Augusztus 8-án hétfőn, 13 órára hívta össze Kövér László fideszes házelnök az Országgyűlés nyári ülésszakának rendkívüli ülését – derült ki a Házbizottság csütörtök reggeli ülését követően, a rendkívüli ülés meghívója és tervezett napirendje már felkerült a parlamenti honlapra is.

A házelnöknek a szabályok szerint kötelessége összehívni a rendkívüli ülést, ha a képviselők ötöde ezt írásban kezdeményezi. Ez pedig megtörtént, mivel hat ellenzéki párt – DK, LMP, Jobbik, Momentum, MSZP, Párbeszéd – ennél jóval több, összesen 47 politikusa írta alá a kezdeményezést. Csakhogy az ülésen döntések nem várhatók, az ellenzék pedig legfeljebb magával vitázhat, hiszen

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető előre jelezte, hogy pártja nem fog részt venni a rendkívüli ülésen.

Az ellenzéki pártok azt szeretnék elérni, hogy az utóbbi hetek nagy visszhangot és felháborodást, sőt hídfoglalós tüntetéssorozatot kiváltó kormányzati intézkedéseit, mint például a katás adózókra vonatkozó szabályok jelentős szigorítását, vagy a resicsökkentés csökkentését jelentő „lakossági piaci árat” meghatározó döntéseket vonja vissza a kormány.

Megrohamozták a könyvelőket a katások, de az átállás nem olyan zökkenőmentes, ahogy ígérték

Parragh László szerint egy perc, az általunk megkérdezett könyvelők azonban azt mondják, több órás, van, hogy több napos folyamat, míg valaki adónemet vált. Több százezren menekülnek jelenleg is a szeptember elsejétől teljesen átalakuló katából, mi pedig szakértők segítségével mutatjuk meg, hogy lehet a legkevésbé kellemetlen a váltás.

A hat ellenzéki párt ennek érdekében különböző határozati javaslatokat, illetve törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, de emellett egy sor más, közlésük szerint a „megélhetési válságot” enyhítő intézkedésre is javaslatot tettek. Ezeket néhány napja, a Kossuth téren, közös sajtótájékoztatón jelentették be a pártok.

A hvg.hu az ellenzéki akciót és annak várható következményét így foglalta össze a bejelentés után:

• az ellenzék több hetes késéssel reagált érdemben az ő választóik többségét is súlyosan érintő kormányzati megszorító intézkedésekre,
• a kormányzati döntések visszavonását követelik, anélkül, hogy a költségvetés egyensúlyának emiatti felborulására lenne érdemi javaslatuk,
• a megszorító intézkedések eltörlésére a kétharmados kormánytöbbségtől ugyanúgy nem számíthatnak eséllyel, mint a további – részben nem is új – javaslataik elfogadására,
• rendkívüli parlamenti ülést is követel a hat ellenzéki párt, holott hasonló akcióik eddig rendre meghiúsultak a Fidesz–KDNP képviselőinek távolmaradása miatt,
• az akció az ellenzéki politikai lelkiismeret megnyugtatására jó, de az Orbán-kormány szinte képtelen döntései korrekciójára, és kétharmad mellett nincs is rászorítva.

A rendkívüli ülés tehát a Fidesz előzetes jelzése alapján határozatképtelen lesz. Ez nem meglepő, hiszen a hasonló, ellenzéki kezdeményezésű üléseket a kormánypártok általában bojkottálják, és – esetleg néhány kivételtől eltekintve – politikusaik egyáltalán nem vesznek részt, így a megfelelő létszám hiányában a képviselők nem tudnak döntéseket hozni az ellenzéki javaslatokról.

Orbán magát biztosította be azzal, hogy bemondta, októberben dönthetnek újra a rezsiről

Év végéig biztosan tartható az a fajta rezsicsökkentés, amit a kormány kitalált, de hogy utána mi lesz, az majd csak októberben dől el - erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában. Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár elképzelhetőnek tartja a költségek további emelkedését is.

Azt, hogy a kormánypártiak nem mennek el az ülésre, az atv.hu-nak megerősítette a Fidesz is. Ez az ellenzéki sajtótájékoztatóra érkezett első reakció alapján már várható is volt. A Fidesz ugyanis közölte: "Gyurcsány megmondta, hogy újra készülődik, vissza akar térni a hatalomba és ehhez most ismét össze is terelte az összes kis tagozatát (...) szolgaian azt csinálják, amit Gyurcsány Ferenc mond nekik, és neki készítik elő a terepet."

A kormánypárt továbbá reakciójában megjegyezte, hogy „Európa a háború és a brüsszeli szankció következményeit szenvedi”, de „a magyar családokat Európában egyedülálló intézkedések védik az árak, az energiaárak drasztikus emelkedésétől”. Ez utóbbi kijelentés sem arra utalt, hogy akárcsak fontolóra vennék egyes, akár erősen vitatott, sokat bírált kormányzati intézkedések visszavonását.

Gábos András: Még nem tudjuk, várható-e akkora sokk, mint a 2008-as válságkor

A magas foglalkoztatottságot még a koronavírus sem rengette meg, de a növekedő rezsivel és inflációval a javuló szegénységi mutatók vissza is fordulhatnak - mondja a Tárki vezető kutatója, Gábos András. Interjú.

Ráadásul ezeknek jelentős költségvetési vonzata is lenne – részben ezzel is indokolta bevezetésüket a kormány. Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ellenzéki javaslatok közül elég csak a 0 százalékos áfa miatti adóbevétel-kiesésre vagy éppen a korábban az ellenzék által is sokat bírált rezsicsökkentés fenntartásának súlyos százmilliárdokat felemésztő költségvetési vonzatára gondolni.

Ám annak, hogy az ellenzék gyakorlatilag egy megkésett választási kampányígéret-csomagot nyújtott be a kiadási oldal forrásainak megjelölése nélkül, nagyon egyszerű a magyarázata: nincs érdemi kockázata annak, hogy a javaslatokat megfogadja a kormány. Ennek ellenére pontról pontra végigvettük az ellenzék „megélhetési válságot” enyhítő javaslatcsomagját, és megnéztük, mi lenne, ha ezeket mind megfogadná és bevezetné a kormány.

Így nézne ki a világ holnaptól, ha a kormány teljesítené az ellenzék összes követelését

Bár a Fidesz reakciója alapján ez a forgatókönyv elképzelhetetlen, pontról-pontra végigvesszük az ellenzék "megélhetési válságot" enyhítő javaslatcsomagját, és megnézzük, mi lenne, ha ezeket mind megfogadná és bevezetné a kormány.