A háború egyik és legfontosabb következménye, hogy nem húzhatjuk ki magunkat teljesen a hatásai alól, mint például az infláció, ráadásul ez háborús infláció – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jövő évi költségvetés tervezését magyarázva a Kossuth rádióban. Úgy fogalmazott:
a háború elhúzódik, és a 2023-as év is bizonytalan lesz és szorongásokkal teli – a világot gyötörni fogja a háború és annak gazdasági következményei".
Beszélt arról is, hogy két alapot hozott létre a kormány: a honvédelmi fejlesztési alapot és a rezsivédelmit. Utóbbiról megállapította: ez azért fontos, mert Nyugaton többet keresnek az emberek, itthon viszont a rezsi a költségek nagyobb részét teszik ki, ezért kell rá nagyon figyelni. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés új szabályait tartalmazó rendelete hamarosan érkezik, és ez érinti a kisvállalkozásokat is, mintegy százezer ilyen céget, ők bent maradnak a rezsicsökkentés rendszerében.
A rezsi nagy gond, kezelni kell, de megvédjük, amit vállaltunk: bizonyos fogyasztási szint alatt mintegy százezer kisvállalkozás bent marad a csökkentett árú energiaellátásban."
De megjegyezte Orbán azt is: "a helyzet nem néz ki jól". Itt ismét az Ukrajnában zajló háborúra utalt, mondván: lassan stratégiát kell váltania az Európai Uniónak, mert ha az olaj után bevezetik a gázra is a korlátozásokat, annak súlyos következményei lesznek. Kifejtette: Részben a háború hajtja fel az árakat, a további áremelkedést pedig a bevezetett szankciók okozzák.
"A békét kell finanszíroznunk, nem a háborút" – vélekedett Orbán, hozzátéve: vannak üzleti körök, akik az elhúzódó háborúban érdekeltek, és külön megnevezte Soros Györgyöt, aki szerinte "háborús uszító". Arról is beszélt, szükség van ebben a háborús helyzetben különleges intézkedésekre. "Amikor csatázni kellett, nem nagyon láttam magam körül mást" – tért át Orbán az Oroszország elleni szankciókat érintő brüsszeli tárgyalásaira. A formálódó gázembargóról pedig azt mondta: "nagyon kevés kormány van olyan stabil helyzetben, mint Magyarország, friss és stabil a felhatalmazásunk". Ráadásul háborús helyzet van, "megkaptuk a veszélyhelyzeti felhatalmazást is" – emlékeztetett.
"Az olaj is úgy kezdődött, ahogy a gáz" – kanyarodott vissza Orbán a brüsszeli vitákra, megjegyezve: bízik abban, hogy végül "a józan ész kerekedik felül". Elismerte, hogy "nehéz ügy ez". Megjegyezte: "Ukrajnának joga van megvédeni magát", még ha a fogadóirodák a győzelmére nem is adnak nagy esélyt szerinte.
Az extraprofitadóról szólva Orbán arról beszélt, "ha olyan egyszerű lenne áthárítani, olyan sokan nem tiltakoznának ellene". Szerinte "mi nem egy mulya kormány vagyunk, hogy ezt hagyjuk". Elismételte, amit a kormány eddig is ígérgetett: "arra figyelni fogunk, hogy ne háríthassák át az emberekre ez érintett cégek".
Logikátlan, rosszul időzített ötlet extraprofitadót kivetni egy olyan iparágra, amely súlyos veszteségeket szenved el, nagyon sokat fog ez ártani a magyar turizmusnak - áll a Ryanair közleményében.
Elismerte: ez a cégeknek fáj, de most háborús helyzet van, ennek az árát nem fizethetik meg a magyar családok, de a háború hosszától függően 2-3 év múlva "az üzleti lehetőségek újra ki fognak nyílni előttük". A miniszterelnök szerint azt az elvet próbálták követni, hogy a cégek az extraprofit egyharmadát megtarthassák, azért, hogy legyenek továbbra is motiváltak, mert "dolgozni kell".
Az extraprofitra hivatkozni már 2010 előtt is megpróbáltak néha a kormányok, igazán csúcsra viszont az elmúlt 12 évben pörgött ez. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a politikai kommunikáció nagy mondása: „ne az emberekkel fizettessék meg". Amivel annyi a baj, hogy az extraprofit fogalmát nagyon nehéz igazságosan értelmezni, és a legtöbb esetben megérezték a fogyasztók a különadókat.
Az árstopokról, hatósági árakról úgy fogalmazott Orbán, hogy "körültekintően kell eljárni". Megjegyezte: "én szeretném meghosszabbítani", de "minden a háborún múlik, a háború rombol, az infláció rombol". Arról is beszélt, hogy "ha a benzinársapka, az élelmiszerár-stop és a rezsicsökkentés nem lenne, akkor 10 százalék helyett olyan 15-16 százalékon lenne Magyarországon az infláció".
A miniszterelnök az interjúban kitért arra is: "amikor egy világgazdasági válságba masírozik bele Európa", nem lehet olyan javaslatokkal előállni, ami az inflációt növeli – ezzel a Timmersmans-adójavaslatra utalt, miszerint megbüntetnék a dízeles vagy benzines autóval vagy éppen lakással rendelkezőket a klímaváltozás okán. Szerinte az EU zöld átállását nem az emberekkel, hanem a szennyező vállalatokkal kell megfizetni.
