Erőteljesen visszaesett az órákon kívüli foglalkozások száma az iskolákban. Helyenként a tanárhiány, máshol a rezsiemelés miatt ütközik komoly akadályokba, hogy a gyerekek a korábban megszokott módon járjanak szakkörökre, edzésekre, vagy akár csak úszni. Az általunk megkérdezett szülők beszámolói szerint a leggyakoribb probléma a települések vagy a főváros esetében a kerületi uszodák bezárása a megemelt rezsi miatt.

Elúszott lehetőségek

“A nagyobbik fiam általános iskola negyedik osztályába jár. A szakkörök és egyéb választható foglalkozások nem indultak el létszámhiány miatt. Az alsós osztályokban összesen 11 tanító van, közülük ketten visszahívott nyugdíjasok. Az iskola uszodája október 15-én bezárt, ennek okát nem indokolták hivatalosan. Beszédes tény azért, hogy az iskola igazgatóhelyettese idén felmondott – pályaelhagyóként” – írja egy pécsi szülő.

A Pécs Aktuál korábban írt arról, hogy a városban október 15-től nem nyit ki a belvárosi, a Bánki Donát utcai általános iskola, a PSZC Zsolnay Vilmos Szakgimnázium és Szakközépiskola uszodája. Az intézményekben a testnevelésórákat blokkosítják, a fűtésszezon után pótolják be az elmaradt órákat.

Szintén október 15-e óta zárva tart Mosonmagyaróváron is az uszoda, az óvodákban pedig – elsősorban a távhővel fűtött épületeknél – csökkentették a nyitvatartási időket. Egy itt élő szülő szerint a tanárhiány is brutális a környéken. “A negyedikes lányomnak 2 éve nincs napközis tanítója. A most elsős fiamnak augusztus 24-én még nem tudták, ki lesz a napközise. Sok iskolában pedagógiai asszisztens van velük délután, és nincs olyan suli, vagy ovi a városban, ahová ne keresnének embert” – mondja a mosonmagyaróvári édesanya a hvg.hu-nak.

Atomjaira hullott közösségi élet az iskolákban

Egy paksi általános iskolában eddig a Covid miatt maradt el az éves iskolai bál, amelynek bevétele egy átlagos évben az iskola alapítványához szokott kerülni. Idén is készültek rá, de most a rezsiköltségre hivatkozva mondták le.

Pedig az iskola épülete távfűtéses, az atomerőműtől kapják a fűtést. "A rezsiár itt annyit nem oszt szoroz, hogy az egyik este az iskola ebédlőjében bál miatt menne a fűtés. A villany...ami egy bál esetén szintén nincs tökig feltolva, szintén nem egy nagy extra, de mivel az az elvárás, hogy ha már a többi intézményben sem lehet (amelyek nem olyan szerencsések, mert azok nem az erőműves távhőn vannak rajta) semmi, akkor ebben az iskolában se legyen rongyrázás és közösségi élet" – meséli az egyik szülő.

A fizikai törvényei: nincs tanár, nincs fizika

Törökbálinton, a helyi általános iskolában és gimnáziumban a szülők szerint “közölték, hogy annyira sok pluszórát kell tartaniuk a tanároknak a tanárhiány miatt, hogy semmilyen fejlesztésre és tehetséggondozásra nem jut már erejük, így idén ilyenre ne számítsunk. Van olyan matektanár, aki másfélszer annyi órát tart, mint amennyit a munkaköre szerint kellene. Egyáltalán nincs a felső tagozaton fizikatanár, így nincs fizikaoktatás. Hiányzik több matek-, technika- és vizuáliskultúra-tanár. Továbbá nincs fénymásoló papír és nyomtatópatron sem az iskolában” – mondja egy szülő a hvg.hu-nak, aki hozzáteszi, egyáltalán nem az iskolát hibáztatják a kialakult állapotokért. Szerinte a tanárhiány a legaggasztóbb és “ez a helyzet évről évre brutálisan romlani fog, hiszen egyre több tanár megy nyugdíjba, és utánpótlás szinte egyáltalán nincs”.

