A kutatás szerint a pártok rangsorát vezető Fidesznek a múlt havival azonos, 34 százalékos a tábora a teljes választókorú népességen belül. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik továbbra is lendületben van, az elmúlt hónapban 12-ről 13 százalékra emelkedett a támogatottsága. Mögötte a Demokratikus Koalíció következik a hónapokban mértekkel azonos, 11 százalékos eredménnyel.

Az MSZP három hónap után elmozdult az 5 százalékról, most 6 százalék sorakozik fel mögé. A szocialisták ezzel utolérték a Momentumot, amelynek tábora negyedéve azonos méretű. Az LMP 2, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 1-1 százalékon áll. A párt nélküliek aránya csökkent, 24 százalékos.

ZRI Závecz Research

A biztos pártválasztók csoportjában a ZRI Závecz Research felmérése szerint még mindig a Fidesz a legerősebb, 46 százalékkal. A második a DK 18, a harmadik pedig a Jobbik, 16 százalékkal. A Momentum és az MSZP itt is egyformán teljesít: az aktív szavazók 7-7 százalékára számíthat. Az LMP ebben a körben most 3 százalékos, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és az MKKP 1-1 százalékot kapott.

ZRI Závecz Research

Az erőviszonyok nem változtak, a Fidesz–KDNP és a hat együttműködő ellenzéki párt között továbbra is szoros a verseny.

Enyhén mindkét politikai erő képes volt növelni a támogatottságát április óta: a kormánypártok 37-ről 39 százalékra, az ellenzék 39-ről 40-re.

A kutatás megállapítása szerint a szűkített listás politikai küzdelem vonzó a választók számára, és aktivizálja őket, így folyamatosan csökken a bizonytalan, passzív választók aránya: márciusban még 24 százalék tartozott közéjük, most már csak 18.

ZRI Závecz Research

A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt szavazói kitartóak, ebben a szituációban sem állnak oda sem a kormánypárthoz, sem az ellenzékhez, az 1-1 százalékos táboruk stabil.

A biztos választók körében is rendkívül szoros a két politikai oldal versenye, az ellenzéki lista 50 százalékon áll, a kormánypártoké 48-on.

A választókorú népesség 49 százaléka kormányváltást akar, tehát ez a csoport népesebb, mint az ellenzéki együttműködésre szavazóké. A különbség 9 százalékpont, nagyjából 700 ezer szavazó. Összetételük alapvetően lefedi a magyar társadalomét, az egyedüli sajátosság, hogy az átlagosnál valamivel nagyobb arányban találhatók meg a fiatalok körében. Az ellenzék tartalékát jelenthetik, de odamenetelüknek két nehézsége is van: a passzivitásuk és az ellenzék esélyeire vonatkozó pesszimista véleményük. Mindössze ötödük tartja biztosnak, hogy elmenne voksolni, és csak negyedük hisz abban, hogy az ellenzék képes megnyerni a választást.

A mostani kormány maradását 40 százalék szeretné, s ezt majdhogynem mindegyikük ki is fejezi a Fidesz–KDNP listára adott szavazatával. Mindössze a lakosság 1-2 százalékáról mondható el, hogy ugyan a jövő évi választás után is a jelenlegi kormányt kívánja az ország élén látni, de most nem voksol rájuk. Ez a 100-150 ezer választó sem biztos, hogy végül szavazóvá válik – ahogy az ellenzéki tartaléknál – körükben is alacsony szintű, 20 százalék körüli a részvételi hajlandóság.