A beszélgetés moderátora, Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az elején megjegyezte, hogy 2014-18 között Lázár minisztériumában (a Miniszterelnökségnél) kezdte pályáját, mire Lázár megjegyezte, hogy Palóc az élő cáfolata annak a stigmának, hogy aki Lázárral dolgozik, az „meghal”.

A moderátor elsőként azt a kérdést szegezte Lázárnak, hogy a Miniszterelnökséghez képest a mostani beosztása inkább szervező, előkészítő munkát követel meg tőle, mit gondol erről? A kötelező körök után („egy hazájáért cselekedni kívánó ember nem válogathat”, „az ambíciót a Fideszben félre kell tenni”) egy anekdotával állt elő.

„A kormányzati visszajövetelemmel kapcsolatban eszembe jut a történet, amikor Kennedyt megkérdezték, miért Johnson lett az alelnöke, hiszen közöttük nem volt harmonikus a viszony, később még rosszabb lett. Mire Kennedy azt válaszolta:

nézzék, sokkal jobb ha Johnson kifelé hugyozik a sátorból, mintha befelé hugyozna.”

Munkájáról elmondta: jelenleg pénzszűkében van az ország, az ország fejlesztései mögül elfogytak a források, eljött az ideje, hogy felülvizsgálják a beruházásokat. Rengeteg dolog van folyamatban, szinte áttekinthetetlen mennyiségben. Jelenleg 10 ezer milliárd forintnyi állami beruházás zajlik, ennek rendbetétele Lázár feladata. (Nemrég közzétette a felülvizsgálandó projektek listáját.)

Jött a kérdés: mennyiben építésügyi, és mennyiben rombolási, vagy befagyasztási minisztériumot vezet? „Tégláról téglára bontani is lehet” – jegyezte meg Lázár, kiforgatva a beszélgetés címét. Elmondta: „pénzügyileg szűk a cipő, ezért tartalékot kell képeznie az országnak”. Szerinte háború nélkül nem lennének pénzügyi gondjai az országnak, bármit is állítsanak a „közgazdász és libsi figurák”.

A háborúnak két következménye volt szerinte: többezermilliárd többletkiadást jelent az MVM szubvencionálása, mert tartani kell a rezsicsökkentést (bár Gulyás Gergely szerint ilyen árak mellett nem tartható örökké). A kamatok is növekedtek, eddig 4 százalékos kamatrátával finanszírozták Magyarországot, ez mostanra már 8 százalék. Ez a kettő beszűkítette a mozgásteret.

15 százalékos az áremelkedés az építőiparban, ezért minden egyes eldöntött beruházáshoz hozzá kell tenni 15 százalékot. „Tételesen kell átvizsgálni minden beruházást, ki kap több pénzt, kinél kell szigorúbban meghúzni a nadrágszíjat, mert esetleg be akar csapni az államot”.

2100 milliárd forintnyi, összesen 270 beruházást függesztettek fel eddig, aminek nagy része közinfrastruktúrát érintő projekt. Nem fog elkészülni, sok más mellett, az M7-Zalaegerszeg összekötő, az M1-es hat sávra bővítése Bicskétől Budapestig, és a Testnevelési Egyetem fejlesztése sem.

Lázár szerint Navracsics Tibornak 6 ezer milliárd forintot kell megszereznie az EU-tól, ez a pénz „jár” az országnak. Szerinte Navracsics gazemberekkel tárgyal Brüsszelben: a lengyel példa is ezt mutatja, tőlük azt kérték, köpjék le a magyarokat, és kapnak pénzt – mégse kaptak”.

Magyarországtól "azt kérik brüsszeli, kokainon élő úriemberek, köpjünk fel, álljunk alá, és akkor kapunk pénzt".

Szerinte az a dolga, hogy a beruházásokat válságállóvá tegye, hogy 2030-ra az ország olyan legyen, hogy az ember nem érzi, ha átmegy az osztrák-magyar határon. „A hanyatló nyugati posványban nem érzékelni a különbségeket” – tette hozzá ironikusan, utalva arra, hogy nem változik meg a táj gyökeresen két nyugat-európai ország határán áthaladva.

Kifejtette: az államadósság mértékének a GDP 50 százalékára kell csökkennie, és sokkal több devizatartalékra van szükség.

