Cikkünk frissül.

Hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések órájában kérdezik Orbán Viktor miniszterelnököt a képviselők.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke szólította meg elsőként Orbánt. Jelezte, úgy érzi magát, mintha a rendszerváltás előtt lenne, a ficsúr szóról kérdezett, elvtársazta, régi kommunistázta a kormányfőt. Arról kérdezte, hogyan nevezné az általa korruptnak tartott politikusokat, akikre szerinte nem az utcai harcos a jó kifejezés. Azt is mondta, hogy sértődősnek tartja a fideszeseket, hiszen ők már "mindennek" szólították az ellenzéket. Azzal vádolta Orbánt, hogy Európa koldusává tette Magyarországot, majd arról érdeklődőtt – Petőfi után –: "minek nevezzelek"?

Orbán válaszában elmondta, hogy sokadjára hallgatja Jakbot, akit szerinte frakcióvezető létére nem lehet komolyan venni. Komédiásnak nevezte az ellenzéki politikust, aki a Ház szeme előtt csinál magából bohócot, ez pedig havi hatmillió forintba kerül a választóknak, fizetés, autó és sofőr formájában. Azt is kijelentette, hogy a baloldalon Gyurcsány a főnök, és nem az eszéért alkalmazza Jakabot, hanem csörgősipkáért, amit Jakab ráz. A miniszterelnök szerint szellemesebb mutatványok kellenek, arra kéri Jakabot, hogy szedje össze magát.  

Amikor újra megkapta a szót, a Jobbik-elnök újra megkérdezte Orbánt arról, hogy hogyan szólíthatja, majd arra kérte, egyezzenek ki a tolvajban. Szerinte a kormány a magyar családoktól lop – erre az ülést vezető elnök elvette tőle a szót. Amikor visszakapta, ismét bűnözőknek nevezte a kormánytagokat, úgy fogalmazott, hogy kijönne belőlük a börtönválogatott. Felmutatott egy sálat, amire az van írva: "Fizessenek a tolvajok!" Az elnök ezen a ponton ismét megvonta tőle a szót.

Orbán másodszorra már csak röviden válaszolt Jakabnak, annyit mondott, hogy az övé a legkorruptabb magyar párt. Szerinte a Jobbik az előző ciklusban is eladó volt, most pedig Gyurcsány vette meg. Alapító okiratukat citálja, amelyben a kommunista utódpárt ellen esküdtek fel, majd rákérdrezett: Jakab mit és mennyit kapott Gyurcsánytól azért, hogy ezt a Jobbik emlékezetéből végleg kitörölje?

Az MSZP-s Mesterházy Attila Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert kérdezte. Előbb felemlegette, hogy Mager ritkán van a parlamentben, majd arról beszélt, hogy alulértékelt a munkája, hiszen az ő aláírása nélkül nem lehetséges semmilyen vagyonkimentés. Egy konkrét ügyre is rákérdezett, egy kormányhatározatra, amely arról szól, hogy a bányászati ásványkincsvagyont is lehet meghívásos pályázaton értékesíteni. A koronavírus-járványra hivatkozva meg is volt az első pályázati kiírás egy telekre, ez a pályázat pedig százmilliárdos vagyont ér, bérleti jogviszonyba akarják adni, hiába nem ér a bánya kitermelés után már semmi. Mesterházy azt akarta megtudni, hogy ki a pályázó és miért nem nyilvános a pályázat?

Mager Andrea válaszában úgy fogalmazott, hogy minden évben bejön a parlamentbe, Mesterházy szerinte azt firtatta, miért beszél annyit. Azt mondta, örül, hogy a nemzeti vagyon fontos a baloldalnak, hiszen nekik ilyen miniszterük nem volt, pusztán privatizálták a vagyont. A nemzeti vagyont szerinte a nemzeti kormánytól nem kell félteni. A kiskunlacházai bányatelkekről azt mondta, azokkal kapcsolatban zárt körű pályázatot hirdettek, amiről a kormány határozatban döntött, így szerinte jogszerűen jártak el.

