Bár a 2022-es országgyűlési választásoknak hivatalosan még nincs vége, a parlamenti pártfelosztás egy-két bizonytalan pont kivételével véglegesnek látszik, így már az is körvonalazódik, kit ültetnek be a pártok az országgyűlésbe. Bár az ellenzékiek között még viták vannak arról, hogy a vereség után egyáltalán érdemes-e felvenni a mandátumot, az már szinte biztosan látszik, ki az, aki 2018-ban ott volt, de 2022-ben hiányozni fog a parlamentből.

Több nagyágyút is elveszít az ellenzék

A 2018-as parlamenti ciklusban 65 helyet osztott ki maga között a DK, a Jobbik, a Párbeszéd, az LMP és az MSZP, és ugyan sokan azóta függetlenként folytatták közülük, összességében elmondható, hogy a nem fideszes és nem nemzetiségi képviselők több mint fele, 35 politikus nem tér vissza a parlamentbe jelen állás szerint.

Vannak köztük olyanok, akiknek az elvesztése nagyon fájhat az ellenzéknek, de legalábbis ismert arcok a politikában. A sort Szél Bernadett vezeti, aki Budakeszin (Pest 2) kapott ki a fideszes Menczer Tamástól egyéniben, helyi népszerűsége ellenére nem is annyira szűken, 2400 szavazattal. Szél 2018-ban még az LMP miniszterelnök-jelöltjeként került a parlamentbe, a párt elaprózódása után függetlenként folytatta, most a Momentumba ült volna be. Eltökélt politikust veszít vele az ellenzék, aki korrupciós, egészségügyi, társadalmi és környezetvédelmi ügyekben is fontos szószólója volt az összefogásnak.

Szintén billegő körzetben, de már nagyobb arányban, 10 százalékkal kapott ki Békés 1-ben a jobbikos Stummer János – az ő neve a Nemzetbiztonsági Bizottságból lehet ismerős a Pegasus-ügy apropóján. Nem jutott be Dunaújvárosból a szintén jobbikos Kálló Gergely sem, aki 2020-ban időközi választás után, a helyi ellenzéki összefogás jelöltjeként kapott helyet a parlamentben, a fideszes Mészáros Lajos 1500 szavazattal verte meg. Egyéniben megverték az MSZP-s Kórozs Lajost is, aki 1994 óta ült a parlamentben, de legutóbb a járvány eleji álmentős videó miatt került a hírekbe, alig 29 százalékot szerzett Hatvanban. Pest 9-ben (Nagykáta) elbukott az LMP-társelnök Schmuck Erzsébet is, Somogy 3-ban pedig az egykori olimpikon jobbikos Steinmetz Ádámot verték meg, aki listáról sem ért be a parlamentbe. Hozzá hasonlóan a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio is a gyenge listás eredmény áldozata lett.

Az ellenzéknél egyébként értelemszerűen voltak, akik még a választás előtt, illetve az előválasztás során hullottak ki. Előbbi kategóriába értelemszerűen a diplomájáról hazudó és ezért az MSZP-ből kirakott Bangóné Borbély Ildikó tartozik, utóbbiban pedig a 2014-ben szocialista miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attila, és az összefogáson belül szinte minden párton végigtáncoló, de az előválasztáson a VIII. kerületben utolsóként befutó Demeter Márta említendő. Érdemes még megemlékezni a zuglói szocialista Tóth Csabáról is, aki először az előválasztáson lépett vissza Hadházy Ákossal szemben, márciusban pedig egy állítólagos korrupciós ügyben gyanúsítottként hallgatták ki, az országgyűlés megvonta a mentelmi jogát is.

A Fidesz–KDNP frakcióból az államfő és pár balhésabb arc távozik

A Fidesz–KDNP választási győzelme után aligha kell aggódjon a hatalommegtartás kérdése miatt, az országgyűlés sorain belül pedig ehhez hasonlóan alig vesztettek említésre érdemes neveket, összesen 16 politikusuk cserélődik. Ráadásul az ismertebb, de vissza nem térő politikusok névsorát már a választás előtt tudhattuk.

Novák Katalin hamarosan államfőként folytatja, országgyűlési helye kiadó lett, Fidesz-alelnöki pozícióját az ex-EP-s politikus Gál Kinga vette át. (Frissítés: Gál Kinga kedden a Magyar Nemzet kérdésére közölte, hogy nem ül be a Parlamentbe, marad EP-képviselő.)

Távozik az országgyűlésből Révész Máriusz is, ő a 205. helyet kapta a Fidesz–KDNP listáján. Azért a 2006-os zavargások után jobboldali berkekben hősi státuszba emelkedő politikusnak nem kell aggódnia a túlélésén, hiszen jelenleg is „az aktív Magyarországért” felelős kormánybiztosként dolgozik. (Vele készült legutóbbi interjúnkat itt olvashatják.)

Négy név említendő még: a Fidesz–KDNP nem indította újra Völner Pált, Simonka Györgyöt, Boldog Istvánt és Farkas Flóriánt, bennük az a közös, hogy mindhármuk ellen nyomozás indult különböző bűnügyek miatt.

A harmadik utasoktól is búcsúzunk

Schadl jött és megmutatta, milyen az, ha a "maffia" és a "politika" összefonódik

A magyar bűnözők évtizedeken át próbálkoztak azzal, hogy hidat építsenek az alvilág és a politika között, de próbálkozásaik kudarcba fulladtak - a legtöbb, amit elértek, az néhány közös kép fontos emberekkel. Aztán jött Schadl György, és a saját kis "végrehajtó maffiájával" megmutatta, hogy kell ezt csinálni. Ezzel mindenképpen történelmet írt.

Azt természetesen le kell szögezni, hogy ha egy képviselő ellenzéki, még nem feltétlen tagja az ellenzéki összefogásnak. Így marad például ellenzékiként a parlamentben a Jobbikból kivált Dúró Dóra immáron mi hazánkosként, esik ki azonban két érdekes figura Volner János és Varga-Damm Andrea személyében.

Mindketten jobbikosok voltak, de mindketten kiváltak és függetlenként fejezik be országgyűlési pályafutásukat, legalábbis a 2022-es ciklusra. Volner János megfordult a Mi Hazánkban is, végül Volner Párt néven saját politikai szervezetet alakított, de végül nem indult el a választásokon. Cserébe papíron ellenzéki képviselőként előszeretettel játszott össze a kormánypártokkal: az ő nevéhez fűződik az a törvényjavaslat, amely alapján egy napon lehetett az országgyűlési választás a homofób népszavazással (bár ennek első verzióját a párbeszédes Szabó Tímea nyújtotta be), de ami ennél is fontosabb, hogy tőle származik az a választási törvénymódosítási javaslat is, amely egy listára kényszerítette az ellenzéki összefogást. Hozzá hasonlóan Varga-Damm Andrea is saját pártot alapított Reformerek párt néven, amelyről egy évvel ezelőtt még nagyon lelkesen nyilatkozott a hvg.hu-nak, aztán el sem indultak a választásokon.