Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
A felsőoktatást felügyelő miniszterhez fog tartozni a kínai Fudan Egyetem magyarországi intézménye. Ez logikusnak látszik, de a kormány nem ezt javasolta. Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága azonban változtatott a tervezeten.
„Ha ezt a tudást nem hoznánk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat” – érvelt szerdai bizottsági meghallgatásán a kínai intézmény mellett a kulturális és innovációs tárca vezetőjelöltje, Csák János. Ő akkor talán már tudta, hogy ő lesz az illetékes annak ellenére, hogy a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter a kormány nevében mást javasolt. A kormány új szerkezetével összefüggő módosításokat tartalmazó salátatörvényben ugyanis furcsa módon az állt, hogy ez az iparügyekért felelős miniszterhez tartozzon – vagyis a felsőoktatást eddig irányító Palkovics Lászlóhoz, akinek a téma szintén szívügye. Ezt változtatja meg Csák János javára a törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén elfogadott módosító csomag egyik pontja, amelyet kedden minden bizonnyal megszavaznak majd.
Új pontot illesztettek be a nemzetbiztonsági törvénybe: a kormány rendeletben mentesítheti a megbízhatósági vizsgálat alól egyes szervek dolgozóit vagy azok egy csoportját. Ezt a vizsgálatot a Nemzeti Védelmi Szolgálat folytatja a korrupció elleni harc eszközeként, eredetileg a fegyveres testületeknél, de tavaly a hálapénz elleni harc jegyében az egészségügyre is kiterjesztették.
Új szabályt vezetnek be a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök irányítása alá kerülő polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál (elhárítás, hírszerzés, szakszolgálat): a szolgálat főigazgatója (a főigazgató és helyettese esetében pedig a miniszter) kiemelt személyi illetményt állapíthat meg, amely maximálisan elérheti „a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét”. A Központi Statisztikai Hivatal februárban közzétett adata szerint 2021. január – decemberben „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 438 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 449 600 forint volt”. Vagyis a kiemelt titkosszolga csaknem havi 4,5 millió forintot kereshet. Ezt bármikor vissza lehet vonni, évente felül kell vizsgálni, és addig érvényes, amíg az illető beosztása szerint amúgyis járó fizetése utol nem éri a kiemelt összeget. Attól kezdve a „rendes” fizetését kapja. Olyan szabályt nem határoztak meg, hogy ilyen különleges illetményt hányan kaphatnak
