a szám csak 28, de összességében mindenhol jóval magasabb azoknak az aránya, akik szerint házasság csak férfi és nő között születhet, ahogy azzal is egyetért az ország túlnyomó része, hogy az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem jönnének menekültek Magyarországra. Budapesten utóbbit 63 százalék válaszolta, az összes többi településtípuson 70 százalék felett értenek egyet.

Valamivel tapinthatóbbak a cigánysággal kapcsolatos megítélésbeli különbségek: Budapesten 37 százalék ért egyet azzal, hogy a bűnözés a cigányok vérében van, 27 százalék utasítja ezt el, a megyeszékhelyeken már 45-16 ez az arány, a kisebb városokban 42-19, a községekben pedig 54-18.

A keleti nyitás politikájának viszont nem sikerült elterjednie a kormányhoz lojálisabb körben sem: az ország elsöprő többsége támogatja az Euróba Unióhoz csatlakozást, miközben problémásnak tartja az oroszokhoz közeledést, 45 százalék feletti az EU-pártiak aránya.

Az egész ország úgy gondolja, hogy minden fontosabb pozícióban Fideszhez közeli emberek ülnek, és szintén településtípustól függetlenül 60 százalék feletti válaszadó gondolta azt, hogy ebben az országban akkor lehet előrejutni, ha jóban vagyunk a kormánnyal.

Komoly eltérések vannak médiafogyasztásban: Budapesten már a válaszadók 72 százaléka online fogyasztja a híreket, a községekben már csak 45 százalék ez a szám. Ha tévénézésről van szó, az RTL Klub mindenhol vezet a TV2-vel szemben, és az ATV is erősebb, mint a HírTV, viszont a köztévét nézők eltérése látványos. A fővárosban alig nézik, a kisebb községekben már majdnem 50 százalék tájékozódik rendszeresen innen.

Mivel összességében meglepően kevés különbség van elégedettség tekintetében a településtípusok közt, a vendégek azt próbálták megfejteni, miért tűnik mégis ekkorának a szakadék: Csepeli György szociálpszichológus szerint az ellentét azért éleződhetett ki vidék és Budapest között, mert ameddig a főváros már szinte nyugati szinten él, addig az ország maradék része sokszor el van maradva.

Józsa Márta író/rádiós szerint a szakadékot inkább az információk hiánya okozza: a korrupciós botrányok kevésbé törik át a hallgatás falát, mint a bulváros témák, de a “reprezentációs szegénység” is tapasztalható:

sokszor olyan problémáik vannak az embereknek, amikkel soha senki nem foglalkozik.

Thury hozzátette, hogy a politikának is érdeke erősíteni a törésvonalakat: “Pontosan látjuk, hogy a kormánypártnak fontos, hogy Budapest mint a bűnös város legyen ott példaként” - mondta, hozzátéve, hogy a kormánypártoknak amúgy is sokkal erősebb hatalma van a kisebb településeken, tehát az emberek is azt érezhetik, nem érdemes eltérni a többségi véleménytől.

A beszélgetést moderáló Mikecz Dániel felhozta azt a szempontot, hogy mostanában egyre nagyobb arányban költözik az “értelmiség” Budapestről vidékre. Csepeli elmondta, ez akár változtathatna is a helyzeten, ami nagy esély lehet majd, fordítva viszont más a helyzet, és a nehezebb sorsú emberek közül kerül ki sokszor az, aki oda költözik, ahol talál munkát. Az első állítást aláírta Wittinghoff Tamás polgármester is, aki elmondta, Budaörs lélekszáma megduplázódott mostanra a rendszerváltás óta.

Abban, hogy ezeket az adatokat tekintve a 2022-es választásokkor milyen esélyei vannak az ellenzéknek, minden vendég egyetértett: nehéz. Csepeli kiemelte, hogy itt is láthatók az adatok a migrációval vagy a melegházassággal kapcsolatban, amikből kiderül, hogy Magyarország nem különösebben liberális, ebben egyetértett Wittinghoff is, kiemelve, hogy a kormány valószínűleg rá is fog építeni ezekre a témákra a kampány során.