Svédország célja változatlanul az, hogy még a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozó előtt csatlakozzon a katonai szövetséghez – szögezte le Tobias Billström (képünkön) svéd külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján. „Nem lesz semmiféle B-terv. A B-terv az A-terv, azaz a teljes értékű NATO-tagság, és a kormány és jómagam is Vilniusig ezért fogunk dolgozni” – mondta a svéd diplomácia vezetője.

Svédország és Finnország egy éve nyújtotta be csatlakozási kérelmét az észak-atlanti katonai szövetséghez, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Finnország a múlt hónapban lett a NATO teljes jogú tagja, a svéd csatlakozást Törökország és Magyarország viszont még nem ratifikálta.

Törökország többször is súlyos biztonsági aggályokat fogalmazott meg Stockholm csatlakozása ellen, melynek következtében háromoldalú egyezmény is született a két északi ország és Ankara között a csatlakozási feltételekről. Törökország terroristának kikiáltott, Svédországban élő törökök, többnyire kurdok kiadását várja Stockholmtól.

A svéd külügyminiszter ugyanakkor abbéli reményét fejezte ki, hogy a török parlament napirendre veszi a svéd csatlakozás ratifikálását, hogy „teljesítse az egyezség rá eső részét”. Hozzátette, Stockholm számára nem világos, hogy Magyarországnak milyen ellenvetései vannak a ratifikálással kapcsolatban.

„Magyarország a tavalyi madridi csúcstalálkozón támogatta, hogy Svédország feltételek nélkül meghívást kapjon” – mondta. „Szilárd meggyőződésünk, hogy Magyarországnak el kellene kezdenie a ratifikációt” – tette hozzá Tobias Billström.

„Magyarország és Svédország politikai kapcsolata rettenetesen rossz. Nem akarunk konfliktusokat behozni a NATO-ba” – ezt viszont már Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondta a katari Dohában rendezett pódiumbeszélgetésen. Azt azonban a miniszterelnök már nem árulta el, hogy mit kellene tenniük a svédeknek ahhoz, hogy a magyar kormány támogassa a NATO-csatlakozásukat, sőt, ilyesmit Hende Csaba sem vezetett elő, amikor Stockholmban járt a kormánypárti „tényfeltáró delegáció” élén.

Persze az is felmerül az emberben, ha a magyar–svéd kapcsolatok valóban olyan rettenetesen rosszak volnának, ahogyan a miniszterelnök mondja, akkor mi szükség van a parlamentben a kormánypárti képviselők vezette Magyar–Svéd Baráti Csoportra?