Alkotmánybíróság: egy polgármester bírálata nem rágalmazás

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az ítéletet, amelyben a hatvani polgármester rágalmazás miatti feljelentése nyomán a Hatvan Online főszerkesztőjét elítélték, miközben a vitatott cikk szerzőjét nem.

Az indoklás szerint a közszereplőknek el kell viselniük az élesebb szavakat, ha azok nem az emberi méltóságukat sértik.

Az ügy előzménye, hogy a 2019-es önkormányzati választás előtt a Hatvan Online egyik cikkében volt egy olyan fél mondat, hogy Horváth Richárd polgármester „nőket aláz”. Az akkor és idén is újraválasztott városvezető feljelentést tett rágalmazás miatt. Mivel Balog Margó, a portál főszerkesztője a sajtótörvényre hivatkozva, munkatársát védve nem volt hajlandó megnevezni az aláíratlan cikk szerzőjét, „helyettesítő személyként” ő lett a vádlott, és a bíróság két fokon is elítélte: megrovásban részesítette.

Az ítélet szerint mint főszerkesztő „munkaköri kötelességét szándékosan sértette meg”, amikor kellő ellenőrzés nélkül közölt egy írást. Az, hogy valaki „nőket aláz”, a bíróság szerint valótlan tényállítás, amely a közügyek vitatásának körén kívül esik, öncélú, és célja a társadalmi megbecsülés rombolása volt. A véleménynyilvánítás szabadsága ezért ebben a vonatkozásban már nem nyújt védelmet.

Balog Margó az ezután benyújtott alkotmányjogi panaszban kifejtette, hogy a vitatott kifejezés nem tényállítás, és nem is gyalázkodó jellegű. Emellett nem is ő írta, ő a polgármesterről nem mondott semmit.

Az Ab Czine Ágnes vezette öt tagú tanácsa (ő maga volt az előadó is) a panaszos állítására hivatkozva megállapította, hogy a közlés alapját egy személy közszolgálati jogviszonyának megszüntetése képezte, és a polgármesteri hivatalból való elbocsátásának „megalázó” körülményei miatt került a cikkbe. Vagyis nem igaz, hogy Horváth Richárd polgármesteri tevékenységével össze nem függő, a közélet vitatásán kívül eső közlésről lenne szó, de ezt a bíróságok nem vették észre. Kétségtelen, hogy a kifogásolt kijelentés ténybeli kérdést érint, de célja az önkormányzat működésének a kritikája volt. A szerző olyan kérdésben fejtette ki a véleményét, amelyek a helyi közösséget foglalkoztatták. Lényeges szempont továbbá az is, hogy a polgármesternek módja volt a kijelentést cáfolni, a helyi közösség az ő álláspontját is megismerhette.

Mindennek alapján az Ab kimondta: az emberi méltóság sérelmét kizárólag az alapozhatja meg, ha a megszólaló tagadja, kétségbe vonja az érintett emberi mivoltát, emberként kezelésének követelményét, márpedig ebben az ügyben ilyen jellegű jogsértés nem állapítható meg. A véleménynyilvánítás korlátozásának kétség kívül legitim célja a személyiségvédelem, ugyanakkor ennek alkotmányos szempontjait az eljárt bíróságok nem az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően mérlegelték. Ezért az Ab megállapította, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntések alaptörvény-ellenesek, és azokat megsemmisítette.