Mesterházy másodjára felvetette Magernek, hogy egészségügyi, oktatási minisztérium sincsen, így feltehetően egyik sem fontos a Fidesznek. Majd újra azt kérdezte, ki lenne a vevő. Végül a nemzeti vagyon ellopásáért felelős miniszternek nevezte Magert, aki válaszában arról beszélt, hogy anemzeti vagyon mértéke 2010 óta csak nőtt, ilyen eredményre a szocialisták is büszkék lehetnének, de nem lehetnek, hiszen 2010 előtt a nemzeti vagyon csökkent. Megismételte: jogszerűen jártak el a bányászati telkek kapcsán.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője is Orbánt kérdezte. Szerinte a miniszterelnök múlt pénteki kijelentése, amely szerint bérből él, többeket meghökkentett, emiatt a ficsúrnál durvább f betűs szó is elhangzott a választók szájából. Arról kérdezett, hogy a miniszterelnöknek milyen nehézségei voltak a járvány alatt, majd felsorolta azokat a munkaköröket, amelyek munkavállalóit a legsúlyosabban érintette a járvány. Arra kérte Orbánt, hogy meséljen arról, milyen hátrány érte a járvány alatt.

Orbán válaszában kijelentette: a baloldal csak meg akarta buktatni a kormányt a válság alatt. Szerinte bérből az él, aki nem tőkejövedelemből él, mint Gyurcsány és a DK. Magát is alkalmazottnak tartja, fizetése össze van kötve az átlagjövedelemmel. Szerinte ez így helyes.

Amikor visszakapta a szót, Arató azt mondta: "Mi valóban azon dolgozunk, hogy a mostani állását ön veszítse el, ugyanakkor nem aggódom önért, mert fordulhat mindig családi segítségért." Orbán erre ismét csak annyit reagált, hogy ő fizetésből és nem tőkejövedelemből él. Szerinte, ha jövőre győz az ellenzék, ő a következő húsz évben is parlamenti képviselő lesz.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt is Orbántól kérdez, Paks II.-ről, amelyről elmondja: a beruházás minimum öt évet késik és ezer sebből vérzik. Megdöbbentőnek nevezte, hogy 500 problémát találtak az orosz fél dokumentációjában. A kormány szakemberei Keresztes szerint nem válaszoltak a földrengésbiztonság kérdésére sem, és azt sem lehet még tudni, mennyibe is kerül az új blokk. Ez a projekt generációkat adósít el Magyarországon, a kormány pedig nem tudott kedvező feltételeket kitárgyalni – jelentette ki, majd arról érdeklődött: tervezik-e leállítani a projektet?

A válaszadásra Orbán a beruházásért felelős minisztert, Süli Jánost kérte fel, akinél szerinte nincs alkalmasabb a projekt levezénylésére. Szakmai részletkérdésekben őt kell keresni – mondta. Általánosságban azonban közölte, hogy szerinte nincs klímavédelem és zöld jövő atomenergia nélkül, ebben pedig az EU is támogatja ebben az országot. Hozzátette: olcsó rezsi sincs atomenergia nélkül. A Paks II.-re felvett orosz hitelt kedvezőnek nevezte, a projektet pedig nem fogják leállítani – jelentette ki.

Keresztes másképp látja, ő sem zöldnek, sem olcsónak, sem biztonságosnak nem látja az atomenergiát. Generációk adósodtak el a beruházás miatt – mondta, és arra kérte Orbánt, hogy ne terheljék ennek felelősségét Süli Jánosra. A miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: dolgozik azon, hogy Magyarországon ne csak elhelyezzék az atomhulladékot, ne csak elégessük a fűtőanyagot, majd a visszamaradott anyagot elföldeljük, hanem érdemben fel tudja dolgozni az ország ezeket. Arra kérte Keresztest, hogy inkább támogassa a terveiket.

Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa is kérdezte a kormányfőt, kezében azzal a megállapodással, amelyet a kormány kötött a fővárossal a Diákvárosról. Idézett is a dokumentumból, amelyben a kormány szerinte megígérte, hogy 8-12 ezer hallgatónak biztosít majd lakhatást. Szabó szerint a megállapodás megkötésekor nem esett szó a kínai hitelről és egyetemről. Arról érdeklődött, mióta hazudik az embereknek Orbán, aki szerinte úgy hozza ide az egyetemet, hogy abba magyar diák nagyon nehezen juthat csak be. Sérelmezte, hogy több pénz jut az intézményre, mint a teljes magyar felsőoktatásra. Azt is kérdezte, mennyit kap Orbán ezért a hazaárulásért.

Orbán azzal kezdte a válaszát, hogy Barack Obama volt amerikai elnök és Soros György is tartott már előadást a Fudan Egyetemen. "Ennyit a kommunizmusról" – jegyezte meg. Szerinte a Fudan már itt van, a Corvinuson, így az érkezése ez nem új dolog. Egyetemvárost építenek, ennek részeként megépül minden, amit vállaltak 2019-ben. Az összegekről elmondta: most a koncepciótervezetnél tartanak, az ellenzék által emlegetett számok zagyvaságok, mivel még tervek sincsenek, minden ellenzéki nyilatkozat csak ködszurkálás. 2022-ben több mint ezer milliárdot fordítanak az egyetemek fejlesztésére, tévedés a 453 milliárd forint.

Szabó szerint nincs itt a Fudan, Orbán pedig menjen Kínába előadni a Fudanon. Azt is mondta, hogy a miniszterelnök adóssággal igázza le az országot. Lehazaárulózta Orbánt, mire a levezető elnök elvette tőle a szót. Szabó válaszul egy táblát mutatott fel, rajta Orbán-idézetekkel. A levezető elnök figyelmeztette emiatt, de Szabó kiabálva folytatta a mondandóját, majd odavitte a táblát Orbánnak. Az ülésteremben kaotikus jelentek játszódtak le.

A performansz után a kormányfő arról fontosnak nevezte a kémkedés kérdését, ami szerinte felvetődik minden egyetemmel kapcsolatban. Felemlegette, hogy – dán sajtóértesülések szerint – a dán titkosszolgálaton keresztül az Egyesült Államok titkosszolgálata megfigyelte Angela Merkel német kancellárt, így a kémkedés az államközi élet szerves része. Végül biztosította Szabót arról, hogy a hazai titkosszolgálatok jól működnek.

Nunkovics Tibor, a Jobbik képviselője felszólalásában felemlegette, hogy Orbán 2014-ben Szaúd-Arábiában kijelentette: a magyar munkaerő a minőségéhez képest olcsó, a munka törvénykönyve pedig rugalmas. Azt kérdezte, nem volt-e felelőtlenség ezzel a mondattal csalogatni a magyar munkavállalókat nem becsülő multikat. Szerinte sokkal inkább azzal kellett volna a beruházókat idevonzani, hogy nákunk minőségi bérekért minőségi munkát adnak a munkavállalók. "Hajlandó-e végre a magyar munkaerőért dolgozni, és hogy a magyar emberek megfelelő béreket kapjanak?" – tette fel a kérdést Orbánnak.

A kormányfő szerint Nunkovics felszólalásában sok igazság van, mert a magyar munkaerő olyan jó, mint a német, de nem azt a bért kapja. Szerinte a kormány azért dolgozik, hogy ez ne így legyen. Nunkovics ezt meg is érezhette szerinte, hiszen most közel kétmilliót keres, 25 százalékot nőtt a fizetése az elmúlt években. Szerinte ebből a pozícióból ilyet kérdezni álságos, mert a fizetése a magyar gazdaság jó teljesítménye és az átlagjövedelmek növekedése miatt emelkedett. Azt javasolta a jobbikos politikusnak, hogy vesse össze, mennyit kerestek az emberek a Gyurcsány-kormány alatt. Továbbra is dinamikus fejlődést ígért, valamint azt, hogy utol fogjuk érni a nyugati országokat. Szerinte azért nem történt ez még meg, mert 40 évig kommunisták uralták az országot.

