Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

Az új honvédelmi miniszter maga is tartalékos katona, egyik legfontosabb feladatának pedig a tartalékos haderő fejlesztését tűzte ki. A tartalékosok száma jelentősen emelkedett az elmúlt években, de azért van még hová fejlődni.

„Magyarországon nincs sorkötelezettség, és ez így is marad” – jelentette ki Szalay Bobrovniczky Kristóf leendő honvédelmi miniszter szerdán a honvédelmi bizottság ülésén. A tartalékos haderővel kapcsolatos bővítési terveit viszont úgy fogalmazta meg, hogy „ajánlatot kell tenni a társadalomnak, ha valaki nem akarja az egész életét hivatásosként eltölteni, vagy akár a tanulmányai közé ékelve akar tartalékos képzést kapni, akkor erre is legyen lehetősége”. A miniszterjelölt, aki maga is tartalékos százados (a Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok), azt is hozzátette, szerinte a tartalékos kategóriákat érdemes lenne átalakítani, sőt ezt minisztersége egyik legfontosabb feladatának nevezte.

Szalay Bobrovniczky Kristóf
Reviczky Zsolt

De mi is az a tartalékos haderő, mire alkalmas és miért kell átalakítani?

A Magyar Honvédség tartalékos hadereje két halmazból áll össze: önkéntes alapon és kötelező alapon szervezett tartalékosokból. Magyarországon vegyes rendszer van érvényben, vagyis a biztonsági helyzet függvényében mindkét szolgálati formát alkalmazhatják. Az önkéntesek szerződésben vállalják, hogy meghatározott feltételek szerint behívás esetén jelentkeznek szolgálatra, békeidőben pedig részben aktív, behívható kiképzésre, felkészítésre, vagy honvédségi feladatok végrehajtására.

Az önkéntes tartalékosok tartozhatnak az önkéntes műveleti tartalékos (ÖMT), az önkéntes védelmi tartalékos (ÖVT) és az önkéntes területvédelmi tartalékos (ÖTT) állományba. A műveleti tartalékosok közé tartoznak a leginkább kiképzettek, az ő soraikban vannak leginkább korábbi hivatásos katonák. A védelmi tartalékosok többnyire honvédelmi objektumok őrzését látják el. A 2017-ben bevezetett önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerbe tartozók leginkább lokális tartalékerők, a járásokhoz tartozó alegységek, melyek feladata, hogy igény esetén helyi szinten képesek legyenek honvédelmi feladatok támogatására, vagy részleges ellátására.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter 2020 májusában jelentette be egy újabb, a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat névvel ellátott viszony bevezetését, melynek célja akkor az volt, hogy segítse azokat, akik a koronavírus-járvány idején elvesztették a munkahelyüket. Akkor az ország 25 pontján várták azokat, akik 18 év felett, de 50 alatt járnak, elvesztették a munkájukat és vállalják a hathónapos kiképzést. Mindezt havi 161 ezer forint bruttó illetményért.

A tartalékosok behívására hét évvel ezelőtt került legutoljára sor, az akkor még honvédelmi államtitkár Benkő javaslatára rendelte el Simicskó István akkori miniszter az önkéntes műveleti tartalékos katonák részleges behívását, a tömeges migrációs helyzet miatt. Az ő feladatuk akkor elsősorban azon aktív katonák laktanyán belüli feladatainak átvétele volt, akik már huzamosabb ideje vettek részt az ideiglenes biztonsági határzár védelmében.

Jelen?

Magyarországon 2004. november 3-án szerelt le az utolsó sorkatona, majd oda jutott a helyzet, hogy 2010 végére mindössze 17 önkéntes tartalékos maradt. 2017-ben az ország 197 járásában a területvédelmi századok rendszeresítése lépett életbe. 2018 októberére a tartalékosok száma már elérte az országgyűlés által korábban engedélyezett 8 ezer főt. Aztán a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról az országgyűlés 2018 október végén elfogadott egy határozatot, amely a honvédség állandó állományának létszámmódosítása mellett az önkéntes tartalékosok létszámát 8 ezerről 20 ezer főre módosította.