Október közepén a XI. kerületi Farkasréti Általános Iskola tanárait értesítették arról, hogy a Dél-Budai Tankerület a magas energiaárak miatt határozatlan időre bezárja a tanuszodát. Az úszás helyett testnevelésórákat tartanak. Az uszodát több kerületi iskola is használta, a mindennapos testnevelés keretein belül első és ötödik osztályban heti egy úszás volt.

A Farkasréti Általános Iskola tanuszodáját határozatlan időre bezárta a tankerület. Képünkön a gyáli járási tanuszodában úszni tanulnak a gyerekek.

MTI / Mohai Balázs

Ezt kellene megúszni

Ez az az uszoda, melynek kapcsán négy évvel ezelőtt felmondott az iskola igazgatója. “Nem hagytam, hogy az elődeink által megépített uszoda a felújítás után, rosszabb állapotban kerüljön átadásra, mint amilyen a felújítás előtt volt. (..) Ezt felvállalni már nem tudom! Azonnali intézkedést igényel a probléma megoldása. Itt gyermekek érdekeiről van szó! Elkeserít ez a közöny!” – írta majdnem napra pontosan négy évvel ezelőtt Fazekas László, aki már akkor felsorolt számos pontot a pedagógusok mai követelései közül (munkaterhelés növelése, alacsony bérek, a fenntartó tankerületi rendszer hibái, pedagógushiány). “Sajnálatosnak tartjuk, hogy az iskola igazgatója úgy érzi, számára túl nagy feladatot jelent az intézmény vezetése annak ellenére, hogy a fenntartó támogatja őt” – üzente vissza a tankerület, amelynek vezetője, Gálné Csabai Klára később szintén távozott, sőt egy későbbi iskolaigazgatói pályázatában az önéletrajzából már teljesen kihagyta a tankerületben vezetői szerepben töltött éveit.

Kanyarodjunk vissza az úszásra, hiszen a fővárosban számos helyen léket kapott az úszásoktatás. Azonban nem mindenhol az uszodák bezárása miatt.

“Tisztelt Szülők! Tájékoztatom Önöket, hogy a testnevelésórák keretében tartott úszásoktatás az energiaválság miatt 2022.10.17. napjától bizonytalan ideig szünetel” – írja egy másik XI. kerületi intézményvezető, ahonnan a Gazdagréti Uszodába jártak a gyerekek. A szülők azonban a Lokálpatrióta cikke szerint felhívták az uszodát, ahol kiderült, hogy a fizetős foglalkozások folytatódnak, vagyis csak az iskolások úszása szünetel.

A lapnak nyilatkozó László Imre polgármester szerint azért, mert a tankerület leállította a gyerekek úszásoktatásának kifizetését – ez azonban az intézményvezető leveléből nem derült ki.

Nem csupán az úszással van azonban gond. Egy óbudai szülő szerint az ottani, saját sportcsarnokkal nem rendelkező egyesületek eddig délutáni, esti időpontokra az iskolák tornatermeit bérelték ki és ott tartották a kézilabda-, kosárlabda-, vagy cselgáncsedzéseket. Ezeket a szerződéseket azonban az iskolák elkezdték felmondani, a gyerekeknek viszont így nincs hol edzést tartani. “Valószínűleg a szabadban lesz az edzésük, ha a téli időjárás engedi. A szülők meg majd, gondolom világítanak nekik a kocsikkal, hogy lássanak valamit a sötétben” – élcelődik az édesanya.

Matekóra: egy nap sosem lesz 30 óra

“Az úszás mindenkit érint, a tanulmányi versenyek nem. Másfél hónap telt el a tanévből, a szülők még nem érzik, hogy a tehetséggondozás úgy csuklott össze, hogy egyszerűen nem lesz” – mondja lapunknak egy fővárosi iskola igazgatója. Állítja, hogy hamarosan itt is érvényesülni fognak a piaci viszonyok, és a fizetős versenyek miatt a szülők pénztárcája szabja meg majd, hogy milyen eredményeket érhet el a gyerek.

