Érdekes kettősségnek lehetünk ismét szemtanúi a magyar kormány háborús politikájával kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány magas rangú képviselői minden fórumon alig győzik hangsúlyozni, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a legfontosabb teendő az azonnali tűzszünet biztosítása, majd a béketárgyalások megindítása, miközben Rogán Antal egyik államtitkára Varsóban Ukrajna támogatásáról és jövőbeni NATO-tagságáról tárgyalt. Legalábbis ez derül ki a lengyel nemzetbiztonsági hivatal közleményéből.

Eszerint május 24-én a bukaresti kilencek nemzetbiztonsági tanácsadói találkoztak Varsóban, előkészítendő a szövetség június 6-ára Pozsonyba tervezett csúcstalálkozóját. A tárgyaláson a felek megerősítették, hogy továbbra is egységesen kívánnak fellépni a NATO és az EU fórumain, valamint ismét elítélték Oroszország Ukrajna elleni törvénytelen háborúját és kijelentették, hogy készek Kijevet támogatni, ameddig csak szükséges. A megbeszélésen azt is kiemelték, hogy Ukrajna győzelme mennyire fontos egész Európa biztonságának és stabilitásának szempontjából (emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy Szijjártó Péter a BBC riporterének ismételt kérdésére sem tudta megmondani, hogy kit szeretne a magyar kormány a konfliktus győzteseként látni).

Még érdekesebb, ami ezután következik, a közlemény szerint ugyanis a vilniusi NATO-csúcs is szóba került a megbeszélésen és ezzel kapcsolatban a résztvevők kijelentették, hogy szükségesnek tartják fokozni az együttműködés mértékét a katonai szövetség és Ukrajna között, valamint további, valós lépéseket kívánnak tenni Ukrajna NATO-csatlakozásának irányába.

Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mégis ki képviselhette Magyarországot egy ilyen találkozón, és hogyhogy nem hangos a diplomáciai éter a magyar fél határozott békepárti ellenkezésétől? A kérdés első részére tudjuk a választ, a kiadott sajtófotók alapján a találkozón a Miniszterelnöki Kabinetirodának – tehát Rogán Antal tárcájának – nemzeti információs államtitkára és nemzetbiztonsági főtanácsadója, Kovács József altábornagy vett részt.

Kovács József altábornagy (jobbszélen), a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a bukaresti kilencek nemzetbiztonsági tanácsadóinak varsói találkozóján 2023.05.24-én

Lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) honlapja

Hogy mi az oka a látszólagos váltásnak, azt egyelőre csak találgatni tudjuk, mivel a Miniszterelnöki Kabinetiroda ezidáig nem válaszolt a megkeresésünkre. Persze elképzelhető, hogy itt is a régi orbáni receptúrával van dolgunk, magyarán ne azt nézzük, amit a kormány mond, hanem amit tesz.

A magyar kormány gyakorlatilag a konfliktus elejétől retorikájában békepárti álláspontot képvisel, időnként megfejelve olyasmikkel, hogy Magyarország nem engedi át az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat. Aztán kiderült, hogy de, átengedi, ha azok nem közvetlenül tartanak Ukrajnába.

Egy évvel később a Pentagon-iratokból azt is megtudtuk, hogy közvetlenül is kaphatnak fegyvert az ukránok Magyarországról, történetesen helikoptereket, bár ezt a kormány hevesen tagadta és tévesnek minősítette a dokumentumokban szereplő információkat, közben a Pentagon-iratok hitelességével kapcsolatban egy szemernyi kétség nem merült fel senkiben a kormánypárt környékén, amikor az állt bennük, hogy Zelenszkij fel akarja robbantani a Barátság kőolajvezetéket.

Persze van abban ráció, hogy a bukaresti kilencek (Magyarországon kívül tagja még a csoportnak Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia) szorosabb együttműködésre törekednek egymással az orosz-ukrán háború kitörése óta, hiszen a csoportot eleve az orosz agresszió miatti aggodalmak hívták életre nem sokkal a Krím megszállása és az után, hogy orosz kamuállamok jelentek meg Ukrajnában. Más kérdés, hogy ebben a szorosabb együttműködési keretben úgy látszik, nincs helye az utóbbi időben leginkább csak Moszkva szája íze szerint békegalambkodó magyar különutas politikának.