"További bizonyítás céljából" február 14-én helyszíni szemlét tart a bíróság a Belügyminisztérium épületében, és végignézi a koronavírus-járvány elleni operatív törzs 159 ülésének jegyzőkönyveit, dokumentumait, hogy a HVG által indított, közérdekűadat-perben dönthessen az anyagok nyilvánosságának kérdéséről – így határozott a per hétfői tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék bírája, Kovács András Tamás.

A HVG tavaly indított pert azok után, hogy az operatív törzs nem volt hajlandó kiadni a koronavírus-járvány idején tartott üléseinek a jegyzőkönyvét. Hiába fordultunk hozzájuk közérdekű adatigényléssel, arra hivatkozva tagadták meg a választ, hogy a dokumentumok még mindig úgynevezett döntés-előkészítő iratok.

A közérdekű adat megismerése iránti pert azért indítottuk, hogy bíróság kötelezze az operatív törzset a jegyzőkönyvek bemutatására, hogy a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozott magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő döntéseket, korlátozásokat a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a testület működésének csaknem 2 éve alatt.

Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

Ezt a folyamatban lévő bírósági eljárást igyekezett gátolni a kormány egy tavaly szeptember végi rendelettel, amit el is neveztünk lex HVG-nek, mivel egyértelmű, hogy azt az általunk forszírozott konkrét ügyre szabták, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Furcsa módon az ukrajnai háború miatti háborús veszélyhelyzetre hivatkoztak, holott a háborúnak nincs köze a perben érintett, 2020 januárja és 2021 novembere közti ülések irataihoz.

A kormányrendelet szerint “a háborús veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat – így különösen az Operatív Törzs döntését előkészítő jegyzetben, feljegyzésben, beszámolóban, jelentésben, jegyzőkönyvben rögzített ilyen adat – nem nyilvános”.

A HVG bírósági perének közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései

Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták.

Vagyis a változtatás révén már arra sem kell hivatkoznia az operatív törzsnek, hogy a HVG által kikért adatokat azért nem adja ki, mert döntés-előkészítő adatnak számítanak – ezt is vitatjuk egyébként a bírósági eljárásban –, hanem elég a kormányhatározatra mutatni, hogy az alapján az operatív törzs anyagai alapból nem nyilvánosak. Ráadásul, hogy egyértelmű legyen, mi ellen irányult a változtatás, a kormányrendelet rögzíti:

az ilyen iratokat közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem szabad csatolni, másolat sem készülhet, továbbá az új szabály „rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell”.

Emiatt, a hasonló esetekben alkalmazott korábbi gyakorlattal ellentétben – amikor az alperes benyújtotta a bíróságnak a zártan kezelt, minősített iratokat, melyekkel aztán a bíróság dolgozhatott – most az a helyzet állt elő, hogy az állam egy kormányrendelettel arra kötelezi a független bíróságot, hogy maga "menjen az ügy után", és berendeli a bírót iratbetekintésre egy állami szervhez.

A per előkészítő szakaszában egyébként az operatív törzs már nem csak az adatkiadást megtagadó eredeti, döntés-előkészítő jellegre hivatkozott, hanem új elemként arra is, hogy a jegyzőkönyvek minősítettek, „Bizalmas” megjelölésűek. Ez a törvény szerint formális, akár 20 évre szóló titkosítást jelent. Vagyis már a perindítás után történhetett a titkosítás, ám azt a kormányzat vélhetően nem találta elégségesnek az adatok nyilvánosság előli elrejtése érdekében, ezért hozták a lex HVG-t is, bár azóta már a minősítésre nem hivatkoznak, csak a döntés-előkészítő jellegre.

Előzőleg egyébként jogi képviselőnk, Nehéz-Posony Kata – a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet támogatása mellett – a jogi eljárásban azt kérte, a bíróság vizsgálja meg a minősítés törvényi feltételeit, illetve azt, indokolt lehet-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bevonása egy titokfelügyeleti eljárásban annak vizsgálatára, jogszerű volt-e a minősítés.

Ennek érdekében – még a kormányrendelet megszületése előtt – az operatív törzs néhány jegyzőkönyvet a bíróság rendelkezésére bocsátott, ám a bíró úgy döntött: néhány, önkényesen kiragadott jegyzőkönyv alapján nem tudja elfogadni az alperes érvelését, miszerint a többi jegyzőkönyv is hasonló, inkább meggyőződik róla maga – ha ehhez be kell menni a Belügyminisztériumba, akkor így, helyszíni szemlén.

Gulyás az operatív törzsnél titkolt adatokról: elég, ha a döntések végül ismertek

Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.

A HVG minden további törvényes lehetőséget ki kíván meríteni annak érdekében, hogy a láthatóan konkrét ügyre szabott, egy folyamatban lévő bírósági eljárást blokkoló kormánydöntés ellenére is megtudhassa a nyilvánosság: egy világjárvány közepén mi alapján és miként döntöttek az illetékes szervek az emberek millióinak életét befolyásoló kérdésekről.

A kormányrendelet abból a szempontból is érdekes, hogy nemcsak a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs döntéseire, hanem a veszélyhelyzetek idején működő akármelyik operatív törzs minden döntésére alkalmazni lehet, tehát a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva létrehozott operatív törzsére is, sőt az energia-veszélyhelyzeti operatív törzsére is.

Arról, hogy hányféle operatív törzset és milyen céllal hoztak létre az elmúlt években, itt írtunk:

Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség

Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.