“Magyarország jogállam: a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok a törvényeket mindenkivel betartatják és mindenkire alkalmaztatják. A baloldallal ellentétben nálunk mindig megvannak a következményei annak, ha valaki letér a jog által szegélyezett ösvényről – a mi közösségünk kiveti őket” – ezt Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára mondta egy, a korrupt fideszes politikusokat emlegető ellenzéki felszólalásra válaszolva a Parlamentben idén június 7-én. Vagyis
napra pontosan fél évvel azelőtt szónokolt Völner a jogi eltévelyedésről és annak politikai következményeiről, hogy december 7-én bejelentette volna lemondását az őt érintő súlyos bűncselekmény gyanújára reagálva.
Több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat abban a bűnügyben, amelyben Völner Pál, az igazságügyi miniszter államtitkára is gyanúsított lett - tudta meg a hvg.hu. Bár az ügy iratai egyelőre minősített adatok, információnk szerint az ügyészségen már azon dolgoznak, hogy a titkosításokat feloldják.
Völner Pál az eddigi legmagasabb rangú kormányzati szereplő, akivel szemben nemcsak pletyka és ellenzéki politikai nyilatkozatok szintjén megfogalmazott korrupciógyanú merült fel, hanem annyira konkrét és alapos a gyanú, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését. Esetében az indok:
rendszeresen pénzt fogadhatott el – alkalmanként 2-5 millió forintot, vagyis államtitkári havi fizetésének akár a többszörösét – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.
Egyszeri akár tízmilliós összeg, vagy néhány milliós havidíj is lehetett az ára a hvg.hu értesülései szerint a bírósági végrehajtói praxisoknak, melyeket a végrehajtói kamara elnöke "segített intézni", és ő ebből a pénzből juttathatott Völner Pál igazságügyi államtitkárnak, aki bár állítja, hogy nem követett el bűncselekményt, a vele szembeni gyanú hírére azonnal lemondott.
Lemondott, mielőtt leváltják
Az évtizedes gyakorlat alapján az ilyen, közvádas bűncselekmény gyanúja esetén mindig felfüggesztik a képviselő mentelmi jogát. Erről a politikus egyoldalúan nem mondhat le, a folyamatot végig kell vinni Polt Péter legfőbb ügyész indítványára, aki egyébként doktori disszertációját azzal a címmel írta 2010-ben, hogy “A parlamenti mentelmi jog mint büntethetőségi akadály”.
Akárhogyan is: Völner Pál évtizedes, változatos kormányzati vezető beosztásokban eltöltött politikai karrierjének vége.
Gyakori az agrártárca érintettsége |
Legutóbb tavaly decemberben egy, Völnernél alacsonyabb rangú kormánytag járt így, bár ő nem önként távozott: Nagy János földügyekért felelős helyettes agrárállamtitkárt a miniszter mentette fel, miután korrupció gyanújával őrizetbe vették. Államtitkári rangú politikus utoljára több, mint 20 éve került a Völneréhez hasonló, kellemetlen helyzetbe – szintén az Orbán-kormány tagjaként. Agrárállamtitkár volt ugyanis Szabadi Béla, aki ellen 2001-ben indult eljárás hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. A rendszerváltás után korrupciós bűncselekményekért elsőként letöltendő szabadságvesztésre ítélt aktív politikus pedig Székely Zoltán kisgazda képviselő volt, akit 2000 őszén 20 milliónyi kenőpénz átvételekor értek tetten. |
17 év a Fideszben – későn kezdte
Több mint 17 éves fideszes, ezzel átfedésben 10 éves kormányzati karriert búcsúztathat a most 59 éves Völner Pál. Viszonylag későn ugrott tehát fejest a politikába, de utána sem mondható, hogy tele lett volna vele a sajtó. Botrányai a Varga Judit által rá szignált Pegasus-lehallgatási engedélyezésekig és a mostani ügyéig nem voltak, eddig nem igazán került reflektorfénybe.
