Tetszett a cikk?

A XIII. kerületi Herman Ottó Általános Iskola épületét azonban nem vennék át, mert "céljuk nem a vagyonszerzés, hanem a közösségépítés". A végső döntés a szülőké.

Átvenné a XIII. kerületi Herman Ottó Általános Iskola fenntartását a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) belső egyházi jogi személye – tudta meg a hvg.hu.

Az intézményben olyan közösségi-világi oktatást szeretnének létrehozni, ahova világnézettől függetlenül bárki járhat. Az erről szóló szándéknyilatkozatot már elküldték a Közép-Pesti Tankerületi központ igazgatójának és a tárgyalásokat is megkezdték, de az átvételre csak akkor kerül sor, ha abba a szülők is beleegyeznek.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadott el egy Semjén Zsolt által jegyzett törvénymódosítást, mely lehetővé teszi az egyházaknak, hogy bejelenthessék az igényüket állami vagy önkormányzati épületek tulajdonjogára, ha ott hitéleti-köznevelési feladatot látnak el. Jelen esetben mégsem erről van szó, hanem az iskola működtetéséről és az ingatlan vagyonkezeléséről.

A végső döntés a szülőké

Egyetértünk azzal a kormányzati szándékkal, hogy az egyházak vállaljanak nagyobb szerepet az oktatásban, de a konkrét esetben ez nem azt jelenti, hogy a Hermanból zsidó felekezeti iskolát szeretnénk létrehozni, hiszen világi iskolaként fejfedőt sem kell hordani – mondta el lapunknak Salusinszky András, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Külkereskedelmi Technikumának igazgatója.

Azt mondta, a zsidó oktatási intézményekben a pozitív, diákközpontú pedagógiai gyakorlatot képviselik, azaz a dicséretre, a bátorításra, a tehetséggondozásra helyezik a hangsúlyt. Mint mondta, a BZSH a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) legnagyobb hitközsége, ahol komoly pedagógiai gyakorlattal rendelkeznek, hiszen a bölcsődétől általános iskolán és gimnáziumon illetve a szakképző intézményen át az egyetemig rendelkeznek oktatási intézményekkel.

Azért éppen a Hermant keresték meg az ajánlatukkal, mert igen jó visszajelzéseket kaptak róla és a beiskolázási körzetéről. A javaslatukat megmutatták Tóth József XIII. kerületi polgármesternek, múlt pénteken a diákönkormányzattal, hétfőn a nevelőtestülettel találkoztak, kedden egy szülői fórumot is tartottak, majd később ezt megismétlik.

A döntést a szülők kezébe helyezi a jogszabály: ha az ő 50 százalékuk + 1 fő az átvétel mellett teszi le voksát, akkor kerül a javaslat Pintér Sándor belügyminiszter elé.

Salusinszky András leszögezte, hogy céljuk nem a vagyonszerzés, sőt, a BZSH nem is kívánja átvenni az ingatlan és az ingóságok tulajdonjogát, csak a vagyonkezelést. Olyan intézményt képzelnek el, ahol a pedagógusok szabadabb keretek között dolgozhatnak, mint az állami, szerinte túlzottan centralizált rendszerben. Ugyanez ez a szabadság vonatkozik a diákokra is, hiszen a Hermanban nem a zsidó vallásgyakorlást szeretnék bevezetni, hanem a közösségi szellemet szeretnék erősíteni, amely – mint mondta – minden jól működő társadalom alapja.

„A zsidóság nem térítő vallás, felőlünk bárki bármilyen hittanra járhat, bárki választhatja az erkölcstant is. Az ünnepek persze fontosak, s mivel nem zsidó felekezeti iskolát szeretnénk, ugyanúgy lehet karácsonyi ünnepség, mint eddig, s ha igény lesz rá, akkor lesznek zsidó ünnepek, de ez sem kötelező senkinek, mi csak a lehetőséget biztosítjuk” – sorolta.

Maradnak a tanárok

Salusinszky kiemelte, hogy eszük ágában sincs tanárokat elküldeni. Javaslatukban szerepel a pedagógusok ingyenes, soron kívüli egészségügyi ellátása a Mazsihisz Szeretetkórházában, és minden a fenntartóváltással kapcsolatos többletmunkáért külön javadalmazás illeti meg őket. Azt szeretnék, ha a Herman továbbra is demokratikus, nyitott intézmény lenne, s mivel a hónapok óta sztrájkoló tanárok követeléseivel egyetértenek, szeretnék, ha ezek a követelések megvalósulnának ebben az intézményben. A BZSH és a Mazsihisz oktatási intézményeiben kisebb a tanári leterheltség, kevesebb a házi feladat, ezt szeretnék itt is elérni. A fenntartó garanciát vállal arra, hogy az intézmény továbbra is körzeti iskola marad – tette hozzá.

Erős nyelvoktatás

A képzés maradna nyolcosztályos, az oktatási módszerek azonban változnának, például nagyon nagy hangsúlyt fektetnének a nyelvoktatásra. Ebben segítene a Salusinszky vezette Külkereskedelmi Technikum, amelynek stratégiai megállapodása van a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, ahova két idegen nyelvből is nagyon erős nyelvi felvételi kell.

„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki a Hermanban részt vesz egy kimagaslóan erős nyelvoktatásban, akkor később könnyebben jut be az ország egyik legjobb egyetemére” – mondta Salusinszky.

Az általános iskolában – mint ahogy most a szakképzésben – a tartalomalapú nyelvoktatást alkalmaznák, például a Hermanban bizonyos készségtárgyakat – ének-zene, rajz, testnevelés – már az alsó tagozattól idegen nyelven lehetne tanítani. „Az a cél, hogy a gyerekek csoportban és párban is tudjanak feladatokat megoldani, hiszen ezt az egész életükben tudják használni” – mondta.

Az eddigi visszajelzések alapvetően pozitívak Salusinszky szerint, de vannak olyanok is, akik szívesebben maradnának a már bevált rendszernél. Tóth József polgármester mindenesetre azt mondta, hogy ő a szülők többségi javaslatát fogja figyelembe venni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Csatári Flóra Dóra Itthon

„Folyamatosan dőlnek le a minket egymástól elválasztó falak" – nem csak Budapest mozdul meg a tanárokért

Sopron és Szeged nem csak földrajzi fekvés alapján esik távol egymástól, a két város mérete, politikai preferenciája és közéleti hangulata is eltérő. Ennek megfelelően máshogy indultak ezen a két határmenti helyszínen az oktatásügyi megmozdulások és máshogyan szerveződnek helyben a tanárok, a céljaik viszont hasonlóak. Közös tapasztalatuk az is, hogy bármit csinálnak, az kevésbé látszik országosan, mint a fővárosi akciók. Pedig mindkét helyszínen kitartóan küzdenek hónapok óta.