"Örülök, hogy több országban, például Lengyelországban végre megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek vezetésére, ez időt vesz igénybe, de minél hamarabb kezdődik, annál jobb, mert ez megnyitja majd az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője május 23-án Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozásán.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter az értekezlet előtt elmondta, Kijev nyugat-európai támogatói szeretnék minél hamarább elkezdeni a kiképzést, és felgyorsítani a folyamatot, miután erre az Egyesült Államok is jóváhagyását adta. Erre azért volt szükség, mert azok az országok, amelyek most Kijevnek akarják adni a saját F-16-osaikat, valamikor az Egyesült Államoktól vásárolták azokat, ezért szükségük van Washington jóváhagyására a továbbadásukhoz.

Mint mondta, a kiképzés, amely segít fokozni a harckészültséget, az első lépés a fejlett nyugati vadászgépek Ukrajnába szállítása felé, de ez a téma egyelőre még nem szerepel a napirenden. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerint a nyugati országok „kolosszális kockázatot” vállalnának azzal, ha F-16-os harci repülőgépeket adnának Kijevnek.

Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, "csalódott és ingerült vagyok magyar barátaink viselkedése miatt", utalva arra, hogy Magyarország akadályozza az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.

A magyar kormány újabb vétófenyegetését nemrég így kommentálta egy neve elhallgatását kérő tagországi diplomata Brüsszelben az Euronewsnak: „Mit mondhatnék? Ez Magyarország!”

A Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter és Annalena Baerbock német külügyminiszter zárt ajtós külügyminiszteri találkozóján szóváltás alakult ki, szintén a fegyverszállítások akadályozása kapcsán.

Szijjártó a tanácskozáson amúgy megismételte, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletek kifizetését az Európai Békekeretből – ebből finanszírozza az Unió az ukrán fegyvervásárlásokat –, amíg Ukrajna le nem veszi a „semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t” a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

Mire Annalena Baerbock visszakérdezett, hogy az OTP miért ismeri el a luhanszki és donyecki szakadár területeket, és miért ad kedvezményes hitelt orosz katonáknak. Szijjártó ezeket a vádakat visszautasította. A Politico forrásai ugyanakkor azt mondták: a beszélgetés civilizáltan, a rendes keretek között folyt.

Egy, a Politiconak megszólaló diplomata teljesen értetlenül állt az újabb magyar vétófenyegetés előtt, különösen, hogy annak a fekete listának, amelyre az OTP felkerült, "nincsen semmiféle jogi vonzata".

Mi is az az ukrán feketelista, amire az OTP felkerült, és ennek milyen következménye lehet?

Az EU azt ígérte, közbenjár a magyar bankmulti érdekében, amiért az felkerült az ukrajnai háborút támogató nemzetközi cégek listájára - és ezt a magyar kormány jelenleg fegyverként használja az uniós döntéshozatallal szemben. Megnéztük, milyen cégek milyen vádak alapján szerepelnek a listán, és azt mennyire lehet komolyan venni.