Varga Judit igazságügyi miniszter és balján államtitkára, Völner Pál
Túry Gergely
Közszerepléseit ő sem erőltette különösebben, bár két Facebook-oldala is működött a közelmúltig. Az egyik, a csaknem 10 ezer követővel rendelkező oldal a vesztegetési botrány kedd reggeli kirobbanása óta elérhetetlen, a másik oldala pedig ritkán frissül. Az utóbbin és Instagram-fiókján posztolt fotói a tevékeny, higgadt politikust mutatják, aki mentőállomást ad át, idősekkel találkozik, vagy a saját szőlőjében dolgozik. Lehet persze, hogy ez csak a felszín, hiszen a róla szóló 2019-es portréinterjúban
amikor a HírTV arról kérdezte, a valóságban is olyan „higgadt és korrekt-e”, mint az a politikusi interjúiból kitűnik, Völner annyit vágott rá hirtelen: „többet kellene beszélgetnünk”.
A portréműsorban más érdekességek is kiderültek Völnerről – például, hogy mennyire magas –, de ami igazán feltűnő, hogy mennyire fontos számára a keresztény hit és a család. Az 1962-ben, Győrben született politikus vallásos nevelést kapott, első generációs értelmiségiként a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ahol négy évig Várszegi Asztrik püspök, főapát volt a történelemtanára.
Remélem, nem hoztam szégyent az akkori tanáraimra
– emlékezett vissza a gimnáziumi évekre. A jogi egyetemre bátyja rábeszélésére felvételizett, majd Orbán Viktorral egyidőben az ELTE Bibó Szakkollégium diákja volt. Erről az időszakról a HVG 2012-es portréinterjújában úgy beszélt, hogy szakkollégistaként a Fidesz-alapítók többségével pallérozódott, de „soha nem tartoztam a belső körbe”.
Az infrastruktúráért felelős államtitkár Bibó-szakkollégistaként a Fidesz-alapítók többségével pallérozódott, de mint mondja, soha nem tartozott a "belső körbe". HVG-portré.
A politika azonban nem rögtön szippantotta be, szakvizsgája után Komárom-Esztergom megyei Nyergesújfalun kezdett dolgozni jogi előadóként az APEH Pest megyei Adófelügyelőségén. Később a helyi azbesztgyárban, az Eternit műveknél volt jogtanácsos, majd egy ügyvédi irodában dolgozott. 1998-ban aztán saját ügyvédi irodát nyitott a városban. Ekkoriban kezdett érdeklődni a közügyek iránt: független képviselőként 1998-ban került be az önkormányzatba.
Helyi politika után az országosba
Négy évvel később a részvételével alapított helyi polgári kör támogatásával választották újra önkormányzati képviselővé, majd újabb két év elteltével belépett a helyi Fideszbe, innen pedig beindult a politikai karrierje is. A 2006-os országgyűlési választáson már a Fidesz jelöltje volt, ám az MSZP-s jelölt mögött csak a második helyen végzett. A párt megyei elnökeként viszont a megyei közgyűlés elnöki posztjával vigasztalódhatott.
Négy évig kellett várnia az igazi kiugrási lehetőségre. A 2010-es fülkeforradalom egyéni képviselőként az Országgyűlésbe, az iránta táplált kormányfői bizalom pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkári székébe repítette. A következő ciklusban is egyéniben jutott az Országgyűlésbe, de kezdetben kormányzati feladatot még nem kapott – igaz, az elején lekötötték a helyi ügyek, rendet kellett tegyen a megyében: feloszlatta majd a saját elnökletével újraalapította a Fidesz esztergomi szervezetét.
Völner 2010-ben a fejlesztési tárca, majd 2015-től az igazságügyi tárca államtitkára lett
MTI
A megyei feladatok megtalálták más módon is: 2015-től Komárom-Esztergom megye fejlesztési biztosa lett, egyúttal az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára. A 2018-as választáson egyéni képviselőként, majd a kormányalakítás után igazságügyi államtitkárként is újrázott. Völner a tárcánál tehát biztos pont, stabil felsővezető volt, akinek munkájára az egymást követő miniszterek – előbb Trócsányi László, majd Varga Judit – mind számítottak.
Kereste az útját, mint Széchenyi
Völner a már említett 2 évvel ezelőtti HírTV-s interjúban azt is elárulta, hogy nagyon szeret kertészkedni és túrázni, de leginkább katolikus hitéről beszélt. Hangsúlyozta azt is, „ha az ember megéli a hitét, akkor az talán látszik a cselekedetein is”. Hozzátette: „Mindig mérhetjük egymást úgy, hogy kinek mennyi pénze van, vagy kit, hogy áldott meg a természet külső jegyekkel, de ha azt a mércét vesszük alapul, hogy az ember Isten képmása, akkor az egész más dimenzióba kerül”.
