Tégláról téglára címmel zajlott beszélgetés a jobboldali szellemű Tranzit fesztiválon Lázár János építési és beruházási miniszterrel. A többször is stand-up comedyvé fajuló eseményen Lázár beszélt a politikai szerepvállalásáról, a minisztériuma munkájáról, a hazai vállalatok előnybe hozásáról, és a Magyarországot érintő nehéz évekről is. Emelte a tétet a kokainozó brüsszeliekkel, de mi szerinte a kormány legnagyobb kudarca?
A beszélgetés moderátora, Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az elején megjegyezte, hogy 2014-18 között Lázár minisztériumában (a Miniszterelnökségnél) kezdte pályáját, mire Lázár megjegyezte, hogy Palóc az élő cáfolata annak a stigmának, hogy aki Lázárral dolgozik, az „meghal”.
A moderátor elsőként azt a kérdést szegezte Lázárnak, hogy a Miniszterelnökséghez képest a mostani beosztása inkább szervező, előkészítő munkát követel meg tőle, mit gondol erről? A kötelező körök után („egy hazájáért cselekedni kívánó ember nem válogathat”, „az ambíciót a Fideszben félre kell tenni”) egy anekdotával állt elő.
„A kormányzati visszajövetelemmel kapcsolatban eszembe jut a történet, amikor Kennedyt megkérdezték, miért Johnson lett az alelnöke, hiszen közöttük nem volt harmonikus a viszony, később még rosszabb lett. Mire Kennedy azt válaszolta:
nézzék, sokkal jobb ha Johnson kifelé hugyozik a sátorból, mintha befelé hugyozna.”
Munkájáról elmondta: jelenleg pénzszűkében van az ország, az ország fejlesztései mögül elfogytak a források, eljött az ideje, hogy felülvizsgálják a beruházásokat. Rengeteg dolog van folyamatban, szinte áttekinthetetlen mennyiségben. Jelenleg 10 ezer milliárd forintnyi állami beruházás zajlik, ennek rendbetétele Lázár feladata. (Nemrég közzétette a felülvizsgálandó projektek listáját.)
Jött a kérdés: mennyiben építésügyi, és mennyiben rombolási, vagy befagyasztási minisztériumot vezet? „Tégláról téglára bontani is lehet” – jegyezte meg Lázár, kiforgatva a beszélgetés címét. Elmondta: „pénzügyileg szűk a cipő, ezért tartalékot kell képeznie az országnak”. Szerinte háború nélkül nem lennének pénzügyi gondjai az országnak, bármit is állítsanak a „közgazdász és libsi figurák”.
A háborúnak két következménye volt szerinte: többezermilliárd többletkiadást jelent az MVM szubvencionálása, mert tartani kell a rezsicsökkentést (bár Gulyás Gergely szerint ilyen árak mellett nem tartható örökké). A kamatok is növekedtek, eddig 4 százalékos kamatrátával finanszírozták Magyarországot, ez mostanra már 8 százalék. Ez a kettő beszűkítette a mozgásteret.
15 százalékos az áremelkedés az építőiparban, ezért minden egyes eldöntött beruházáshoz hozzá kell tenni 15 százalékot. „Tételesen kell átvizsgálni minden beruházást, ki kap több pénzt, kinél kell szigorúbban meghúzni a nadrágszíjat, mert esetleg be akar csapni az államot”.
2100 milliárd forintnyi, összesen 270 beruházást függesztettek fel eddig, aminek nagy része közinfrastruktúrát érintő projekt. Nem fog elkészülni, sok más mellett, az M7-Zalaegerszeg összekötő, az M1-es hat sávra bővítése Bicskétől Budapestig, és a Testnevelési Egyetem fejlesztése sem.
Lázár szerint Navracsics Tibornak 6 ezer milliárd forintot kell megszereznie az EU-tól, ez a pénz „jár” az országnak. Szerinte Navracsics gazemberekkel tárgyal Brüsszelben: a lengyel példa is ezt mutatja, tőlük azt kérték, köpjék le a magyarokat, és kapnak pénzt – mégse kaptak”.
Magyarországtól "azt kérik brüsszeli, kokainon élő úriemberek, köpjünk fel, álljunk alá, és akkor kapunk pénzt".
Szerinte az a dolga, hogy a beruházásokat válságállóvá tegye, hogy 2030-ra az ország olyan legyen, hogy az ember nem érzi, ha átmegy az osztrák-magyar határon. „A hanyatló nyugati posványban nem érzékelni a különbségeket” – tette hozzá ironikusan, utalva arra, hogy nem változik meg a táj gyökeresen két nyugat-európai ország határán áthaladva.
