“Határozottan azt javaslom, hogy az ellenzéki pártok AZONNAL vonják vissza kádereiket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumából. Ez az a szervezet, amelyik papíron a közmédiát felügyeli. Ha kicsit is komolyan gondoljuk, hogy nem akarjuk díszellenzékként legitimálni ezt a piszkos rendszert és meg akarunk küzdeni a propaganda ellen, akkor a három díszpintyet azonnal visszahívják a pártok” – javasolta Hadházy Ákos független képviselő.

A politikus Facebook-bejegyzésében elismerte, hogy “a DK-s Debreczeni József, a jobbikos Silhavy Máté és az MSZP-s Kránitz László természetesen semmit nem tehetett a mocskos propaganda ellen a kuratóriumban, hiszen kisebbségben vannak”, ugyanakkor szerinte “az ő – fizetett – állásuk egyetlen célja így éppen az, hogy a média demokratikus ellenőrzésének LÁTSZATÁT FENNTARTSA.”

A hvg.hu kérdésére a DK-s delegált, Debreczeni József nem kívánt reagálni Hadházy felvetésére, ám az MSZP-s Kránitz László megtette. Azt mondta: “visszautasítom Hadházy állítását, hogy díszpinty és kollaboráns lennék”. Jelezte: a kuratóriumban 5 kormánypárti tag mellett ők hárman kisebbségben vannak, de “ettől még ezt a munkát el kell végezni, rá kell világítani a fideszes aljasságokra”, így a Hadházy szerint 385 ezer forintos havi fizetéssel járó tisztségről sem indokolt lemondaniuk.

Ráadásul – hívta fel a figyelmet Kránitz – a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának ellenőrző szerepe a törvény szerint csak a Duna Médiaszolgáltatóra, vagyis a közmédia műsorait megrendelő cégre és például az MTI hírügynökségre vonatkozik, az MTVA felügyeletére már nem terjed ki, mert annak műsorait például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa vizsgálhatja, ahhoz pedig a kuratóriumnak “semmi köze”.

Orbán Viktor miniszterelnök a közmédia stúdiójában

Miniszterelnöki Sajtóiroda

A Médiatanácsban ráadásul annyira nincs ellenzéki kontroll, hogy abban kizárólag kormánypárti delegáltak vannak. A 2019 végi jelölésnél ugyanis az Országgyűlés jelölőbizottságában a fideszesek csak a saját delegáltjaikat juttatták tovább, így 2028-ig továbbra is biztosított a fideszes hegemónia. Később, tavaly év végén a Hankiss Ágnes halálával megüresedett hely betöltésekor ismét hiába próbálkozott az ellenzék saját delegáltak bejuttatásával, ezt a Fidesz-KDNP ismét megakadályozta.

Márpedig a közvéleményben és a politikában legnagyobb visszhangot kiváltó közmédiás botrányok többségénél éppen a Médiatanácsnak lenne jogköre lépni. Ilyen volt a legutóbbi hónapokban az Ukrajnában zajló háború közmédiás tálalása, amit Hadházy és az ellenzék az MTVA épülete előtti tüntetésen ítélt el, mondván: “a Fidesz propagandatévéje csatlósként közvetíti az orosz propagandát”.

Hadházy Ákos a közmédia elleni tüntetésen az MTVA székházánál

Veres Viktor

Arról a hvg.hu is írt, hogy abszurd módon a közmédia szerint háborúpárti tüntetés volt az Ukrajnával szolidaritók demonstrációja, vagy éppen az állami tévében Zelenszkijt Hitlerhez hasonlították, miközben az oroszokat higgadtaknak festették le. A Médiatanács ezt követően – még a panaszok kivizsgálása előtt – arra figyelmeztetett, hogy aki a közmédiát bírálja, „indokolatlanul felkorbácsolja a közhangulatot”. Sőt, Koltay András NMHH-elnök megállapította: “a magyarországi nyilvánosság ma olyan sokszínű, mint korábban soha”.

Az ukrajnai háború televíziós megjelenését – nemcsak a közmédián, hanem a kereskedelmi csatornákon is – időközben alaposan megvizsgálta a Médiatanács, és a minap tette közzé a március 2-8 közötti időszakot vizsgáló jelentését, miszerint "objektíven számoltak be az országos televíziócsatornák az orosz-ukrán háborúról“. A jelentésből kiderül, hogy az NMHH-hoz a háború kezdete óta kilenc, a kiegyensúlyozottságot számon kérő beadvány érkezett, de ezek formai okokból nem feleltek meg, így nem is vizsgálták őket érdemben.

Több tévécsatorna, így a közmédia műsoraiban is vizsgálta a háborús híreket a Médiatanács

Fülöp Máté

“Ez a jelentés egy vicc, legfeljebb politikai állásfoglalásként értelmezhető” – mondta a hvg.hu-nak Kránitz László, hozzátéve: a Médiahatóságot a törvény szerint Országgyűlés ellenőrizheti, ahol eddig és ezután is kétharmados kormánypárti többség lesz. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumára visszatérve hozzátette: abban a kisebbségben ülő három ellenzéki tag eredményessége és hatékonysága éppen annyi, mint az ellenzéké egy kétharmados Fidesz-többségű parlamentben.

Eközben feltűnő, hogy bár a választások éjszakáján Kovács Zoltán államtitkár a Fidesz eredményváróján arról győzködte az újságírókat, hogy a kormánynak nincs köze a közmédiához, a választás előtt a Direkt36 tényfeltáró cikkében bemutatott bizonyítékok ennek az ellenkezőjére engednek következtetni. Konkrétan az állami hírügynökség, az MTI kézivezérlésére hoztak példákat. Erre reagálva az MTVA vezérigazgatója így fakadt ki: “a balliberális pártok megsértik a sajtószabadságot”.

Orbán sajtósa az MTI-vezértől kérdezte, hogy „szia, ebből tudnátok írni egy hírt?", és tudtak

Az állami hírügynökség kormányzati és kormányközeli kézivezérlésére hoz konkrét bizonyítékokat a Direkt36 cikke. Eszerint a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan például olykor hírt „kért", majd gyakorlatilag meg is írta, mi jelenjen meg. A helyzetet az egyik munkatárs azzal vette tudomásul: „végül is már rég nem vagyunk újságírók".

A hvg.hu kérdésére, hogy ebben a fenti, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának hatáskörét, az MTI-t érintő botrányban mit tettek az ellenzéki tagok, Kránitz azt mondta: “egyértelmű, hogy gyalázatos propagandát folytat a közmédia”, ezért napirendre vetették a témát, de a tárgyaláskor a kormánypárti többség megállapította, hogy “nincs itt semmi látnivaló”. Azt is javasolták, hogy forduljon a közalapítvány vizsgálatot kérve a Médiatanácshoz, de ezt az ellenzéki előterjesztést is lesöpörte az asztalról a kormánypárti többség.