Nunkovics szerint az elmúlt hét évben nem változott semmi, mert az emberek fizetése kevesebbet, mint hét éve. Elmondta azt is, hogy a fizetése egy részét jótékonyságra fordítja, aminek emelkedésére ő nem szavazott, mert akkor még nem volt képviselő. Orbán szerint a Jobbik komolytalan párt, hiszen Nunkovics azt állítja, hogy hét év alatt nem nőttek a fizetések. Ez szerinte szemenszedett balkáni hazudozás.

A Miniszterelnökséget vezető minisztert, Gulyás Gergelyt Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója kérdezte az őszödi beszédről. Gulyás válaszként egy, a rendőrség által meghurcolt nő történetét olvasta fel.

Hollik válaszában emlékeztetett, hogy Gyurcsány ugyan a vitát hiányolta, de a vita idején már nem maradt a parlamentben. Gulyás erre csak annyit mondott, hogy szerinte nem túl méltányos Gyurcsánytól megkérdezni, hogy délután fél hatkor éppen hol van.

Bősz Anett, a Demokratikus Koalíció képviselője a kormány a járványkezeléséről kérdezett. Szerinte ebben a témában csak az átoltottságról beszélnek, miközben a halálozási adatok lakosságarányosan továbbra is nagyon rosszak. Azt is megemlítette, hogy bár az elsők között regisztrált – és regisztrációra buzdított mindenkit –, a jelentkezése elkallódott a rendszerben. Problémaként említette azt is, hogy a kormány nem beszél arról, hogy a hozzánk képest oltási sorrendben lemaradt németek már oltják a 12-15 éveseket is. Azt kérdezte, hogy ez a korosztály Magyarországon mikor kerül sorra.

Kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszolt, azt kérve, hogy Bősz legyen az első, aki visszavonja a baloldal oltásellenes határozati javaslatát. Szerinte, ha azt a határozatot elfogadták volna, akkor kétmillióval kevesebb embert olthattak volna be koronavírus ellen. elmondása szerint a koronavírus-járványt sikerült legyőzni, ami nemzeti siker. Kiemelte, hogy az ország ezt úgy tudta megtenni, hogy nincs saját vakcinagyára, vagy komoly hadereje. Itt az Egyesült Államokat hozta példaként, szerinte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismerte a magyar oltási eredményeket. A baloldalt továbbra is oltásellenességgel vádolta, Bősz kérdésére nem válaszolt.

Bősz reakciójában a kínai vakcináról sorolt tényeket. Szerinte a 65 év felettieknél a védelem kialakulása kérdéses, várandósoknak nem ajánlják, valamint kiskorúaknak sem. Az ellenanyag-tesztek sem mutattak jó eredményt, az idősebb korosztályban többeknek egyáltalán nem mutatott ellenanyagot az oltás beadatása után a teszt. Rétvári szerint felháborító, hogy Bősz a parlamentben álhíreket terjeszt, állításait pedig a WHO és szakértők is cáfolták. (Ez ebben a formában nem igaz: a WHO valóban megadta a vészhelyzeti használati engedélyt a kínai Sinopharm oltóanyagának, amely szerint a vakcina hatékony és biztonságos, ez azonban nem változtat azon, hogy a szervezet munkacsoportja (SAGE) szerint nincs elegendő bizonyíték arról, hogy mennyire hatásos a 60 év feletti korosztályban. Nemrég az Amerikai Orvosi Kamara lapjában jelent meg kutatási eredmény arról, hogyan teljesít a kínai koronavírus elleni vakcina a klinikai tesztek harmadik fázisában, ám az ott közölt információk alapján sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a nők, a valamilyen alapbetegségben szenvedők vagy a 60 évnél idősebbek esetében is ugyanannyira hatásos a kínai vakcina, mint a 60 év alatti egészséges férfiaknál.) Szerinte Bősz szavai nettó hazugságként vannak jelen, ezt Gyurcsánytól tanulta.

A levezető elnök véget vet az azonnali kérdések órájának.