Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Már eddig is az a magyar katonákból álló harccsoport látta el a keleti országrészben a megerősített jelenlétet, amelyet nyitottá tettek és amelyhez öt nemzet jelezte a csatlakozását – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a brüsszeli NATO-csúcs után tartott beszélgetésen Budapesten.
A mostani NATO-csúcs nyomán az Egyesült Államok, Olaszország, Törökország, Horvátország és Montenegró döntött úgy, hogy csatlakoznak a magyar vezetésű harccsoporthoz.
A miniszter kérdésre válaszolva azt nem tudta megmondani, hogy mikor érkezik a többi nemzet katonája, mert arról minden tagállam maga dönt. Ugyanakkor elmondta: saját felszerélésükkel vesznek majd részt a magyar katonákkal közös kiképzési és felkészítési feladatokban a Dunántúlon, a bakonyi gyakorlótéren.
Benkő Tibor kiemelte: a jelenlegi helyzet nem indokolja, hogy a keleti országrészben más nemzetek katonái is részt vegyenek a feladatokban.
Orbán a NATO-csúcsról: Nehéz szülés volt, de sikeres
Újabb katonai támogatás kap Ukrajna a NATO-tagállamoktól, de ezzel párhuzamosan a szövetség tovább erősíti saját védelmét, többek között egy Magyarországra telepítendő harccsoporttal. A NATO továbbra sem küld katonát Ukrajnába, azonban a háborús bűnösöket el fogja számoltatni a nemzetközi közösség.
A honvédelmi miniszter felidézte: Ukrajna határánál már tavaly novemberben megjelentek a kiképzést és gyakorlatot végrehajtó orosz csapatok, így a NATO kidolgozott egy több lépcsőből álló reagáló tervet.
Magyarország már január 17-én felállított egy zászlóalj-harccsoportot, melyet a NATO-nak is felajánlott mint előretolt megerősítő jelenlétet. A magyar katonákból álló, magyar vezetésű harccsoport már február végére elérte a NATO harckész minősítését. Hasonló NATO-erők voltak eddig is a Baltikumban és Lengyelországban - tette hozzá.
Benkő Tibor megjegyezte: most a NATO úgy döntött, hogy az eddigi előretolt jelenlétet átváltják előretolt védelemre, de ez a magyar emberek életében nem jelent változást.
Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtök délután számolt be a NATO-csúcsról és akkor beszélt arról, hogy a NATO keleti és délkeleti határát erősítik meg nyolc harccsoport-zászlóaljjal, melyek közül egy magyar lesz. Ehhez az alakulathoz pár száz külföldi katona is csatlakozni fog az USA, Horvátország, Montenegró, Olaszország és Törökország jelezte eddig csatlakozási szándékát. Ezek a külföldi katonák a Dunántúlon állomásoznak majd a Magyar Honvédség bázisain és a magyar katonákkal közös kiképzéseken és hadgyakorlatokon vesznek részt.
