szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A külügyminiszter „az eddigieknél bátrabb, határozottabb és karakteresebb álláspontot” szeretne.

Telefonon egyeztetett pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a venezuelai ellenzék vezetőjével, María Corina Machadóval – számolt be a politikus a Facebook-oldalán. Állítása szerint a beszélgetés során egyetértettek a szuverenitás, a szabadság, a szabad választások és a demokratikus alapértékek fontosságában. 

A dél-amerikai országban egy hónappal ezelőtt tüntetések törtek ki, miután a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro bejelentette, ő nyerte meg a választásokat. Az exit pollok ellenzéki győzelmet vetítettek előre, szerintük pedig csalás történt, valójában az ő jelöltjük, Edmundo González 73,2 százalékot szerzett. Emberi jogi szervezetek szerint ezek során huszonöten életüket vesztették, kétszázan megsebesültek, 2400 embert letartóztattak le.

„Elmondtam Machado asszonynak, hogy a magyar nemzet történelmét végigkísérik a szabadságért és a szuverenitás megőrzéséért vívott harcok, az elnyomók elleni küzdelem és a szabadság iránti szeretet” – idézte saját magát Szijjártó, majd hozzátette: biztosította a venezuelai politikust arról, hogy a külügyminiszterek tanácsának jövő heti ülésén azt szorgalmazza majd, hogy az Európai Unió az eddigieknél bátrabb, határozottabb és karakteresebb álláspontot foglaljon el a venezuelai fejlemények ügyében. 

Szijjártó kijelentése azért érdekes, mert júliusban épp Magyarország miatt nem tudott az Európai Unió közös nyilatkozatot kiadni a venezuelai helyzettel kapcsolatban, a külügyminiszter pedig tavaly év végén még el is utazott Dél-Amerikába, hogy az energetikáról tárgyaljon Yvan Gil Pinto külügyminiszterrel (nyitóképünkön). 

Törékeny érdekházasságra és már most megszegett ígéretekre alapozza a kormány az új délnyugati nyitást

Hosszú évek után október közepén váratlanul megenyhült a Nyugat Venezuela felé, és feloldotta a Maduro-rezsimet sújtó legkeményebb szankciókat. A puhulásért cserébe Maduro megígérte, hogy jövőre szabad és fair választásokat tartanak országában. A nyitás hírére egyből felsorakoztak az addig eltiltott nagyvállalatok, hogy rárepülhessenek Venezuela óriási olaj- és gázkincsére, köztük Szijjártó Péter vezetésével a Mol és az MVM is Caracasba utazott barátkozni.

A választások után a Politico brüsszeli forrásokra hivatkozva írta meg, hogy Magyarország vétózta meg az uniós állásfoglalást, amelyet így Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője adott ki saját néven.  

A külügy később álhírnek nevezte a brüsszeli lap értesülését, és pontosított: állításuk szerint nem vétóztak, csak még várták a Venezuelából érkező jelentéseket – igaz, addigra az összes többi tagállam kész lett volna csatlakozni a nyilatkozathoz. 

A vitatott választási eredmény a venezuelai legfelsőbb bíróság elé került, amely csütörtökön megerősítette Maduro július 28-i győzelmét, intézményi legitimitást adva ezzel a kormányzó pártnak. A gyakorlatilag előre borítékolható döntésről itt írtunk bővebben:

Fellebbezni nem lehet: a Maduro-pártinak tartott legfelsőbb bíróság dönt arról, hogy csalt-e az elnök a választáson

Pattanásig feszült a helyzet Venezuelában, miután Nicolás Madurót nemcsak az ellenlábasai vádolják csalással, de egyre több ország is az ellenzéki jelöltet ismeri el az elnökválasztás győzteseként.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!