A hazai belpolitika egyik aktuális kínzó kérdése, vajon törvénysértő volt-e, hogy a Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) mintegy 1,8 milliárd forintnyi külföldi, az Egyesült Államokban összegyűjtött magánadományt használt fel a parlamenti választás kampányában.

A hvg.hu is írt róla, hogy bár a kormányzat és a Fidesz szerint jogsértő, hogy külföldről finanszírozták az ellenzék választási kampányát, valójában a törvény csak pártoknak tiltja a külföldi kampánytámogatás felhasználását, márpedig Márki-Zay mozgalma nem párt, azt pedig elvileg nem tiltja törvény, hogy egy civil szervezet külföldről kapjon pénzt.

Más kérdés, hogy a kampányban összemosódhat a legális pártpénz és a szintén legális civil szervezeti forrás, ami vezethet oda, hogy ha nem is sértik meg a törvényt, de látványosan megkerülik. Azt maga Márki-Zay is elismerte a hvg.hu-nak, hogy ez egyfajta jogi kiskapu, sőt – ahogy mondta – “nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu”, de szerinte ilyesmivel él a Fidesz kampányát segítő CÖF is.

Márki-Zay a külföldi kampánypénzről: "Ez nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu"

Nem keresett még senki a nyomozás ügyében, de nyugodt vagyok - mondta a hvg.hu-nak Márki-Zay Péter a milliárdos külföldi kampánytámogatásról. Az amerikai adományokról úgy vélte, arról az ellenzéki pártok tudtak, márciusban be is jelentették, amúgy meg nem tiltja semmi, mert a CÖF is ezt csinálja, csak "itthon lopott pénzből".

Az ügyben rendőrségi nyomozás is indult, de tény, hogy Márki-Zayék nem próbálták titkolni a külföldi pénzt, sőt az amúgy igen részletes kampányelszámolásában az MMM maga tette azt közzé. Innen tudható, hogy az összeg 1,8 milliárd forint, ami igen jelentős. Ekkora kampányadomány még nem volt a rendszerváltás óta egyik politikai oldalon se – vagy ha mégis, sosem derült ki.

Az ügy precedens jellege miatt – a Fidesz kezdeményezésére – foglalkozott a témával október 6-i ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, ám az ülés végig a nyilvánosság kizárásával tartott zárt tanácskozás volt, és kezdetben három különböző állítás hangzott el az ott történtekről:

• a zárt ülésről október 6-án, elsőként a kormánypárti Magyar Nemzetnek szivárogtatta ki valaki, hogy a testület az ügy tisztázására „titkosszolgálati vizsgálatot” rendelt el,
• egy nappal később az ATV-nek Molnár Zsolt, a testület MSZP-s tagja azt mondta, hogy ez nem igaz, nincs is semmiféle vizsgálat, mert az ülésen csak tájékoztatásról volt szó,
• nem tett igazságot később a hvg.hu kérésére Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke sem, mert: „ez egy zárt bizottsági ülés volt, nem mondhatok semmit és nem is kommentálnám egyik állítást sem”.

A kérdés azonban felmerült a legutóbbi, október 13-i kormányinfón is, ahol több kérdést is kapott ez ügyben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és például ezeket mondta a témában:

• A Tocsik-ügy „kismiska" volt a Márki-Zay Péter vezette „dollárbaloldal” külföldi támogatásának botrányához képest.
• A rendszerváltás óta tartó időszak legsúlyosabb politikai, pártfinanszírozási botrányával állunk szemben.
• Több milliárd forinthoz közelítő pénzek érkeztek a dollárbaloldalhoz, és nyilvánvalóan törvénysértő tevékenység történt.
• Elkerülhetetlen a vizsgálat, ezt bizonyítja, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban még a baloldal is megszavazta a vizsgálat megindítását.

A négy fenti Gulyás-mondat közül csak az utolsó igazán érdekes. A Tocsik-ügy például – ez egy 1996-os botrány volt, az ÁPV ügyvédjének magas sikerdíjáról szólt – semmiben nem hasonlít a mostanihoz, se kampányt, se pártpénzeket nem érintett. A másik két állítás pedig csak politikai színezetű állítás – igaz, némi prejudikációval annyiban, hogy Gulyás már kijelentette, hogy „nyilvánvalóan” törvénysértés történt, holott a nyomozás még csak most indult, vádemelés sehol, amúgy a bíróság jogerős ítéletéig pedig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

A legmeglepőbb, hogy Gulyás konkrét információt tett közzé nagy nyilvánosság előtt a nemzetbiztonsági ülésen történt szavazásról, miközben a zárt ülésről nem szabadna nyilvánosságra hozni elvileg semmit – nem véletlen, hogy a testület elnöke sem mondott konkrétumot. Persze ez alapján még ugyanígy problémás lehet a Magyar Nemzet eredeti közlése és az MSZP-s Molnár Zsolt ezt cáfoló nyilatkozata is.

Bár ami problémás, az nem feltétlenül törvénysértő is. Elképzelhető, hogy a zárt ülésen elhangzottak, illetve az ott hozott döntések minősített adatot – titkosított információt – érinthetnek, így maguk is minősített adatok lehetnek, de ez nem biztos. Ez az ott ülők számára egyértelmű, hiszen az ülésen elhangzik, ha minősített adat kerül elő, de mivel zárt ülésről elvileg semmilyen részlet nem adható ki, ezt sem tudhatjuk.

Viszont zárt ülést rendszerint akkor tartanak, ha minősített adat napirendre kerülése miatt a nyilvánosság kizárása indokolt. Így volt ez tavaly ősszel az emlékezetes, mobiltelefonokon kémkedő Pegasus szoftver ügyében is, ahol a témát szintén zárt ülésen tárgyalta a nemzetbiztonsági bizottság, és a titokgazda döntése nyomán az ott elhangzott konkrétumokat rögtön titkosították is 2050-ig.

Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el

Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz-KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.

A hvg.hu ezért kíváncsi volt, Gulyás Gergely tisztában van-e vele, hogy kijelentésével a Btk. 265. § szerinti minősített adattal visszaélés bűncselekményét – akár gondatlanságból is – elkövethette. Ilyet az tesz amúgy a törvényszöveg szerint, „aki minősített adatot jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál, jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz”. A Miniszterelnökség azt válaszolta:

Államtitoksértés fogalmi eleme az államtitok. Egy ismert bizottsági döntés szavazásának eredménye nem az.”

Arra, hogy ez egyértelműen kiderüljön, van egy nagyon egyszerű módszer: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerint, “ha minősített adat illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll”, az adatot kezelő szerv vezetője a minősítőt és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet köteles erről tájékoztatni.

A törvény alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton belül működő Nemzeti Biztonsági Felügyelet a hozzá érkező ilyen jelzés nyomán köteles vizsgálatot folytatni. A felügyeletnél a hvg.hu hétfőn kérdezett rá, hogy a Magyar Nemzetben megjelentek, Molnár Zsolt vagy Gulyás Gergely kijelentése miatt érkezett-e hozzájuk bejelentés, folyik-e bármelyik miatt vizsgálat, és ha már lezárult volna, tettek-e feljelentést bűncselekmény gyanúja miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.