Jött a következő kérdés: a beruházásokban tapasztalható erős állami jelenlét miatt nem lenne szükség az alapanyag-gyártásban is nagyobb nemzeti jelenlétre? Lázár a protekcionista, szuverén gazdaságpolitikát támogatja. Olyan nemzeti vállalkozói réteg legyen, amely bevallottan élvezi az állam figyelmét és támogatását. „Nem láttam Bajorországban amerikai autópályaépítő céget, vagy Ausztriában franciát” – fogalmazott. Hozzátette: „A rendszerváltás ősbűne az ország kiárusítása volt, külföldi tulajdonba kerültek alapvető hazai javak. Akinek a kezében van, az képes hatalmi-gazdasági szempontból befolyásolni”. (A beszélgetés későbbi pontján még elmondta: Európában mindenhol helyi vállalatok dolgoznak, kivéve Közép-Európában, amit a szabad rablás terepének tekintettek a nyugati cégek és országok.)

Itt felhozta példának bankszektor, az energetika és a magyar médiatér államosítását is: ”Ha a Fidesz nem tolta volna ki a nyugatiakat 2010 után, és szorította volna kisebbségbe a németeket, akkor hol tartana most a polgári oldal?” – tette fel a költői kérdést.

Meg kell vizsgálni, mi maradt még, amit nemzeti kézbe lehet venni. Ilyen volt 10 évvel ezelőtt a dohányipar, és ilyen az építőipar is, ebből a szegmensből szerinte a külföldiek kiszoríthatók. Most az alapanyagok 80 százaléka import, ezen változtatni kell.

Lázár elmondta: állami beruházások rendjéről szóló törvényt készítenek elő, aminek számos pontja lesz, ami európai normák mentén kedvezni akar a hazai vállalkozásoknak, és védi az államérdeket is: jusson és maradjon is. „Nem hagyjuk magunkat kifosztani, átlátható körülmények között segítenék a versenyben a magyar vállalatokat”. Szerinte ki kell kötni, hogy minden egyindulós közbeszerzés legyen érvénytelen.

Budapesttel kapcsolatban elmondta: jól fognak vele járni, a vidékiek pedig még jobban. Annak ellenére, hogy Budapest a kormány ellen szavazott az elmúlt szavazásokon, a fővárosnak erősnek kell lennie. Szóba került az agglomerációs közlekedés kérdése is: a HÉV- és egyéb kötöttpályás fejlesztések, de szerinte meg kell vizsgálni azokat a vidéki központokat is, ahol hasonló tennivalók vannak. Ha „a pénz döntő részét megint Budapest felé irányítják, a többiek a húsos fazéktól el lesznek verve” – mondta Lázár. Hozzátette: ha a forráselosztásnál nincsenek ott a vidékiek, akkor lemaradnak.

Mi lesz vele 2026-ban és 2030-ban? „Szerényen” válaszol: az válik jó politikussá, aki szenvedett is, a siker és a szenvedés együtt jár. Szívesen dolgozik, ha 2026-ban is megbízást kap, és vannak tervei 2030 utánra is. Itt kell megjegyezni, hogy Lázár folyamatosan viccelt azzal, hogy nehogy olyat mondjon, ami miatt rá megsértődhet valaki, ehhez képest a moderátornak sikerült őt egyszer miniszterelnök úrnak neveznie,

amitől a nézőközönség eszét vesztve ujjongott.

A Biodómról kapott nézői kérdést, amire úgy válaszolt: be kell fejezni, és nem érdekli, kié az épület. Tágabb összefüggésben pedig figyelmeztetett mindenkit arra, hogy lesz olyan önkormányzat, ahol nem tudnak üzemeltetni egy múzeumot vagy uszodát a következő fél évben, mert nem lesz pénz a rezsire. „Ezzel a gondolattal meg kell barátkozni” – mondta.

Hozzátette: a kormány küzd, de nem rajtuk múlik, hogy mennyiért tudnak – ráadásul euróért – energiát venni. Az oroszok garantálják hogy lesz, de az árat már nem.

Itt megjegyezte: a kormányzás kudarca, hogy Paks II. nem termel áramot 8 évvel azután, hogy 2014 januárjában aláírták az első szerződést. „Ez a legsúlyosabb kudarc, mert ha elkészült volna, energetikában mi lennénk a legerősebbek. Ha 1-2 éven belül át tudnánk adni, ezt az egészet nem kellett volna elmondanom” – mondta Lázár, utalva a fenti bekezdésre.