Amikor azt kérdezték tőle, milyen politikus szeretne lenni, Széchenyi Istvánt említette, akit ugyan nem nevezne példaképének, hiszen „hol jön ő hozzá”, de szerinte Széchenyi is az útját kereső ember volt, aki megtalálta a hazát.
Végül ő is megtalálta az útját, bár kis híja volt, hogy keresztény emberként annak idején ez az út nem a KDNP-be vezette. Ezt a HVG 2012-es portréjában azzal magyarázta: “Ha nagyzolni akarnék, azt is mondanám, hogy a Fidesz eljutott oda, ahol én mindig is voltam. Még 1988-at írtunk, és a Fidesz liberális párt képét mutatta, amikor én katolikus körökben azzal csillapítottam a kedélyeket, hogy nem annyira rosszak ezek a fiúk, csak várják ki a végét.”
Völner Pálnak nem volt muszáj sorosoznia, mégis gyakran megtette
MTI / Kovács Attila
A Fideszben Völner esetében egyébként szembetűnő, hogy neki sosem kellett kötelezően beállni a mindig az aktuális kampányszlogeneket felmondó „politikus-influenszer” seregbe, ellentétben például Szijjártó Péter tárcavezetővel, vagy főnökével, Varga Judit miniszterrel. Fakultatívan viszont szívesen részt vett ebben. Önként és hibátlanul felmondta a kormány aktuális narratíváját: ha kellett, sorosozott, ha kellett, brüsszelezett, máskor pedig a börtönbizniszről elmélkedett.
Már börtönbe vizionálta Gyurcsányt
Völner Pál emellett az utóbbi időszakban egyre többször osztotta meg a gondolatait Gyurcsány Ferencről és az ellenzékről, melyeket az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyetteseként mindig igyekezett jogi köntösbe bujtatni. Ezek közül is kiemelkedik a Mandineren publikált írása arról, hogy szerinte „Gyurcsány a börtön kapujában” áll, illetve kifejtette azt is, miért erőszakos és jogellenes az ellenzéknek a parlamenti választás utánra tervezett forgatókönyve.
Néhány nyilatkozata, vagy éppen köszöntője a most vele történtek fényében különös aktualitást is kap. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakmai lapjába írt 2018-as év végi köszöntőjében például központi szerepet kap a végrehajtás átszervezése, mint például a végrehajtói kinevezéshez előírt jogi végzettség előírása, a kamara megszüntetése, vagy a felügyeleti jogkörök erősítése.
A minisztérium számára az a jó üzenet, ha azt látjuk, hogy a végrehajtói hivatás a szakmaiságról szól, a végrehajtói karon belül pedig rend és nyugalom uralkodik
– kommentálta az átalakításokat. A nem kormánybarát sajtónak már kevésbé szívesen nyilatkozik, emlékezetes például, amikor a Telex a Pegasus-ügyről kérdezte a Karmelita kolostor előtt, azzal próbálta lerázni a riportert, hogy „önök azt hazudják, hogy nincs szabad sajtó, ehhez képest itt vannak, önökkel én nem állok szóba”. A sajtóval azóta sem állt szóba, lemondását is ügyvédje útján tudatta a közvéleménnyel.
Egyedül maradt – a Fidesz is jelezte, megszavazza a mentelmi joga felfgüggesztését
MTI
Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztéséről akár már a jövő héten, az idei év utolsó parlamenti ülésnapjai egyikén szavazhat az Országgyűlés, és miután a Fidesz is közölte, hogy megszavazzák a felfüggesztést, így biztosan megnyílik a jogi lehetőség az ügyészségi nyomozók számára, hogy Völnert kihallgassák és meggyanúsítsák, esetleg kezdeményezzék a letartóztatását is.
Az, hogy miniszterhelyettes akadt az igazságszolgáltatás horgára, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint “meglepő fordulat, a NER-ben nem szoktak ilyen magas rangban fennakadni”. Ligeti Miklós a hvg360-nak arról is beszélt, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb.
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja.
A végrehajtói kar botrányáról és Völner Pál érintettségéről szóló cikkeink itt érhetők el.