Hozzáteszi, hogy több oka lehet, hogy tanulmányi versenyek és a szakkörök egyre ritkábbak. Az egyik magától értetődően a pedagógushiány – nincs, aki megtartsa ezeket a foglalkozásokat. Egyre többen mennek el és egyre kevesebben jönnek be a rendszerbe. A másik, hogy aki benne van, az egyre jobban le van terhelve, nem marad kapacitása, márpedig ezek a különfoglalkozások javarészt a tanár “szabadidejében” zajlanak – mondja az igazgató lapunknak, "sok tanár most is ingyen napköziztet, helyettesít, hazaviszi a munkát. Emellett már egyszerűen nincs ideje bevállalni a felkészítést, vagy éppen a verseny megszervezését, amire sok esetben nem is igazán létezik keret". Pedig egy Kazinczy-szépkiejtési versenyre, vagy egy népdalversenyre kellenek zsűritagok is, akiket ugyan minimális gázsival, de ki kell fizetni.

“Az Europeana virtuális múzeum anyagának tananyaggá alakításán hat éve dolgozunk. Kezdetben 20-30 jelentkező tanárból kellett kiválasztani, ki lehet benne a projektben. Aztán ez a szám csökkenni kezdett, mindenki a megnövekedett terhelésre panaszkodott. Ebből lett az, hogy idén egyedül Magyarországon megszűnt ez a kezdeményezés, már csak külföldi anyagokat bírálok el” – meséli Lőrincz Katalin, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium angol szakos tanára, az Europeana magyarországi nagykövete a hvg.hu-nak. Hozzáteszi:

Ez a mi szegénységi bizonyítványunk. Megszűnt az érdeklődés hiánya miatt. Ezen tudom lemérni, mennyire túlterheltek a tanárok. Meg azon, hogy félállásban is este 11-ig dolgozom rajta.

Szerinte a mostani terhelés mellett sokaknál már semmilyen plusztevékenység nem fér bele, pedig a magyar tanárok egyébként bírják a strapát. Az iskolával tavaly megnyerték az Európai eTwining Díjat, ami az innovatív pedagógusok nemzetközi virtuális együttműködési platformja, és bár előadásain sokan lelkesednek, hogy mennyire jó lenne részt venni ezekben a nemzetközi projektekben, a legtöbb kollégának nem jut erre ideje, hiszen így is rendkívül túlterhelt.

Az oktatáshoz való jog és annak sérülése

Szerinte azonban az OKTV-re (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) felkészülésben is tetten érhető lesz a visszaesés. “A tanárok a szabadidejükben készítik fel a totálisan túlterhelt gyerekeket, akik egyszerűen már nem akarják ezt is vállalni. Szülőként is látom, hogy minden extra tevékenység sztornó. A gyerek 5 órákat alszik és 6-7 felé esik haza a különórákról. Az iskolában pedig vagy hasznosan, vagy nem szakos tanár által végzett helyettesítés esetén kevésbé hasznosan töltik el az időt. A szakkörök meg ritkák, mint a fehér holló, főleg a természettudományos tárgyakból” – mondta Lőrincz Katalin.

Oklevelek sorakoznak a 2016-os OKTV díjkiosztó ünnepségen a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban

MTI / Koszticsák Szilárd

Egy szülő arról írt, hogy a nyilvánvaló tanárhiány miatt az igazgató náluk már azt javasolta, alakítsanak tanulópárokat, ahol a gimnazisták tudják segíteni a lemaradókat, cserébe pedig leigazolják nekik ezt az időt közösségi szolgálatként. "Ez jó ötlet, de megint úgy jön ki, hogy semmi gond, ezt is megoldja az iskola, a tankerület pedig megint nem tesz semmit. Aztán még ők fenyegetik a tanárainkat, hogy kirúgják őket, mert sztrájkolnak, és szerintük sérül a gyerekek oktatáshoz való joga. A héten tervezünk írni egy keményebb levelet a tankerületnek. Mert most tényleg sérül a gyerekeknek az oktatáshoz való joguk."