A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Telefonon egyeztetett pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a venezuelai ellenzék vezetőjével, María Corina Machadóval – számolt be a politikus a Facebook-oldalán. Állítása szerint a beszélgetés során egyetértettek a szuverenitás, a szabadság, a szabad választások és a demokratikus alapértékek fontosságában.
A dél-amerikai országban egy hónappal ezelőtt tüntetések törtek ki, miután a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro bejelentette, ő nyerte meg a választásokat. Az exit pollok ellenzéki győzelmet vetítettek előre, szerintük pedig csalás történt, valójában az ő jelöltjük, Edmundo González 73,2 százalékot szerzett. Emberi jogi szervezetek szerint ezek során huszonöten életüket vesztették, kétszázan megsebesültek, 2400 embert letartóztattak le.
„Elmondtam Machado asszonynak, hogy a magyar nemzet történelmét végigkísérik a szabadságért és a szuverenitás megőrzéséért vívott harcok, az elnyomók elleni küzdelem és a szabadság iránti szeretet” – idézte saját magát Szijjártó, majd hozzátette: biztosította a venezuelai politikust arról, hogy a külügyminiszterek tanácsának jövő heti ülésén azt szorgalmazza majd, hogy az Európai Unió az eddigieknél bátrabb, határozottabb és karakteresebb álláspontot foglaljon el a venezuelai fejlemények ügyében.
Szijjártó kijelentése azért érdekes, mert júliusban épp Magyarország miatt nem tudott az Európai Unió közös nyilatkozatot kiadni a venezuelai helyzettel kapcsolatban, a külügyminiszter pedig tavaly év végén még el is utazott Dél-Amerikába, hogy az energetikáról tárgyaljon Yvan Gil Pinto külügyminiszterrel (nyitóképünkön).
A választások után a Politico brüsszeli forrásokra hivatkozva írta meg, hogy Magyarország vétózta meg az uniós állásfoglalást, amelyet így Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője adott ki saját néven.
A külügy később álhírnek nevezte a brüsszeli lap értesülését, és pontosított: állításuk szerint nem vétóztak, csak még várták a Venezuelából érkező jelentéseket – igaz, addigra az összes többi tagállam kész lett volna csatlakozni a nyilatkozathoz.
A vitatott választási eredmény a venezuelai legfelsőbb bíróság elé került, amely csütörtökön megerősítette Maduro július 28-i győzelmét, intézményi legitimitást adva ezzel a kormányzó pártnak. A gyakorlatilag előre borítékolható döntésről itt írtunk bővebben:
