A rabokat és a hozzátartozóikat is megviselte a járványhelyzet

„Az elsőbbségi levelemet egy hét alatt kapja meg és szintén elsőbbségi levelet van, hogy 2 hét mire megkapom... Így inkább már nem is írunk egymásnak, mert mire elolvassuk, már teljesen más a helyzet, illetve addigra megbeszéljük telefonon! Már csak képeket küldök neki levélben... Értelmetlen” – érzékeltette a FECSKE egy rab hozzátartozója, mennyire lelassult a levelezés a koronavírus miatt. A jogvédő szervezet egy rövid feltáró kutatás keretében gyűjtötte össze a tapasztalatokat arról, hogy a koronavírus-járvány alatt a hazai börtönökben hogyan alakult a fogvatartottak és a hozzátartozóik kapcsolattartása. (A felmérést a FECSKE nevű hálózat végezte, melyben civilek, volt fogvatartottak, elítéltek családtagjai, büntetés-végrehajtással foglalkozó szakemberek, köztük a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai vesznek részt. ) A tavaly novemberben készült felmérés mellett a Fecske olyanokkal készített interjút, akiknek a hozzátartozói börtönben vannak, de interjúztak a büntetés-végrehajtással foglalkozó szakemberekkel is. A tanulmány sorra veszi azokat a kapcsolattartási formákat, amelyeket a járvány idején vezettek be a hazai börtönökben.

Feszültek a rabok és kint lévő hozzátartozóik is – állapítja meg a tanulmány. Mivel a járvány miatt a fogvatartottakat nem látogathatták, ezért a börtönök “kompenzáltak”: a rabok heti 15 perccel többet telefonálhattak, továbbá Skype-on keresztül is beszélhettek hozzátartozóikkal (Skype-beszélők), és havonta több csomagot fogadhattak. A Helsinki Bizottság által készített felmérés szerint a Skype-beszélők szabályairól a megkérdezettek fogvatartott hozzátartozóinak nagyjából kétharmadát tájékoztatták a bv. intézetben. “Problémás, hogy gyorsan változik a helyzet, a jogszabályi környezet, amit nehéz követni. Ebben terhet jelent az is, hogy a Covid–19-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási gyakorlatot három különböző szabály határozza meg, így sokszor sem a fogvatartottak, sem a hozzátartozóik nem tudják, mihez van joguk és mik a kötelességeik. A kérdőívre érkezett válaszok és az interjús tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy bv. intézetenként eltérő a változásokról szóló tájékoztatás gyakorlata: egyes intézetek a fogvatartottak hozzátartozóit is tájékoztatták a változásokról, mások viszont a fogvatartottakat sem értesítették a változásokról” – olvasható a dokumentumban.

Az alapvető jogok biztosa a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben tett látogatásáról szóló jelentésében kiemelte, hogy a bv. szervezet kifejezetten támogatja a Skype-beszélő használatát, és ezt tájékoztató anyagokkal népszerűsítette a fogvatartottak és hozzátartozóik körében.

Ez azonban nem elég: a telefonálásra vagy a Skype-beszélgetésre szabott szűkös időkeretben és a személyes beszélgetésekre nem alkalmas térben nem tudják az érzelmeiket megosztani, támogatni egymást a problémáikkal való megküzdésben. A bv. szakértői szerint a rabok számára külön nehézséget jelent, hogy tehetetlennek érzik magukat a kint krízisben lévő családtagjaik támogatásában. “A valóságaik még inkább eltávolodnak egymástól, mint a járványhelyzet előtti időszakban. Azok a hozzátartozók, akik kapcsolatuk romlásáról számoltak be, egybehangzóan a személyes kapcsolattartás hiánya miatti növekvő feszültséget és eltávolodást éltek meg. A kintiek számára pedig a kapcsolattartást érintő bizonytalanság, az ezzel kapcsolatos tájékoztatás hiánya jelenti a legnagyobb érzelmi megterhelést. A bizonytalanság destruktív érzelmi mechanizmusokat indít be. A bv. szakértőinek tapasztalatai szerint több, stabil családi kapcsolat ingott meg a járványhelyzetben” – olvasható a felmérésben.

Van olyan fogvatartott, aki a reintegrációs őrizetére készült, de időközben már nem várják haza. Többen pozitív tapasztalatnak élik meg, hogy összességében többet látják egymást, még ha virtuálisan is. A raboknak sokat jelent, hogy láthatják a családjukat otthoni környezetben. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos érzelmi élmények is nagyon változóak. Volt, akik azt mondták, hogy egy első bűntényes elítéltnél, ahol maga a fogvatartás ténye is nehezen feldolgozható a család számára, nem szeretnék, hogy a büntetés-végrehajtási intézet a Skype révén „bejöjjön” az otthonukba.

MTI / Nyikos Péter

A levelek ellenőrzését tavaly december 31-ig szúrópróba-szerűen végezték, tehát nem ellenőriztek minden egyes levelet. Az elmúlt időszakban több bv. intézettel kapcsolatban érkezett a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségnyújtó szolgálatához panasz, melyekben a hozzátartozók arról számoltak be, hogy a fogvatartottak leveleit minden előzmény (például fegyelmi vétség) nélkül fénymásolták, és csak a másolatot kapták meg a rabok. Így például az otthonról kapott fényképeket, gyermekrajzokat élvezhetetlen minőségben láthatták.

Idén változott ez a szabályozás: 2021. január 1-jétől minden levelet ellenőrizni kell. A leveleket felbontják, hogy megállapítsák, tartalmaznak-e biztonságra veszélyes tárgyat vagy információt. A levélről és annak mellékletéről másolatot kell készíteni, és a fogvatartott csak a másolatot kapja kézhez, ha az ellenőrzés eredményeként alappal feltehető, hogy a papírt pszichoaktív szerrel itatták át, vagy ha a fogvatartott korábban már kapott olyan levelet, amiről kiderült, hogy az pszichoaktív szert tartalmazott.

“Ez a korábbi szabályozáshoz képest több adminisztratív terhet jelent a személyi állománynak, mivel most már minden levelet ellenőrizni kell. A jelenlegi szabályozás viszont pontosabb, ezért a fogvatartottakra nézve kedvezőbb lehet a korábbinál, mivel eszerint csak azok kapnak fénymásolatot a leveleikről, és azok mellékletéről, akik esetében fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy a levél pszichoaktív anyaggal van átitatva” – jegyzi meg a tanulmány.

MTI / Nyikos Péter

A legnagyobb problémát a személyes látogatásra vonatkozó, több mint egy éve tartó teljes tilalom okozza. A Helsinki Bizottság tanulmányában nyilatkozó szakemberek problémásnak látják, hogy a végrehajtási fokozatoktól, illetve a rezsimszabályoktól függetlenül mindenkinek tilos a látogató fogadása, és nem differenciált a Skype-beszélők gyakorisága sem. Kompenzálandó problémaként írták le, hogy a kapcsolattartási kedvezményekkel a járványhelyzet idején egyáltalán nem élhetnek a fogvatartottak, például azok, akik intézeten kívüli látogatófogadásra jogosultak, vagy az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá tartozók.

A BVOP egy korábbi, közérdekű adatigénylésre válaszul küldött adatszolgáltatása szerint 2019. április 29-én lépett hatályba az a szabályozás, mely szerint minden bv. intézet csoportos látogatóhelyiségében „térelválasztó elemeket” kell felszerelni. Ezek többféle anyagból készülhetnek, gyakori a plexi használata. A hozzátartozók tapasztalatai szerint az általánossá vált plexi miatt alig lehet látni egymást a beszélők alkalmával, mert nagyon aprók a plexin lévő lyukak, sokszor pedig még koszosak és karcosak is.

A Helsinki Bizottság interjúalanyai szerint a legnagyobb veszélyt a tiltott tárgyak, ezen belül pedig leginkább a pszichoaktív szerek bejutása jelenti. Az is az adott bv. intézet feladata, tehát az ott dolgozók felelőssége, hogy bekerülésük előtt észrevegyék és lefoglalják a tiltott tárgyakat, bódító hatású anyagokat. Az ezek felkutatására irányuló törekvések egy része igen idő- és energiaigényes, ami oka lehet annak, hogy a személyi állomány támogatja a kapcsolattartás szigorítását, különösen munkaerőhiány idején.

A megkérdezett szakemberek nagy többsége szerint ezzel együtt is nagyobb teret kellene engedni a látogatófogadás szabályainak egyéniesítésére. Elmondásuk szerint biztonsági kockázatot jelentenek azok a kapcsolatok is, amelyek nem valódiak. A kutatásban részt vevő szakemberek szerint a nem valódi kapcsolatok kiszűrését is célul tűzte ki a bv. szervezet azzal, hogy akivel huzamosabb ideig (fél-egy évig) nem történt kapcsolattartás, azok kapcsolattartói státuszát megszüntették a biztonság fokozása érdekében. A szakemberek szerint a büntetés-végrehajtásnak az is feladata, hogy a kiszolgáltatott, gyengébb érdekérvényesítési képességekkel rendelkező fogvatartottakat megvédje azoktól a fogvatartottaktól, akik a kihasználásukra törekszenek.