Tetszett a cikk?

Nem semmisítették meg a vitatott pontot, de pontosításra szólították fel az országgyűlést, mert a mostani szöveg nem világos.

2020-ban került be a Büntető törvénykönyvbe, hogy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, „aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat, az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki”. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkor ezt azzal indokolta, hogy „gyógyításra képzettséggel nem rendelkező személyek ne kezelhessék félre a hozzájuk fordulókat, ne élhessenek vissza a szakma iránti bizalommal, ne súlyosbíthassák a beteg emberek baját”.

Csakhogy több érintett rögtön felhívta a figyelmet, hogy sok elismert szakember alkalmaz pszichoterápiát, illetve alternatív gyógymódokat szakpszichológusi végzettség nélkül, tehát a börtön nem csak a valóban üldözendő kuruzslókat fenyegetheti. Azt Alkotmánybírósághoz forduló Németh László kiképzö müvészetterapeuta például szociális munkás és diplomás szupervizor végzettséggel több egyetemen oktat, börtönökben is dolgozott, 36 éve vezet müvészetterápíás kiképzö csoportokat. Úgy érezte: indokolatlanul fenyegetik.

Az Ab lényegében egyetértett vele, de a paragrafus megsemmisítése helyett jobbnak látta annak kiegészítését előírni. A testület többsége is úgy ítélte meg: a törvény „potenciálisan több ezer olyan szakembert érint, akik jelenleg is mentális segítségnyújtási tevékenységet végeznek, amelyek ugyan nem tartoznak szorosan a pszichoterápia körébe, azonban olyan módszerekkel dolgoznak, amelyek a pszichoterápia eszközkészletében is megtalálhatóak”. Semmilyen jogszabály nem határozza meg, hogy mely módszerek alkalmazását nevezik pszichoterápiának. Ennek következtében alaptörvény-ellenes helyzetet okoz, hogy nem egyértelmű, milyen tevékenységekre vonatkozik a büntetőjogi tilalom, mert a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a szankcionálandó magatartást.

Ezért a határozat úgy szól, hogy mivel az Országgyűlés nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően fogalmazta meg a törvényt, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő. 2022. március 31-éig kell a szöveg pontosabb megfogalmazásával helyrehoznia a hibát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!