Hosszú interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök az Origónak, amiben tagadta, hogy megszorításokra készülne a kormány a választások után. „Mi is szoktunk válságot kezelni, de sohasem alkalmaztunk megszorítást. 2010-ben, amikor súlyos volt a helyzet, akkor sem megszorításokat vezettünk be, hanem teljesen újraszerkesztettük a gazdasági életet” – mondta.

A választásról azt mondta ez egy furcsa választás, mert menetközben változott meg a választás tétje. "Ilyet még én sem láttam" – fogalmazott. Amikor a kampány megkezdődött, az előválasztást megindították az ellenfelek, akkor világossá vált, hogy a választás tétje az, visszajön-e, ami 2010 előtt volt, a bukott múlt, vagy "mehetünk tovább".

A vasárnapi választásokat illetően azt mondta, optimista, de "nagyon meg kell nyomni" a hátralévő napokat. A választás nem lefutott, a részvétel fogja eldönteni ezt a voksolást, itt még bármi megtörténhet – tette hozzá.

A miniszterelnök a mostani kormányzati ciklust értékelve azt mondta: sosem volt könnyű négy évük.

A Jóisten úgy szerkesztette meg a magyar politikát, hogy amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig mi. Lehet, hogy ezen a rejtett módon akarja Magyarországot megsegíteni a Jóisten

 – fogalmazott, hozzátéve: mindegyik korszak nehéz volt, de a legnehezebb a 2018–2022-es.

A kampány kellős közepén azonban szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre, ami véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt. Most a 40 milliós Ukrajna és a 140 milliós Oroszország háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa – mondta.

A NATO-ról kijelentette, hogy mindig is azt tekintette Magyarország számára a legfontosabb nemzetközi szervezetnek. Kitért arra is: minden baj ellenére ma azért lehet biztonságérzetünk, mert bár Oroszország atomhatalom, és az ereje nem kétséges, de a NATO erősebb. Zajlik a szomszédban egy háború, amelyben egy világhatalom vesz részt, de ha ez a világhatalom túl akarna lépni Ukrajna határain, akkor beleütközne a NATO falába, és az meg fog védeni bennünket.

Az Európai Unióról is beszélt, úgy látja, az uniós gazdaságot is újra kellene szerkeszteni, mert négy komoly kihívással küzd az unió. A már említett szerkezeti átalakítások elmaradását a 2008-as gazdasági világválság után, a déli uniós országok eladósodását, a klímapolitikát – aminek szerinte az az egyetlen eleme, hogy megemelik mesterségesen az energia árát – és az Oroszországgal szembeni szankciós politikát, amit Ukrajna megtámadása miatt vetettek ki. „Ezzel mi soha nem értettünk egyet, de az egység érdekében nem is akadályoztuk meg. Minél gyorsabban le akarnak válni az olcsó orosz energiahordozókról” – jelentette ki. Szerinte utóbbi még egy lökést adott az inflációnak.

Az interjúban a baloldalt konzekvensen úgy emlegeti, mint akik külföldről kértek segítséget. „Ők úgy gondolják, hogy nekik külföldi segítség nélkül soha nem is lesz többségük Magyarországon. Kulturálisan annyira mást képvisel a baloldal, mint a magyar többség, hogy ez a szakadék nem hidalható át egy politikai kampánnyal, tehát nekik külső erőforrást kell bevonniuk, ha hatalomra akarnak kerülni.

A külső erőforrást persze nem adják ingyen, annak mindig megvan az ára, Magyarország ennek fejében el is veszítené függetlenségének egy jelentős részét”.

Bírálta az épp háborúban álló Ukrajnát is, amikor az EBESZ megfigyelőkről kérdezték. Azt mondta, „a nemzetközi politika világában abszurd körülmények között élünk.

Most például Ukrajna úgy tűnik föl, mint egy hibátlan ország, egy tökéletes demokrácia, miközben Magyarországon meg a fél világnak figyelnie kell a választást”.

Arról is beszélt, hogy Magyarországot oroszbarátsággal vádolják, holott szerinte teljesen nyilvánvaló, hogy Németország sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki Moszkvával.