Több mint nyolc órával azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár kelet-ukrajnai államok hivatalos elismerése után utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit, reagált a lépésre a magyar külgazdasági és külügyminiszter is.

Szijjártó Péter közösségi oldalán azt írta:

A tegnap esti fejlemények nyomán most felgyorsult Brüsszelben a szankciós intézkedések előkészítése és folyamatos az egyeztetés a lehetséges lépésekről. Magyarország ebben a kérdésben sohasem törte meg az uniós egységet. Mindezzel párhuzamosan a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk.”

Orbán Viktor miniszterelnök még hétfő este jelezte, hogy telefonon egyeztetett az Európai Tanács elnökével a kelet-ukrajnai helyzetről, és világossá tette, hogy Magyarország része a közös uniós álláspontnak.

Zelenszkij: Nem félünk semmitől és senkitől - percről percre az orosz-ukrán konfliktusról

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este videóüzenetben jelentette be az önkényesen kikiáltott Donyecki, illetve Luhanszki Népköztársaság Moszkva általi elismerését. Putyin az orosz fegyveres erőket felhatalmazta, hogy „biztosítsák a békefenntartást" a Moszkva által Ukrajnától függetlennek elismert területeken. A Nyugat elítéli a lépést és továbbra is szankciókkal fenyeget.

Orbán és Szijjártó azért is hangsúlyozza, hogy Magyarország az unióval együtt lép majd az ügyben, mert korábban gyakran elmondták, hogy nem értenek egyet a szankciók alkalmazásával. A miniszterelnök még tíz nappal ezelőtti évértékelőjében is így fogalmazott: „Magyarország méretéből, katonai és gazdasági erejéből fakadóan nem vagyunk képesek döntő vagy akárcsak mellőzhetetlen befolyást gyakorolni az Európai Unió, a Nyugat és Oroszország kapcsolataira. De ez nem ok a tétlenségre. Nyílt lapokkal játszunk, és sohasem rejtettük véka alá, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat pedig zsákutcának látjuk. Meggyőződésem, az Oroszországgal való gazdasági együttműködés nélkül Európa továbbra is vérszegény és sápatag. Az együttműködéstől elzárkózni, a hatalmas gazdasági lehetőségeket teljesen átengedni a kínaiaknak stratégiai hiba. De az elmúlt években én is beláttam, hogy az Európai Unió külpolitikai irányvonalát nem tudjuk megváltoztatni, és így felesleges vitatkozás helyett inkább kidolgoztunk és működtetünk egy magyar modellt. NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. A magyar példa bizonyítja, hogy ez lehetséges.”