Bozó Tibor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokság parancsnoka értékeli a tartalékos katonák hadgyakorlatát 2021-ben
MTI / Vasvári Tamás

Érdemes összevetni a hazai tartalékos létszámot a környező országokéval, bár itt is jelentős eltérések vannak, melyek adott esetben megtévesztők lehetnek. Romániában például 129 900 a tartalékos létszám, az állandó haderőben viszont 69 300-an szolgálnak. A jóval kisebb lélekszámú Ausztriában viszont 152 200 fős, jelentős létszámú tartalékos haderő áll rendelkezésre az alig 22 400 fős állandó állományra. Ausztriában azonban továbbra és érvényben van a sorkötelezettség, ahogyan az Európai Unió 28 tagállamból ma 7 másik tagország: Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia és Svédország esetében is. Ausztria, Finnország és Svédország nem tagja a NATO-nak, de utóbbi kettő már beadta csatlakozási kérelmét.

Benkő Tibor az év elején még úgy nyilatkozott, hogy tíz év alatt több mint tizenegyezer önkéntes tartalékos katona kezdte meg a szolgálatot. A tárca célja pedig, hogy 2028-ra harmincezer aktív és húszezer önkéntes tartalékos katona legyen a rendszerben. Ekkor nem, múlt év végén viszont beszélt a tényleges, aktuális létszámról. 2021 novemberében különböző szolgálati jogviszonyban 11 400 tartalékos katonája volt az országnak, vagyis a következő 6 évben kellene ezt megduplázni a tárca tervei szerint. És bár Benkő Tibor távozik, utódja, Szalay-Bobrovniczky Kristóf éppenséggel ezt nevezte egyik legfontosabb feladatának, vagyis a lendület elvileg megmarad.

Benkő Tibor
Reviczky Zsolt/hvg.hu

Nyolc éves videó tájékoztat a honlapon

A tartalékos haderő bővítése érdekében a társadalmi kapcsolatok fejlesztésében is szükség lesz az új honvédemi miniszter által ígért lendületre, főleg, ha a miniszter valóban ajánlatot szeretne tenni a társadalom (és vélhetően elsősorban a fiatal, katonakorú állampolgárok) számára. Kezdhetnék egy egyszerű ráncfelvarrással a honlapon, hiszen az MH hivatalos oldalára, a honvedelem.hu-ra ellátogató leendő újoncok a Jelentkezés/Tartalékos-fülről az Irány a sereg oldalra irányíttatnak át, ahol a Tartalékos fül alatt egyelőre egy 8 évvel ezelőtti videón kaphatnak képet arról, mit is takar a tartalékos kiképzés. Egy kisebb időörvénybe is keveredik az ember, mert a felvételen az a Benkő Tibor vezérezredes nyilatkozik a Honvédelmi Vezérkar főnökeként, aki azóta már eltöltött 4 évet a miniszteri bársonyszékben, sőt hamarosan távozik is. Az egészen elszántak azonban az Érdekel gombra kattintva a legapróbb részletekig megismerhetik a tartalékos állomány életét (beleértve a bérezést is). Itt már a videó is frissebb, alig egyéves.

Amikor a szomszédban háborúznak, természetesen foglalkoztatja az embereket, hogy a Magyar Honvédség aktív állományába tartozó haderőn kívül milyen mozgósítási lehetőségek állnak még rendelkezésre és hogyan lenne képes megvédeni magát az ország, vagy hogyan lehetne kiegészíteni a NATO-ban nyújtotta védelmet. A szövetségi rendszer jelentette előnyök csak a védelem egyik és kölcsönös elemét alkotják, egy ezt kiegészítő, megemelt létszámú tartalékos haderő egyáltalán nem elrugaszkodott törekvés 2022 Európájában, főleg a keleti végeken. A kérdés csak az, hogyan kezd neki a megvalósításnak a Balaton utca új ura.

Tartalékos katonák a hadgyakorlatuk bemutató napján
MTI / Vasvári Tamás

Nyitóképünkön: Újoncok vesznek részt egy kiképzési gyakorlaton az északnyugat-magyarországi Győrben lévő katonai táborban 2020. május 28-án, amikor a Magyar Honvédség megkezdi a kormány gazdaságvédelmi és munkahelyteremtő programjának végrehajtását a különleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetésével. Fotó: AFP / Kisbenedek Attila

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!