szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar köznevelési intézményekben állami kontroll nélkül szinte “levegőt sem lehet venni” – állítja Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, aki a “gyermekvédelmi” népszavazás miatt konkrét adatokat kért az Emmitől, de a tárca államtitkárától válasz helyett csak sorosozást és brüsszelezést kapott.

A kormány “gyermekvédelmi” népszavazása apropóján eredt az állítólagos “genderlobbi” nyomába Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő. A politikus írásbeli kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Kásler Miklóshoz.

Mesterházy ezzel a megállapítással vezette fel a kérdéseit: “A népszavazási kezdeményezés kérdéseinek egy része burkolt vádaskodás a pedagógusok közösségei ellen, hiszen ők azok, akik a szülők belegyezése nélkül szexuális irányultságot bemutató foglalkozásokat tartottak, vagy ilyet kezdeményeztek.

Valójában azonban a magyar köznevelési intézményekben a tankerületi központok, a szakképzési centrumok engedélye nélkül levegőt sem nagyon lehet venni.

Vagyis, ha valóban történtek ilyen foglalkozások, akkor azért minden felelősség az intézményfenntartókat terheli – állapította meg az ellenzéki politikus.

Mesterházy ezután az alábbi kérdéseket tette fel a miniszternek:

  • Az elmúlt tíz évben mely köznevelési intézményben és hány alkalommal került sor a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozások megtartására?
  • Van-e tudomása arról, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítettek valamelyik köznevelési intézményben?
  • Van- e tudomása arról, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítettek meg valamelyik intézményben?
  • Amennyiben sor került ilyen foglalkozásokra, akkor milyen vizsgálat indult ezekben az ügyekben, és azok milyen eredménnyel zárultak?

Kásler Miklós ugyan nem válaszolt, de a megbízásából válaszoló Emmi-államtitkár Rétvári Bence sem említett egyetlen kérdésre sem konkrétumot. Ehelyett az államtitkár azzal az emlékkel nyitott, hogy állítása szerint Mesterházyék “idején”, vagyis a baloldali kormányok idején “az óvodai nevelés programjában

megpróbálták megtiltani, hogy a kisfiúk autózzanak, a lányok pedig babázzanak.

Ezután Rétvári svédországi óvodák rémképét vázolta, ahol “nincsenek kisfiúk és kislányok, nincsenek babák vagy kisautók”. Azt ugyan nem fejtette ki, hogy akkor ehelyett ott mik vannak, de hozott egy másik állítólagos példát is, miszerint “Nagy-Britanniában már 3 éves gyerekeknek pubertásgátló gyógyszereket adnak, majd az ellenkező nem hormonjait adagolják be nekik”.

Rétvári Bence államtitkár a válaszát végül azzal zárta, hogy a kormány népszavazásán szerinte óriási a tét, mert “Soros és Brüsszel a gyermekeket használja fel”.

Nemcsak az Emmi államtitkára nem tudott a “genderlobbi” kormányzati nyilatkozatokban gyakran emlegetett “nyomulásáról” konkrét hazai példákat hozni, erre korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sem volt képes. Gulyás a július 22-i kormányinfón kérdésre válaszolva kénytelen volt elismerni, hogy nem tud arról: magyar iskolákban a nemváltást népszerűsítették volna. Ahogy arról sem, hány kiskorú gyereket operáltak át Magyarországon.

Ez nem is meglepő, hiszen mint arról a hvg.hu is írt, nem is engedélyezett a nemváltás kiskorúak számára Magyarországon:

Nem csoda, hogy Gulyás nem tudja, hány gyereket operáltak át Magyarországon

Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszegési eljárást. A Pegasus-ügy nem került szóba a kormányülésen, mert „nem fajsúlyos kérdés. Újabb 23 esetben mutatták ki Magyarországon a delta variánst. Élőben tudósítottunk a Kormányinfóról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Lengyel Tibor Itthon

A kormány népszavazásának eredménytelensége borítékolható, de úgysem ez számít

Szinte kizárt, hogy a “gyermekvédelmi” népszavazás érvényes és eredményes legyen, de az “ötnemes” referendum sikerében meglepő módon nem is érdekelt a kormány és a Fidesz, ezt Orbán Viktor is elismerte. A politikai céljuknak éppen megfelel, ha a téma elvonja a figyelmet a megfigyelési botrányról, jól jön a Brüsszel elleni “szabadságharchoz”, az ellenzék revorverezéséhez. Ez azonban közpénz-milliárdokba kerül.