Totyik Tamás, az érdekképviselet alelnöke szerint a pedagógusok körében komoly megélhetési válság alakul majd ki.
Hétfő óta tart a pedagógusok országos gördülő sztrájkja, amelyhez egyre többen csatlakoznak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, ám egyelőre nincsenek annyian, mint a tavaszi tiltakozáshullám idején. Az InfoRádiónak nyilatkozó Totyik Tamás úgy látja, hogy a kormány „fegyelmező intézkedése a kollégákkal szemben csak olaj volt a tűzre, még nagyobb lett az ellenállás”.
Az igazi határozott fellépés októberre, novemberre várható, „az indulatok a mi ismereteink szerint el fognak szabadulni akkor, amikor az első energiaszámlák megjelennek, és az emelt összeget kell kifizetniük a kollégáknak” – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a pedagógusok körében komoly megélhetési válság alakul majd ki.
Kapronczay Stefánia: A tanártiltakozások bizonyítják, hogy a részvétel élményére lehet építeni
Emlékeztetett például arra, hogy egy pályakezdő tanár mindössze nettó 206 ezer forintot keres, egy pedagógus házaspár 400 ezer forintos fizetéséből pedig 150-et el fog vinni csak a rezsi. Úgy fogalmazott: „Az elkeseredés biztosan nagyon magasra fog csapni.”
Totyik Tamás nevetségesnek nevezte, hogy a kormány jövőre csak 10 százalékos béremelést adna a pedagógusoknak. „A szakszervezetek számára 20 százalékos infláció mellett ez elfogadhatatlan, ezért határozottan lépnünk kell” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy meddig mennek majd el annak érdekében, hogy elérjék a céljaikat, azt felelte: a leghatározottabb, legerősebb eszközük a sztrájk, amit azonban most nagyon nehéz megszervezni, mert a jogalkotó szinte láthatatlanná tette. Előírta ugyanis, hogy a tanórák 50 százalékát, az érettségizőknek pedig az összeset meg kell tartani. Ezért felvetődött lehetőségként, hogy az egyik napon tanítanak majd, a másikon nem, vagy hogy mindennap az első két-három órában sztrájkolnak majd – így tudják teljesíteni az elvárásokat.
Az oktatási kormányzattal folyó tárgyalásokról azt mondta Totyik, hogy holtpontra jutottak, a partnerük ugyanis arra vár, hogy az Európai Bizottság átengedje azokat a forrásokat, amelyekből a pedagógusok béremelését intéznék. Az elnökhelyettes arra számít, hogy az EU-tól származó bérfejlesztési pénzek negyede érkezik csak meg, a többit nemzeti forrásból kell majd biztosítani. „Nem értjük, hogy a kormány miért nem lát neki annak, hogy a nemzeti forrásból származó bérfejlesztéseket elkezdje. A célkitűzés, hogy a diplomás átlagkereset 80 százalékára próbálják feltornászni a béreket, egyébként nagyon helyes és szimpatikus a szakszervezetek számára. A probléma az, hogy a 2027-es céldátum elfogadhatatlan.” Totyik ezt azzal magyarázta, hogy addigra 26 ezerrel kevesebb pedagógus lesz a pályán, a tanulók létszáma pedig közel sem csökken ekkorát, sőt növekedni fog.
Időnként meg lehetne kérni diákokat, hogy tanítsák a tanárt
Bár aggasztónak tűnő változásokat látunk a mai gyerekeken, a tanároknak és szülőknek nyitni kellene a Z generáció tagjai felé, és nem démonizálni őket. El kell fogadni és meg kell érteni őket - mondja Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Rejtélyes Z generáció című kötet szerzője. Szükség van-e még iskolára?
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Szerinte a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
