Tetszett a cikk?

A Kúria nemcsak a tankötelezettségről szóló, hanem két, a kormány gyermekvédelmi népszavazási kérdésének hitelesítését is helybenhagyta.

A 18 éves korig tartó tankötelezettségről is lehet népszavazást tartani, a Kúria ugyanis elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt hitelesítő határozata elleni felülvizsgálati kérelmet. Ugyanígy helybenhagyta az NVB két olyan határozatát, amelyek a kormány „gyermekvédelmi” népszavazási kérdéseit hitelesítették.

A Magyar Munkáspárt kezdeményezett népszavazást erről a kérdésről: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a köznevelési törvényt úgy, hogy Magyarországon a tankötelezettség újra 18 éves korig tartson?” Az NVB ezt rendben lévőnek tartotta, de egy meg nem nevezett kérelmező arra hivatkozva kért felülvizsgálatot, hogy a korhatáremelés növelné az állam oktatási kiadásait, márpedig a költségvetésről tilos népszavazást tartani. Továbbá az illető szerint nem is világosak a választók számára mindennek a szervezési, intézmény-átalakítási következményei. A Kúria Magyar Közlönyben megjelent végzése szerint azonban a kérdés nem irányul a költségvetési törvény módosítására, és a tankötelezettség két évvel történő meghosszabbítása önmagában nem is feltétlenül emelné a költségvetési kiadásokat. Ezért az NVB döntését helybenhagyták.

Ebből az következik, hogy a Munkáspárt elkezdheti az aláírásgyűjtést. Mivel az országgyűlés elfogadta, hogy az országgyűlési választás napján népszavazást is lehessen tartani, elvben tavasszal ez a kérdés is felkerülhetne egy szavazólapra. Mivel azonban addig egy sikeres aláírásgyűjtés után is hosszú folyamat vezet, egyáltalán nem biztos, hogy ez időben belefér.

A Kúria érvényben hagyta a kormány alábbi két népszavazási kérdését hitelesítő NVB-határozatot is: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?”, illetve „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?” Ezek ellen hatan nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, közülük csak a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot nevezték meg. A kérelmezők szerint a kérdések nem egyértelműek, mert homályos fogalmak szerepelnek bennük, továbbá az „igen” válaszok többsége esetén nemzetközi szerződésbe ütköző döntéseket kellene hoznia az országgyűlésnek.

A Kúria Sperka Kálmán, illetve Kalas Tibor vezette tanácsa nagyon hasonló érvekkel utasította el ezeket a kérelmeket. A bírák sem Alaptörvény-ellenességet, sem nemzetközi szerződésbe ütközést nem találtak, és érthetőnek tartják a fogalmazást, illetve azt, hogy milyen törvényhozási feladatok következnek akár az „igen”, akár a „nem” szavazatok többségéből.. Az elsőként idézett kérdésről megállapították, hogy például „a »szexuális médiatartalom« kifejezésnek van egy általános, mindenki által ismert, köznapi jelentése”, ami nem indokol pontos definíciót. A másodiknál pedig „a választópolgár számára – a kérdést alkotó egyes szavak pontos szakismerete nélkül is – egyértelmű: akarja-e, hogy az óvoda, az iskola falain belül, a pedagógiai programban nem szereplő, speciális szexuális irányultságokról adjanak felvilágosítást szülői beleegyezés nélkül. Az általános alany alkalmazása a kérdést egyszerűsíti és általánosítja, nem okoz értelmezési nehézséget.”

Mivel a kormány kérdéseihez nem kell aláírásokat gyűjteni, ezek biztosan szerepelhetnek a választások napján tartott népszavazáson.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!