Érdemi vizsgálat nélkül visszautasították Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának Alaptörvény-értelmezési indítványát, mert az Ab szerint erre jogalkotás nélkül, pusztán Ab-eljárásban nincs lehetőség. Az ombudsman, aki szerint Magyarország modern demokratikus jogállam, de akit a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége egyebek között azért sorolt alacsonyabb kategóriába, mert politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz, 2020 végén küldött beadványt a testületnek.

Azt kérdezte: a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmából, amely benne van az Alaptörvényben, következik-e, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy számára biztosítani kell a meghatározott, belátható időtartamon belüli szabadulás lehetőségét? És ha igen, akkor ezt a lehetőséget az elítélés időpontjában alkalmazandó jogi szabályozás tartalmától függetlenül garantálni kell-e? Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontjára, amely szerint az az életfogytig tartó szabadságvesztés, amely nem hordozza a szabadulás valódi reményét, embertelennek tekintendő.

Az Ab (előadó: Czine Ágnes), amely két évig nem foglalkozott az indítvánnyal, majd újabb tíz hónap után, kedden döntött, azt állapította meg, hogy a Büntető Törvénykönyv szerint a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. Tehát amit az ombudsman kérdez, azt a Büntető törvénykönyv szabályozza. (Azt pedig Kozma Ákos beadványa nem érintette.) Ezért az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a kérdés vizsgálata kizárólag az Alaptörvény értelmezésével, jogszabály közbejötte nélkül nem végezhető el, vagyis a konkrét kérdés érdemi vizsgálatára jelen eljárásában nem látott lehetőséget. Ugyanez vonatkozik az elítélés időpontjához képest utóbb hatályba lépett szabályozás alkalmazhatóságára, ez sem vizsgálható kizárólag az Alaptörvény rendelkezései alapján.

Ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasították az ombudsman Alaptörvény-értelmezési indítványát. Ezzel egyedül Szabó Marcel alkotmánybíró nem értett egyet: szerinte lett volna lehetőség érdemi elbírálásra, mert az Alaptörvényben szereplő két rendelkezés (a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatósága és a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma) egymáshoz való viszonyának értelmezésére az indítvány alkalmas lenne.

A téma sok vitát váltott ki korábban is. Az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) a 2010-es években többször elmarasztalta a magyar szabályozást, amire a Kúria 2016-ban egy jogegységi határozattal válaszolt: e szerint az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból nemzetközi szerződés nem tiltja. Védte ezt a szabályozást Répássy Róbert is, aki nyolc éve ugyanúgy igazságügyi államtitkár volt, mint most. Ezen pedig a további EJEB-ítéletek sem változtattak. Az Alkotmánybíróság pedig, mint a keddi visszautasító végzés mutatja, úgy érezte, hogy nem áll módjában megválaszolni az ombudsman erről szóló kérdését.