Tojásból kikelő Zelenszkijjel és Magyar Péterrel próbálja letörni a Pride sikerét a kormány
Az új propagandakampány időzítéséből arra lehet következtetni, hogy a jobboldal szeretné mielőbb tompítani a hétvégi kormánykritikus megmozdulás hatását.
A rendelet szeptember elsején lép hatályba, így katonaként több pluszpontot lehet bezsákolni, mint nyelvvizsgákkal.
Megjelent a Magyar Közlönyben Orbán Viktor rendelete, amivel a miniszterelnök módosítja a felsőoktatási felvételi eljárást azzal, hogy szeptembertől pluszpontokat ér, ha a jelentkező az egyetem előtt önkéntes katonának áll.
A rendeletben valójában csupán annyi újdonság van, hogy 2022 helyett 2023-ra halasztották a bevezetését.
A rendelet értelmében
A rendelet szeptember elsején lép hatályba, először a 2023 februárjában induló képzésekre jelentkezésnél, a keresztféléves felvételi eljárásban alkalmazzák.
A rendelet miatt a katonai szolgálat többet ér pluszpontokban, mint a nyelvvizsgák: nyelvtudásért maximum negyven pluszpont jár, akkor is, ha a jelentkező több nyelvből is letettek. A B2-es nyelvvizsga 28, egy C1-es nyelvvizsga negyven pluszpontot ér.
Az Eduline azt írja, hogy a rendelet jelentős könnyítése azoknak szól, akik ezen pluszpontok nélkül a 280 pontos felsőoktatási minimumponthatárt sem érnék el, így esélyük sem lenne bejutni az egyetemekre, főiskolákra. A HVG oktatási szakportáljának cikke szerint idén a 280 pontos minimumponthatárt még a tanulmányi és az érettségi pontok, az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontok beszámításával együtt kell elérni, a többi – pl. versenyeredményekért, esélyegyenlőségi alapon, önkéntes katonai szolgálatért járó – többletpontnak csak akkor van szerepe, ha a jelentkező a minimumponthatárt már elérte.
Ezen változtatott a mostani kormányrendelet: a következő évtől azoknak is lesz esélyük bekerülni a felsőoktatásba, akik érettségi-felvételi pontszámukkal nem érnék el a 280 pontot, viszont vállalják a fél-egy éves katonai szolgálatot.
Az új propagandakampány időzítéséből arra lehet következtetni, hogy a jobboldal szeretné mielőbb tompítani a hétvégi kormánykritikus megmozdulás hatását.
Magyar Péter sem hagyta szó nélkül.
Csak a magyarok kisebbsége minősíti magát bal- vagy jobboldalinak – derül ki a Medián júniusi kutatásából.
„Megtiszteltetés, hogy én lehetek az első, akit feljelentettek” – írja.
"Az emberek jókedvűen a hatalom értésére adták, hogy ők szabadok akarnak lenni".