Kifejtette: az államadósság mértékének a GDP 50 százalékára kell csökkennie, és sokkal több devizatartalékra van szükség.
Jött a következő kérdés: a beruházásokban tapasztalható erős állami jelenlét miatt nem lenne szükség az alapanyag-gyártásban is nagyobb nemzeti jelenlétre? Lázár a protekcionista, szuverén gazdaságpolitikát támogatja. Olyan nemzeti vállalkozói réteg legyen, amely bevallottan élvezi az állam figyelmét és támogatását. „Nem láttam Bajorországban amerikai autópályaépítő céget, vagy Ausztriában franciát” – fogalmazott. Hozzátette: „A rendszerváltás ősbűne az ország kiárusítása volt, külföldi tulajdonba kerültek alapvető hazai javak. Akinek a kezében van, az képes hatalmi-gazdasági szempontból befolyásolni”. (A beszélgetés későbbi pontján még elmondta: Európában mindenhol helyi vállalatok dolgoznak, kivéve Közép-Európában, amit a szabad rablás terepének tekintettek a nyugati cégek és országok.)
Itt felhozta példának bankszektor, az energetika és a magyar médiatér államosítását is: ”Ha a Fidesz nem tolta volna ki a nyugatiakat 2010 után, és szorította volna kisebbségbe a németeket, akkor hol tartana most a polgári oldal?” – tette fel a költői kérdést.
Meg kell vizsgálni, mi maradt még, amit nemzeti kézbe lehet venni. Ilyen volt 10 évvel ezelőtt a dohányipar, és ilyen az építőipar is, ebből a szegmensből szerinte a külföldiek kiszoríthatók. Most az alapanyagok 80 százaléka import, ezen változtatni kell.
Lázár elmondta: állami beruházások rendjéről szóló törvényt készítenek elő, aminek számos pontja lesz, ami európai normák mentén kedvezni akar a hazai vállalkozásoknak, és védi az államérdeket is: jusson és maradjon is. „Nem hagyjuk magunkat kifosztani, átlátható körülmények között segítenék a versenyben a magyar vállalatokat”. Szerinte ki kell kötni, hogy minden egyindulós közbeszerzés legyen érvénytelen.
Budapesttel kapcsolatban elmondta: jól fognak vele járni, a vidékiek pedig még jobban. Annak ellenére, hogy Budapest a kormány ellen szavazott az elmúlt szavazásokon, a fővárosnak erősnek kell lennie. Szóba került az agglomerációs közlekedés kérdése is: a HÉV- és egyéb kötöttpályás fejlesztések, de szerinte meg kell vizsgálni azokat a vidéki központokat is, ahol hasonló tennivalók vannak. Ha „a pénz döntő részét megint Budapest felé irányítják, a többiek a húsos fazéktól el lesznek verve” – mondta Lázár. Hozzátette: ha a forráselosztásnál nincsenek ott a vidékiek, akkor lemaradnak.
Mi lesz vele 2026-ban és 2030-ban? „Szerényen” válaszol: az válik jó politikussá, aki szenvedett is, a siker és a szenvedés együtt jár. Szívesen dolgozik, ha 2026-ban is megbízást kap, és vannak tervei 2030 utánra is. Itt kell megjegyezni, hogy Lázár folyamatosan viccelt azzal, hogy nehogy olyat mondjon, ami miatt rá megsértődhet valaki, ehhez képest a moderátornak sikerült őt egyszer miniszterelnök úrnak neveznie,
amitől a nézőközönség eszét vesztve ujjongott.
A Biodómról kapott nézői kérdést, amire úgy válaszolt: be kell fejezni, és nem érdekli, kié az épület. Tágabb összefüggésben pedig figyelmeztetett mindenkit arra, hogy lesz olyan önkormányzat, ahol nem tudnak üzemeltetni egy múzeumot vagy uszodát a következő fél évben, mert nem lesz pénz a rezsire. „Ezzel a gondolattal meg kell barátkozni” – mondta.
Hozzátette: a kormány küzd, de nem rajtuk múlik, hogy mennyiért tudnak – ráadásul euróért – energiát venni. Az oroszok garantálják hogy lesz, de az árat már nem.
Itt megjegyezte: a kormányzás kudarca, hogy Paks II. nem termel áramot 8 évvel azután, hogy 2014 januárjában aláírták az első szerződést. „Ez a legsúlyosabb kudarc, mert ha elkészült volna, energetikában mi lennénk a legerősebbek. Ha 1-2 éven belül át tudnánk adni, ezt az egészet nem kellett volna elmondanom” – mondta Lázár, utalva a fenti bekezdésre.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
