Politikai elfogultságot sejtet az ügyészség és a rendőrség eljárása a „becsület napját” megelőző támadások miatt letartóztatott aktivista ügyében – mondta a Mércének az antifasiszta támadások miatt letartóztatott D. Krisztina ügyvédje. Kadlót Erzsébet szerint a rendőrök mindössze egy kabátra és egy Facebook-lájkra hivatkozva tartóztatták le ügyfelét. D. Krisztinát közel két hétig tartották fogva, a Szikra Mozgalom pedig állítja, hogy az ügyészségnek nincs bizonyítéka ellene, valamint nyílt levélben követelik Kocsis Mátétól és Rogán Antaltól, hogy tisztázzák a nevét.

Kadlót azt mondta, soha korábban nem látott még olyat, hogy valakit ilyen kevés bizonyítékra hivatkozva tartóztassanak le – szerinte a „barátságosabb” verzió az, hogy hibáztak a hatóságok, azonban az is felmerül, hogy szakmai vagy igazgatási alapon helyezték őket nyomás alá.

D. Krisztinát például egy olyan lájk miatt gyanúsítják bűncselekménnyel, amit egy olyan posztra adott, ami amúgy nem buzdít erőszakos cselekményre, sőt, a nő személyes felületein sincsenek ilyen bejegyzések. A bíróság ráadásul a nő letartóztatásának elrendelésekor sem tudta őt egyértelműen összekötni az antifasiszta támadás többi gyanúsítottjával. A többi gyanúsítottnál ráadásul találtak fegyvereket is – D. Krisztinánál nem.

Az ügyvéd állítja: védencét komoly károk érték a kormánymédiát elárasztó lejáratókampány miatt, most már abban sem biztos, hogy albérletéből nem fogják-e kitenni a cikkek hatására, vagy hogy a munkaerőpiacon nem érik-e hátrányok ezek miatt. Több fenyegetést is kapott, ezek közül pár szélsőséges csoportokhoz köthető.

D. Krisztina történetéről itt írtunk bővebben:

Antropológus véleményén múlhat a viperás támadással gyanúsított D. Krisztina sorsa

Meglehetősen gyenge bizonyítékok alapján gyanúsította meg a rendőrség a Szikra Mozgalom egyik női aktivistáját azzal, hogy részt vett azokban a viperás támadásokban, amelyeknek rajta kívül csak külföldi gyanúsítottjai vannak. Ezzel magyarázható az is, hogy míg feltételezett társait nem, őt az ügyészség döntése értelmében szabadon engedték.

A „becsület napja” körüli támadásokat podcastban elemeztük:

Fülke Hunyadi Bulcsúval: a magyar szélsőjobb útja a budai Várból a budai Várba

Hogyan jutottunk oda, hogy a kitörés napja nem egy elenyésző politikai kisebbség félresöpörhető (esetleg betiltott) megemlékezése, hanem egy olyan éves jelenség, amely most már militáns résztvevők mellett militáns ellentüntetőket is vonz külföldről? A magyarországi radikalizmus hosszú utat tett meg az elmúlt két évtizedben, a meghatározó arcai mégis ugyanazok maradtak: Toroczkai László, és akárhogy is nézzük, Orbán Viktor.